A hónap elején kiadott a Svéd Központi Bank (Riksbank) egy sajtótájékoztatót arról, hogy a lakosság biztosítsa a fizetéshez szükséges különböző módokat, például a készpénzt, bankkártyát és a mobiltelefonon keresztüli fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az indoklás szerint a jelenlegi globális helyzet, és Svédország magas szintű digitalizációja sebezhetőségekhez vezethet a fizetési rendszerekben.

A bank azt javasolja, hogy minden háztartásban felnőttenként nagyjából 1000 korona készpénz legyen otthon. Az összeget viszonyítási alapnak kell tekinteni, és egy hétre elegendő alapvető cikkek beszerzésére szolgál. Ez lehet több vagy kevesebb, attól függően, hogy hányan élnek, vagy milyen speciális igényeik vannak a háztartásban. Amennyire lehetséges, ajánlott, hogy több különböző címletben tartsák a készpénzt. Ezen kívül a lakosságot arra is ösztönzik, hogy rendszeres időközönként használjanak készpénzt, hogy a készpénzrendszerek működőképesek maradjanak.

Viszonyítási alapnak, az öt és fél év alatt, amióta itt lakom, két alkalomra emlékszem, amikor készpénzt használtam. Az első karácsonyfánkat nem lehetett Swish-el fizetni az utcai árusnál, úgyhogy kénytelenek voltunk kivenni pénzt. A második pedig akkor volt, amikor rossz árat ütött be a piacon az eladó, és a tranzakció törlése helyett inkább odaadta a különbözetet készpénzben. Igazából abban sem vagyok biztos, milyen címletek léteznek egyáltalán…

A további ajánlások szerint a háztartásoknak legalább két, különböző hálózatból származó kártyával kell rendelkezzenek, például Visa és Mastercard kártyákkal. Valamint mobiltelefonon keresztüli hozzáféréssel a fizetési szolgáltatásokhoz, például a Swish-sel, mivel ezek más mögöttes infrastruktúrát használnak, mint a kártyás fizetések. Illetve azoknak, akik általában integrált kártyaszolgáltatásokat használnak mobiltelefonjukon, például az Apple Pay-t és a Google Pay-t, kéznél kell tartaniuk fizikai fizetési kártyáikat is arra az esetre, ha a mobiltelefon lemerülne vagy nem működne. A fizikai kártya chipje offline fizetésekre is használható hálózati zavar esetén.

Itt amúgy is van hagyománya a felkészülésnek, A védelmi minisztérium alatt egy egész ügynökség felelős a polgári védelmi, katasztrófavédelmi és közbiztonsággal kapcsolatos feladatokért. Tavaly még Myndigheten för samhällsskydd och beredskap volt a neve, idéntől Myndigheten för civilt försvar. Társadalomvédelem és készültségről polgári védelemre változott.

Tavaly minden háztartásba kiküldték a „Ha válság vagy háború jön” (Om krisen ellen kriget kommer) című kiadványt olyan információkkal például, hogy hogyan működik a légvédelmi riasztórendszer, mit érdemes a otthon tartani válságos helyzetekre, mit jelent az emelt készültségi szint, stb. Még arról is van benne szó, hogyan beszélgessünk a gyerekekkel krízishelyzetről vagy háború esetén. Az MCF oldaláról le lehet tölteni az angol verziót.

A riasztórendszert is minden évben többször tesztelik, aminek a hivatalos neve viktigt meddelande till allmänheten (Fontos üzenet a lakosságnak). Ennek az utcai sziréna részét ”Hesa Fredrik”-nek (Rekedt Fredrik) becézik, és minden március, június, szeptember és december első olyan hétfőjén, ami nem ünnepnap, pontban délután 3 órakor próbariasztást tartanak vele. Ha valaki erről nem tud, igencsak meglepő élmény tud lenni. 😅

Ezek mind nem arról szólnak, hogy rettegésben tartsák a lakosságot, vagy tüzeljék a háborús hisztériát. Olyan hasznos információkat kommunikálnak, amikről tényleg mindenkinek érdemes tudnia, hogy minél felkészültebb legyen egy esetleges válságos időszak eljövetele esetén.