No school is bad for blogging. One'd think that it's easier to blog when one has literally nothing to do, but one's very wrong there. For example during exams I'd do anything just not to have to study, even blog. Now I made the compromise of blogging but in English. More comfortable with it. Sort of. (Yes, yes I'll switch back to Hungarian, I know, bad thing to blog in English, bad me.)
We had a mild dorm party last Friday. Hate parties, they make me lose my control, like restraining myself from even going close to a dancefloor. (Same goes for karaoke, hate that too.) I should remember 'fun' is a synonym for 'embarrassed later', doh. Being 17 is hard, ain't it... lol
Also I met Norbi-kohai, who's coming to Kobe from next semester. He had his interview like I did. I was shocked to realise that the Japanese Language Department has like a hundred students, including master's course and all. I suppose it'd be much better to have fourteen classmates, not 299. Heck, even when our year is separated into six-or-something groups for seminars we are more than twenty in one group. Higher Education equals Mass Education. Problem is those 299 guys can safely ignore me. Maybe that's not the case for a smaller class.
Megérkezett egy könyvem az Amazonról, és ismét elméláztam az amerikai könyvkiadáson. Ez a könyv is olyan jól néz ki, hogy hihetetlen. Szép papír fedi a keményborítást, a könyv gerince varrott, tehát két olvasás után sem nyílik ki úton útfélen, és egyáltalán, nincs az a kutya szájából kitépett állapota miután elolvasta valaki. Még jó, hogy van Amazon, mert amúgy Japánban egyfelől minden könyvesboltban teljesen ugyanazokat a könyveket lehet csak megvenni - már angol nyelven - valamint a piac gyakorlatilag a mass market paperback-ekre korlátozódik.
Nevezett mű egyébként Cecelia Ahern: PS, I love you könyve. (Igen nem vagyok elég macho/cool és "lányirodalmat" olvasok. Whatever.) A szerző mellesleg - mint a fülszövegből kiderült - az ír miniszterelnök, Bertie Ahern (An Taoiseach) lánya. (Ezt a Taoiseach (kb: "tee-shoch" angolosan) dolgot egy cikkben olvastam először. Ír/gall szó a miniszterelnökre, de láthatóan máshol is így használják.) (Gondolom az sem örvend széles ismeretségnek, hogy Írország domain-végződése az ie. Mint utánajártam ezek a végződések az ISO 3166-1 alpha-2 szabványt követik.) (Kérem a T. Olvasót lelkileg készüljön fel a zárójelekre és a zárójelen belüli zárójelekre (stb), mert egy egy ilyen bejegyzés...)
Olvasás közben elhatalmasodott rajtam az angolnyelv-imádat is, valamint a kíváncsiság, hogy mennyi érdekes szót nem ismerek pontosan. Gimnázium negyedik (12.) osztály óta fóbiám a "de ezt pontosan hogyan kellene írni/mondani/fordítani" - ekkor készültünk a kéttannyelvű érettségire. Merthogy az egy dolog, hogy így-úgy bármit lehet tükrözni, de rengeteg esetben különféle kulturális vagy nyelvi okokból igen nehéz eltalálni a pontos, precíz, megfelelő szót, kifejezést. Azt amit egy anyanyelvű mondana adott esetben. Valamint itt jön be az, hogy amire egy nyelvben esetleg van egy speciális kifejezés, arra egy másikban valószínűleg nincs. Anno az őrületbe kergetett az anyósülés fordítása, ami egyszerűen csak passenger seat. Tipikusan KISS principle. Na ilyenkor van az, hogy egy papírra kiírom, mire vagyok kíváncsi utólag. (Általában jelentősen cenzúrázva, mert különben oldalakat jegyzetelhetnék...)
Már a borítónál megálltam, ugyanis a fülre ez volt írva: "(continued on back flap)". tehát a fül az flap és a fülszöveg flap text - érdemes megjegyezni, ki tudja mikor jön elő. :P (A cat flap ugye mindenkinek tiszta. Amelyik filmben van egy macska, tuti átmegy egy ilyen leffegő ajtón.) Ugyanitt: "Jacket illustartion by..." A jacket nem semmi szó. Ezek szerint könyvborító (also: dust jacket) is, amellett, hogy öltönykabát (és deriváltjai, mint például flak jacket ~ golyóálló mellény, straitjacket ~ kényszerzubbony, stb) és héj (BrE) a finom hajában sült krumpli (jacket potatoes) nyomán. Ha már ruhadarabok, akkor jersey vagy "dzsörzi" ahogy a neten rátaláltam. (Ezt ketteskék biztosan jobban értik, én eléggé hadilábon állok az ilyen ruhaipari szakkifejezésekkel.) Mindenesetre létezik egy 1988-as Angol-Magyar Rögbis Kisszótár, abban speciel a mezt jelenti. Lehet sírva röhögni a kiejtési útmutatón. Amúgy "A knitted woollen or cotton piece of clothing for the upper part of the body, with long sleeves and no buttons." Szal' kötött pulóver, na!
Maradva divattal kapcsolatos vizeken (képzavar a javából): stilettos. Itt rögtön beugranak az Anarchy Online-os emlékeim és az ultimate shade weapon, a Nippy John Stiletto, ami egy tőr. Valamint a mindenki által áhított repülő jármű, a Yalmaha extra változata, az Unmarked Yalmaha 29500 - The Stiletto. Na ezek közül egyik sem volt nekem. Kontextus alapján azonban itt tűsarokról van szó, avagy: stiletto heel. További s-betűs ultrahasznos szó a snorkel, azaz pipa, amit a búvárok használnak. Ezt legalább annyiszor mondja az ember, mint a fülszöveget, de pont ezért izgalmas. Erről eszembe jutott - nem röhög! - a gyerekkori tűzoltóautóm, aminek a daruja Simon Snorkel, bizony. :D (Általában a szavak 80%-áról eszembe jut, hogy valahol én ezt már láttam, de vajon hol...)
Azután ott a "little whinging voice". A szótár szerint a whinge a whine (állandó panaszkodás) brit angol változata. Innentől érthető, miért hallja az ember kevesebbet. Az idézetról persze rögtön asszociálni lehet Little Whinging, Surrey, England-re, a.k.a. a Dursley-család városára. Szintén Harry Potter-kapcsolatú a demented (lat. dementia), ami egyszerűen csak az őrület szava (BrE), valamint fejezetcím: Dudley demented ami nemcsak alliterál, de szójáték is a dementor-támadással.
A mai utolsó szójáték a DART, avagy Dublin Area Rapid Transit. Nyilván to dart ~ to move suddenly and quickly in a prticular direction. Az uszkve HÉV-nek nevezhető vonat megállóinak a térképen persze felfedeztem a Lansdowne Road nevűt. Innen már tesóm tudja, miről van szó: The Corrs: Live at Lansdowne Road.
Diliana rendszeresen a barátnőmnek titulálta anno a laptopom. Vagy bármiylen számítógépet, amit éppen birtokoltam. Szegény ha tudná, hogy Linuxon a gép neve mennyivel jelentősebb, mint egy Wines rendszeren. Lehetne csinálni statisztikát, de szerintem a lánynevek masszívan vezetnének. ;)
Fejlesztési terület a hangrendszer. Sajnos az nForce4 on-board AC97 hangkártyája minden, csak nem jó. Mivel Linuxon a software mixing eszméletlen macera azt hiszem boldog lennék egy emu10k1-chipes SoundBlasterrel. Azon van hardware mixing. Ezen kívül gyönyörű Microsoft Natural billentyűzeteket láttam a Sofmapben. :D
Vizuális típusoknak a friss szobámat bemutató képek között ajánlom a böngészést. (A dolog története, hogy poltikatanulás közben annyira rosszul kezdtem magam érezni, hogy muszáj volt valami kreatívat csinálnom, és a délutáni nap éppen a kedvenc aranysárga fényeimbe borította a szobát.)
Lecseréltem a telefonom. Egy ilyenre: W41S by Sony Ericsson. A régi már kopott volt és hamar lemerült. ;) Most élvezem a nem kicsit komoly felszereltséget. Az 1.5Mpixeles kamera alap, mint a legtöbb Sony telefon megeszik MemoryStick-et is. Mivel ilyenformán tárkapacitás-problémák nem igazán jelentenek akadályt zenéket is lehet rá tölteni, "online" rádiót hallgatni, netezni, stb. (Természetesen nem csak WAP, hanem rendes HTML-böngészővel is felszerelték.)
Ami újdonság, és meglehetősen laza felszereltség az az ún. EZ FeliCa kártya. Ez amolyan feltöltőkártya-féleség vásárláshoz. A segítségével az ember beficcen egy boltba, válogat, aztán a kasszánál hanyag eleganciával meglebegtetei a telefont, és le is van rendezve a számla. Tokyoban vonatjegyet is így lehet venni, mivel a telefon működik a kapukon is. Nagyon poén. :D
Más: most fedeztem fel, hogy a Harry Potter hatodik részének japán fordítása Harii Pottaa to Nazo no Purinsu címmel került a polcokra. Érdekesség a "nazo", ami a szótár szerint (n) riddle; puzzle; enigma;. Nem követték tehát az angol half-blood címet, de így is nagyon tetszik a dolog: sajátos utalás (és hamis nyom) lehet Lord Voldemort-ra (Tom Marvolo Riddle).
It'd be too bad to break this tendency of posting every day so I'm bound to make an effort. (Even if I did cheat sometimes, dating back an entry when I posted too late.) Nevertheless I am in no mood for writing about anything in Hungarian, no matter how you, Dear Reader would protest. There are times when I miss this journal being in English. Not only for the excellent opportunity to use my diminishing English - at least in writing - but also because I believe people have different styles and voices in different languages, and in some sense I believe myself to be less tense and fearful when not talking or writing in Hungarian. Also I am quite restless. The exams ended very abruptly and now I face the challenge to fill my days with activities - with a decreasing success. I'm getting bored with all the housekeeping duties also, which - as usual - seem endless and a little pointless, considering not a soul enters my room usually apart from myself. I have trouble enjoying WoW too; turning 60 battlegrounds lost their appeal since every noob just two-shots me with his noskill high-end instance epic equipment. And the idea of getting that stuff myself is a little far-fetched on an old, overpopulated, elitist server like Turalyon.
Csuhaj. Volt Valentin Nap. Ami Japánban legalább annyira értelmetlen, mint Ausztráliában a Karácsony. Hó nélkül ugye. Én filmeket néztem, és Zsuzsi adott a pizzásfiúnak egy csokit. (Apró kulturális adalék: Japánban a párok lánytagjai lepik meg ilyenkor ellentétpólusaikat csokival.) A Valentine's Day VD rövidítése amúgy ugyanaz, mint a venereal disease-é, ha valakinek ez még nem tűnt volna fel.
Bár a képzelt barátokkal az ember a legtöbbet hollywoodi filmekben találkozhat, azért szerintem érdekes az alábbi beszólás, melyet az Allakhazam.com-on találtam: When I was young, all my friends were imaginary
-- now that I'm older all my friends are virtual.
[Submitted by: WoW Addict]
Furcsaságok rovatunkban még egy korábbi esemény: épp Sannomiyából cipeltem hazafelé két szatyor élelmiszert a NATO-kompatibilis négyszínnyomású katonai esőkabátomban (ez a részlet fontos) amikor fura hangot hallottam az út másik oldaláról. Odanézve kiderült, hogy egy nagyon öreg néni adta ki, és nem is véletlenül. Úgy festett az én figyelmemet akarta felhívni, ugyanis rögtön utána haptákba vágta magát és tisztelgett nekem. oO Szegényt lehet, hogy valami trauma érhette a világháborúkban és azóta kényszeresen szalutál... mindenesetre enyhén fura volt.
Kaptam egy emailt Riddick-től tele kérdésekkel. Gondoltam itt válaszolok, mivel hátha másokat is érdekel. Valószínű a kérdések nagy része volt már érintve itt, de ugye az mégsem elvárható, hogy mindenki mindig mindent elolvasson.
Gyönyörű helyeken jársz, itt mind a városokra, mind a természeti helyekre gondolok. Láttam, hogy csoportosan jársz ilyen túrákra. Ezeket ti szervezitek, vagy valami csoportos szervezés?
Amikor még a gaidaion (Tokyo Gaikokugo Daigaku - Tokiói Idegennyelvi Egyetem) voltam, akkor csoportos túrákat szerveztek nekünk. Azóta viszont mi magunknak csinálunk mindenféle programokat. Hong Kongban meg például egyedül voltam hazafelé menet.
Azt szeretném megkérdezni, hogyan jutottál ki? Ösztöndíjjal, vagy már alapba Japánba adtad be a jelentkezésed?
A MEXT (Monbukagakusho - japán Oktatási Minisztérium) ötéves ösztöndíjával vagyok kint. Bővebb információ a magyarországi Japán Nagykövetségen, Budapesten szerezhető.
Te most mit tanulsz ott?
A jogi karon vagyok nemzetközi kapcsolatok szakiránnyal.
Szoktál bulizni? Ezzel kapcsolatos írásokat nem találtam sehol. Kíváncsi lennék arrafele, hogyan buliznak az emberek, bár gondolom, úgy ahogy itt.
Előfordul. :) A buli az gondolom kinek mi. (Nekünk a Barna. :P) Azért vannak különbségek. Táncolós helyen még nem voltam Japánban, az lehet, hogy hasonlít az otthoniakra. Viszont a japánok party címén valamivel szelídabb összejöveteleket szoktak tartani. Valamint jellemző a nomikai amikor összeülnek alkoholizálni egy bárba, de még ennek is elsősorban csapatépítő-közösségformáló jellege van, mint mindennek errefelé.
Láttam, biciklizel. Nem volt furcsa, hogy az út másik oldalán kell menni? Vagy kerékpárutak vannak?
Speciel Kobében egy darab kerékpárutat nem láttam még. Általában a járdán garázdálkodok. Az utakat meg meg lehet szokni, csak az elején fordultam kisívben jobbra...
Addig nekem világos, hogy van a Hiragana, meg a Katakana, de mik azok a Kanjik?
A kanjik kínai eredetű karakterek. A japánok 19xx darab midnennapos használatra szánt kanjival írnak. Ehhez jönnek a névkanjik (emberek neveihez) valamint az egyéb, nem alapjelek. Összesen amúgy van vagy ötvenezer... A rendszer úgy fest, hogy a szavakat kanjival írják, a toldalékok és a partikulák hiraganával kerülnek lejegyzésre, míg az angol (külföldi) eredetű szavak katakanával íródnak. Laikus számára a megkülönböztetésük kb. olyan alapon történhet, hogy a hiragana az íves, kurzív egyszerű jel, a katakana a szögletes egyszerű jel, a kanjik pedig az összetett, bonyolult jelek.
A japánok fentről lefele, jobbról balra írnak? Mer én így tudtam, de láttam már, hogy balról jobbra vizszitesen is volt írva.
A hagyományos rend szerint fentről lefelé és jobbról balra. A könyvek nagy része például ilyen. Természetesen ezeket a könyveket európai szemmel "visszafelé" olvasod, sőt, a könyv gerince is az átellenes oldalon van. Sokszor előfordul viszont, hogy "rendesen" balról jobbra vízszintesen írnak. A beadandó esszék, a kiosztott jegyzetek, a feliratok és a könyvek egy része is ilyen.
Ők ismerik a latín betűket is, vagy csak a japán betűket?
Általános iskolában megtanulnak latin betűkkel - ahogy ők hívják romaji-val - írni. Aztán persze a legtöbb esetben katakanával írnak mindent, ami külföldi...
Úgy tudom, hogy rengeteg írásjelük van (vagy azok a Kínaiak). A billentyűzetre, hogyan teszik fel az összes írásjelüket, vagy nincs mindre szükség?
Yap, rengeteg van, lásd fent a kanjis kérdésnél. A billentyűzet kétféleképpen műküdhet. Az első verzió szerint egyszerűen leírod fonetikusan a szót. Például a gakusei (diák, hallgató) esetén bepötyögöd, hogy g-a-k-u-s-e-i. Ezt a gép írás közben hiraganává alakítja, majd a [space] billentyűvel felajánlja a hozzátartozó kanjikat. (Ez azért lényeges, mert pl a jishin egyféle kanjival önbizalmat, másfélével földrengést jelent. - Többek között ezért is használják a kanjikat a japánok, mert rengeteg azonos kiejtésű szó van, aminek csak a kanjijai különböznek, hiraganával ugyanúgy írnák le.)
Második számú módszer, hogy egy billentyű egy hiraganával egyenlő. Így elvileg gyorsabban lehet gépelni, de még soha nem láttam, hogy valaki ilyen rendszerben írt volna.
A képek között elég kevés kép van japán lányokról. Tudom, hogy ízlések és pofonok, de hogy néznek ki a lányok? Amiket videóklippekben, képeken lehet látni, azok reális képek? Vannak olyan lányok, vagy Rina Aiuchi, Kishimoto Hayami stb. csak ritkaságok, és ilyenek nem jönnek szembe veled az utcán?
Rövid, kevéssé diplomatikus válasz: rosszul, nem reálisak, nincsenek
Hosszú, diplomatikus válasz: a japánok között is vannak szebbek és kevésbé szebbek, mint mindenütt. Ami nagyon zavaró, az a viselkedésük, az öltözködésük, a világlátásuk. Alapvetően elmondható, hogy gyerekesek, egyformák és nagyon nem érdekesek. Tudom, hogy európában és amerikában hatalmas ázsia- és japánfetisizmus van, ez az ő dolguk. Ha valaki Japánban él, ezt máshogy látja ezt az egészet. Tipikusan akkor érthető meg, ha valaki a saját szemével látja, tapasztalja. Nem egy hétig vagy hónapig, hanem tényleg hosszabb ideig Japánban élve. (A kérdést amúgy nem szeretem. Körülbelül ez az első számú érdkelődése fél Magyarországnak Japánnal kapcsolatban, és egy pont után már fárasztó látni a kétirányú tévképzetek garmadáját.)
Ha belegondolsz az európai lányok sem mind úgy néznek ki, mint akiket a videoklippekben, magazinokban látsz. Japánban is tudnak retusálni. Szerintem a szép arcok mögött 160 centi áll, amiből 60 a láb...
A fent nevezett hölgyekről nem hallottam még.
Ennyit tudott felmutatni a második szemeszter vizsgaidőszaka. Ma még volt egy politika, amely szó szerint felemásan sikerült: az első feladatot tudtam (társadalomtudományi kutatási formák) a másodikat nagyon nem (japán választási rendszer hatása Koizumi előtt és után a Jimintou-ra). Mindegy, innentől DCS. (Selected few understands...)
Egy hétig nem vagyok hajlandó semmi hasznosat csinálni.