Engineering Manager | Trail Runner | Stockholm, Sweden
Even with gritted teeth I must post, no slacking allowed. Determination is the key, especially in the country of 頑張る. Speaking of teeth, I have recently discovered that my lower right wisdom tooth is actually empty inside. I presume a visit to the dentist is in order. Giblets.
Ez az ötszázadik bejegyzés a sesamhun. Egyfelől nem túl sok - van olyan blog, ahol egy év alatt terem ennyi post - másfelől viszont sok: talán az általános iskola volt az egyetlen olyan "tevékenység", amit ennél hosszabb ideig konzisztensen űztem.
Úttörtőnek nem tartom a sesamhut, bár indulásakor Magyarországon nem volt túl nagy kultúrája még a netes journaloknak. Az Internet-história 1994-re teszi az első webnaplók megjelenését. (Nekem ekkor még számítógépem sem volt, nemhogy Internet-elérésem.) Maga a weblog szó 1997 decemberében született, a rövid blog változat pedig 1999-től létezik egy ötletes feldarabolás eredményeképp: "we blog". Az egyik első blogmotor-oldal a Xanga 1996-ben startolt el. A két talán legismertebb külföldi oldal, a Blogger és a LiveJournal mindketten 1999-esek. Magyar viszonylatban a legnagyobb Freeblog is csak 2003-tól elérhető. Elsőként az akkor Korridor néven futó portál indított blogszolgáltatást 2002-ben. (Ma TV2 blog)
Ehhez képest az én 500 bejegyzésem 2002 augusztusa óta nem rossz. Erre büszke vagyok.
Megint voltam Kyotoban (京都). Körülbelül másfél óra az út vonattal, de valahogy mégis más érzés az egész, mint Magyarországon átmenni egyik városból a másikba. Egyrészt talán azért mert a vonat gyakorlatilag nem megy át nem lakott területen, végig házak mellett visznek a sínek, valamint mivel Japánon belül egy Kobe-Kyoto csöppnyi távolságnak számít az egészhez képest.
Ezútta a Modern Művészetek Múzeuma volt a cél, hogy megnézzünk egy Hundertwasser-kiállítást. Szegény általános iskolai rajztanárnőm valószínűleg csuklott. Emlékszem ő mutatott nekünk először Hundertwasser-képeket, és tette iskolai feladattá absztrakt képek készítését. Az biztos, hogy nem átlagos rajzóráink voltak.
Maga a kiállítás nekem nagyon tetszett. Képek és nyomatok mellett jónéhány nagyméretű Hundertwasser-ház modell is fel lett állítva. Én hiányoltam egy kicsit erősebb világítást: vagy a szemeim romlanak, vagy nem egy kép valóban közel félhomályban volt. Valamint - bár erről a kiállítók tehetnek a legkevésbé - egy házaspár úgy gondolta vicces lenne elhozni pólyás gyerekeiket, akik előre látható módon rendkívül élvezték a kiállítást. Ennek hangot is adtak...
Hundertwasser foglalkozott japán fametszet-nyomatokkal is. Ezeken a képeken meglepődve fedeztük fel, hogy a pecséteken kanjikkal is szerepel a neve, mint hyakumizu (百水). Elég egyszerű lehetett neki a fordítás.
A kiállítás után kérésemre elballagtunk megnézni a Chion-in-t (知恩院). Ez egy Buddhista templom (お寺), ami nem összekeverendő a Shinto templommal (神社). Fontos megkülönböztető jegyek, hogy a Shinto templomok narancsszínűek, és torii-kapu (鳥居) van előttük. A Chion-in ezzel szemben fabarna. További hasznos információ, hogy buddhista templomba belépve tilos rálépni a főkapu küszöbére. Ez ugyanis olyan, mintha az ember édesapjának a vállára lépne, ami érthetően kerülendő cselekedet.
Még az odaúton keresztülvágtunk a Maruyama Parkon (円山公園) is, mint az a fényképeken is megfigyelhető.
Haladok, ha apránként is. Köszönhetően a WP szuper sablonalapú oldalkezelő rendszerének minimális szenvedéssel áttelepítettem a teljes portfolio szubszekciót. (Milyen szép szó.) Megjegyzem, nem tartott túl sokáig. Nem vagyok túl termékeny mostanság. Egyúttal kijavítottam pár helyesírási hibát is. Érdekes módon mindig találok, akárhányszor is olvasom át. Lehet, hogy titokban szaporodnak.
Időközben szóltak nekem, hogy a Firefox nem négyzeteket, hanem kérdőjeleket pakol a kanjik helyére a megfelelő betűtípus hiányában. Na ettől sem kell megijedni, semmi fontosról nem marad le az, aki nem tud japánul. Valamint az Explorer csak akkor ajánlja fel a betűtípusok telepítését, ha valami beállítás be van kapcsolva, valamint a felhasználó még nem klikkelt a "Never ask again" opcióra. (Az XP egy műveletre jutó átlagos felpattantóablak-szennyezéséből és a saját szokásaimból kiindulva kb. midnenki kikapcsolta, hogy az Explorer ilyeneket kérdezgessen.)
Egyúttal elmesélem, mibe is kerül áttelepíteni a blogot egy elavult rendszerről... Addig rendben van, hogy elmentem szépen a bejegyzéseket tartalmazó SQL táblát és a kommentekét, nade van két probléma: 1) A b2 és a WP struktúrája különbözik, a WB-ben jóval több adminisztratív gezmenc is elmentésre kerül egy bejegyzéssel. 2) A jó öreg b2 szépen ISO-8859-2 kódolással (Latin 2) mentette el postokat, amit WP-be importálva (UTF-8) szépen tönkreteszi az összes ékezetet. Tehát először rá kellett engednem egy iconv-ot az sql-fájlokra. Szerencsémre az iconv gyönyörűen átkonvertálta az egész cuccot pillanatok alatt. (Szegény Winesek, kereshetnek konvertálóprogramot, ami lefogadom nincs is ingyen.) Ezek után beimportáltam az immár Unicode táblákat a WP adatbázisába, majd kézzel átmásoltam a megfelelő oszlopokba a b2 struktúrából a WP struktúrába. Természetesen néhány WP mezőt ki kellett egészíteni a teljes funkcionalitás érdekében. A kategóriákba sorolás megint nagy kihívás volt, ugyanis a bejegyzések táblájában csupán egy számláló van, hogy az adott bejegyzés hány kategóriába tartozik (lehet több is). Egy külön táblában kellett a megfeleltetéseket beállítani, és egy harmadikban a számlálót felülírni, ami az adott kategória összes bejegyzésszámát mutatja. Az egyszerűség kedvéért mindent Uncategorised-ba raktam. Jelenleg 497 post van a sesamhun; nincs az az Isten, hogy én végigmászok mindegyiken egyenként, és bekategorizálom.
A kommentek áttelepítése volt az igazi macera. Addig rendben van, hogy a kommenthez oda vagyon írva, melyik bejegyzésé, nade a bejegyzések táblájában van egy számláló, ami az adott posthoz tartozó kommentszámot mutatja. Ennek hiányában a WP azt hiszi, nincs megjegyzés az adott posthoz, bár rákkatintva látható, hogy van. A probléma tehát, hogy meg kellett keresni, egy adott bejegyzés ID-hez hány komment van, majd ezt a számot beleírni a post-táblázat releváns mezőjébe. Csak úgy tudtam megoldani, hogy egy ideiglenes táblát készíetettem, ahová először kimátrixoltam a bejegyzés ID - kommentszám párokat, majd ezt feleltettem meg a bejegyzés-táblával. Igen, a gyakorlatban is oylan macerás, mint amilyennek hangzik, főleg, hogy sohasem tanultam SQL-t. Ennyi szintaktikai hibát talán C++ programozásra kényszerített tapírok ejtenének, mint én.
De - remélem - sikerült.
A mai nap jó részét (körülbelül 10 órát) azzal töltöttem, hogy áttelepítettem a blogom a régi b2 engineről az új WordPress-re. A váltásnak több oka is volt. Egyrészt a b2 fejlesztése leállt, így nem is várhattam, hogy frissítik vagy kijavítják a hibáit, esetleg jobban működő spam-ellenes védelmet építenek bele. Másrészt a b2 funkcióiban elég szegényesnek kezdett tűnni a jelenlegi modern blogmotorokhoz képest, gondolok itt a kommentszűrésre, kategóriarendszerre, vagy akár a bejegyzésszerkesztőre. És ami talán a legfontosabb, a WordPress teljes egészében Unicode-alapú. Tehát ha akarok, írhatok japánul, oroszul, arabul.
Az átállás sajnos nem zökkenőmentes és még nem fejeződött be teljesen. A régi blogcím, a /stl-web/b2 például nem működik, és átirányítást sem tudtam összehozni rá erre az oldalra. Douglas Adams után szabadon, Don't panic, ha netalántán 404-es oldalt dob ki a sesamhu valamire.
A japán karakterek következtében aki nem nézett még japán nyelvű oldalakat valószínűleg egy ablakkal fog találkozni, ami felajánlja a japán karakterkészletek telepítését. Ez semmi szín alatt nem kötelező, viszont hiányával a kanjik helyett csak négyszögek lesznek láthatóak. (Nem nagy ügy egyébként az a néhány betűtípus, szóval én ajánlom a letöltésüket.)
Egyúttal megváltozott az RSS feed elérhetősége is.
Szeretnék megkérni emelett mindenkit, hogyha valamilyen anomáliával találkozik, például nem működő link, funkció, szétesett oldal, hibás designelem, akkor értesítsen a sesam@fusemail.com-on egy rövid leírással a problémáról. Előre is köszönök minden segítséget.
There has been a change of blog engines on sesamhu, from b2 to WordPress. It is not yet finished and didn't go without problems. Although I'm trying my best to fix the errors, there are many, and it might take a while before things go back to normal again. I apologise for the inconvenience.
At the same time I'd like to ask for a little assistance in testing the new engine. Should you encounter any errors, misaligned elements, broken links or any other unfathomable terrors please email me at sesam@fusemail.com. Your help would be greatly appreciated.
ブログのエンジンを変わったので今漢字も書けるようになった。凄い、なぁ。^^
Sajnos vége a Golden Weeknek, pedig már kezdtem megszokni. Hétfőn meg elég szörnyű órával kezdek, és a nap közepén tátongó óriási lyuk sem a legjobb tárgyfelvételi stratégia így utólag. Ami viszont más Japánban, az az, hogy minden meghirdetett órából csak egy van. Tehát azt kiválaszthatom, hogy mit tanulok, de azt nem, hogy mikor. Eszi, nem eszi, nem kap mást.
Ugye első órám a Világ és Irodalom fedőnevű alaptárgy, amin teljesen logikusan zenéről van szó. Azért vettem fel, mert a syllabusban valami iylesmit írtak róla: a történelmi sorsfordulókhoz kapcsolható zenékról lesz szó. Valamint nem volt elhanyagolható szempont a tény, hogy nincs belőle vizsga, csak egy report-ot kell írni.
Na ehhez képest immár negyedik órája Vladimir Horowitz-ról beszél a tanár. (Mint azt korábban is írtam, a kyougen teljesen megjósolhatatlan tárgy. A syllabusban írt bemutató, az óra címe és a valós téma a legtöbb esetben alig emlékeztetnek egymásra. Kitűnő példa erre ez a hétfői óra.) Elvileg ugye az lenne itt a cél, hogy általános műveltséget szedjen fel magára az egyszeri japán. A probléma ezzel ott van, hogy a gyakorlatban az átfogóbb témák helyett ilyen specifikus dolgokkal foglalkozunk, miközben a diákok nagy része tényleg nincs tisztában sok alapdologgal. Például ha már középiskolában nem sikerült, talán lehetne nekik tanítani egy kis földrajzot, hogy ne csak kiválasztott kevesek sejtsék, hogy nem csak Japánban van négy évszak...
Ami miatt azonban igazán elviselhetetlen az óra - mert egyébként nem érdekelne, kiválóan lehet olvasni kyougen-ek alatt - az a mód, ahogy zenéket hallgatunk. Időröl időre ugyanis belehallgatunk egy-egy Horowitz darabba, vagy megnézünk egy DVD-bejátszást. A probléma a hangtechnika. Érdekes módon az elektrotechnika egyik éllovasának kikiáltott országban rendszeresen azzal kell szembesülnöm, hogy lila gőzük nincs, mit hogyan kellene használni. (Még anno a gaidai-on én kezeltem a tanárok jelentős része helyett a minidiscet.) Zenéket CD-ről hallagtunk, na de hogy? A tanár fogja a mikroportját, és belenyomja egy olcsó hordozható CD-s magnó jobb hangszórójába. Midnen hangerőt maxra húz, aztán partytime... Mondanom sem kell az eredmény, hogy bizonyos jelszint felett iszonyatos recsegés kísér minden hangot. Hát mit ne mondjak mennyei élvezet így zongorajátékot hallgatni, főleg első órában, álmosan. A DVD-film ugyanez pepitában: itt a laptop szájába tuszkolja a mikroportot, ugyanolyan recsegésfestet eredményezve.
Valakinek szólnia kellene neki, hogy 1) a mikroport egy roppant érzékeny dolog, teljesen fölösleges egy mikromilliméterre tartani a hangszórótól, mert RECSEG. (Hogy ezt nem veszi senki észre...) 2) Talán ha a két hangszóró közé tenné valamilyen ép távolságra, akkor nem csak a jobb csatornát erősítené ki 3) Nem létezik, hogy az egyetemen nincs egy CD-deck meg egy kábel amivel rá lehet kötni direktben a teremhangosításra a cuccot. Persze a japánoktól nem lehet elvárni, hogy panaszkodjanak. (Simán alszanak a legnagyobb hangzavarban is.) Ha meg én problémázok, annak nagy eséllyel jó vége nem lesz, mert változni nem fog semmi, én meg megkapom a sztereotip gaijin-besorolásom.
Kissé beteg voltam, de elmúlt. Talán valami vírus, vagy csak megfáztam. Az is lehet, hogy szimplán nem aludtam eleget. A japánoknál amúgy is van ilyen gogatsubyou, azaz május-betegség. Körülbelül októberi iskolaundorral lehet egyenlővé tenni; csak ugyebár itt áprilisban kezdődik a félév.
Az idő most a legszebb. Majd késő ősszel lesz még ilyen, amikor nem érzi magát az ember fia még szaunában, de a nap már süt, és kellemesen meleg van. Nagy kár, hogy nem sokáig fog tartani a dolog. Ahogy a Japanzine szerkesztője igen éleslátóan megjegyezte: "Yes, in the land of four distinct seasons you might be forgiven for asking why one only lasts two weeks."
Tesóm ma elballagott a középiskolá(nk)ból. Ez is furcsa, hiszen én is majdhogy most ballagtam. Valamint mert nem voltam ott; érdekes realizálni, hogy otthon attól még folynak a dolgok. (Más közhelyszótárban olvasni, mint megélni.) Mindenesetre GZ & GL, valamint HF. Aztán majd hahazamegyek: And we'll tak a right gude-willie waught, for auld lang syne.
Már megint nem írtam öt napja. Vagy lehet hat is. Skypeon keresztül is "átjött" apa szemrehányó tekintete. Hiába, ezek a folyamatos elkötelezettséget igénylő dolgok mindig is hullámzóan sikerültek nekem. Szándék van, de fáj a fejem. Kezdődő megfázás és/vagy tavaszi allergia rombolja a közérzetem. Hála az égnek, jön a Golden Week. (Cserébe nincs Majális.) Stay tuned.
Valahogy rendszeresen az történik, hogy elfoglalom magam mindenfélével napközben, vagy teljesen kikészít az egyetem, aztán nem blogolok. Pedig illene, hamár. Ugye.
Kezdetnek íme az órarendem:
Hétfő
1) Világ és irodalom (Igen, ilyen hülye neve van. Gyakorlatilag komolyzenével foglalkozunk, én sem értem mi szín alatt. Egyike az alapozó tárgyaknak, fejlesztendő a japánok - szerintem - alacsony ismeretét a nem-japán világról. Teljesen haszontalan óra.)
4) Nemzetközi kapcsolatok története (Tsukimura tartja, aki két évet az MTA-n kutatott. A Balkánnal foglalkozik, beszél szerbül, és tud magyarul köszönni. Ez az egyik legjobb óra eddig.)
5) Társadalomvizsgálat alapszeminárium (A teljesen értelmetlen név a fenti Tsukimura szemináriumát takarja, melynek témája a háború utáni rendezések változása a harmincéves háborútól napjainkig.)
Kedd
1) Mobilitás és világtörténelem (Az óra a Habsburgokról szól. Kiváló példája annak, hogy működnek az alapórák: van egy cím, és a tanár beszél a saját kutatásáról. Te bejársz látávnyosan unatkozni, aztán ha tetszik neki a fizimiskád, nem buktat meg.)
3) Büntetőjog (Büntetőjog-elmélet. Nem magolni kell, hanem gondolkodni. Rendkívül érdekes, de a vizsga állítólag nehéz...)
Szerda
1) Nemzetközi kapcsolatok története
2) Természet és energia (Fizikai/földrajzi alaptárgy. Nyilván ez kell a jogi karon...)
4) Német jog (Kiváló óra, mert angolul van, és kivételesen felvehetik másodévesek is. Amúgy nem szokták engedni, mert a másodéves az nem tud angolul. Sidenote: a negyedéves sem, de mindegy.)
Csütörtök
1) Bevezetés a nemzetközi jogba (A tanár halál szigorú, rengeteg mindent akar megtanítani, ezért rohanunk, mint a shinkansen... de legalább szaktárgy. \o/ )
3) Mikroökonómia (Sajnos még kellenek más szakirányok alapozó tárgyai is.)
4) Nemzetközi újságírás (Felemás a dolog, mert az óra teljesen japánul van, amitől szerintem elveszti igazi értelmét, nade én lennék az utolsó ember, aki a helyi oktatási rendszerben logikát keresne. Mindig más előadó jön. Viszont nincs vizsga, ami ritka.)
Péntek
2) Büntetőjog
Nos, ennyi. Hát nem csodálatos, hogy ismét a hét öt napjából, négyen van első órám? Persze lehetne rosszabb is, például öt. :evil:
Hogyan veszítsünk el egy szép hosszú bejegyzést: az ember rossz tabon kattint a reload-ra...
Na akkor mégegyszer.
Tehát: magyar billentyűzet, magyar bejegyzés. Megérkezett a netem, még ha kissé döcögősen is. A rendszer továbbra is VDSL, ezúttal 100Mbiten. A különbség az előzőhöz képest, hogy ezúttal egy router - helyi nevén CTU - is került a gép és a VDSL modem közé. (Nem, nem Counter Terrorist Unit, hanem Customer Terminal Unit.) A szerelő jött, látott, beszerelt, aztán bedugta a cuccot a laptopjába, és... semmi sem történt. Ezután mi más következhetett, mint a problémamegoldás Windows-módon: szegény gépet vagy tízszer újraindította, sikertelenül. (Közben következetesen duplán kattintott az ISP bolondbiztos Internet vezérlőpult-féléjének "kattints ide, hogy netezhess, megnyitok neked egy Explorert" gombjára, minek következtében rendszeresen dupla-Explorerek jöttek fel. Néha négy, ha türelmetlen volt.) A vége az lett, hogy közölte, lelép; próbáljam meg én beállítani a saját gépemen, az övé nem működik. Majd visszanéz este.
Beleástam hát magam a dokumentációba. Persze midnen Wines, a kézi beállításhoz meg semmi információt nem írnak le: a felhasználó csak ne kutlászkodjon (tm Ábrahám A.) a routerjében. Ez csak azért furcsa, mert elég sokan használnak Macet errefelé - ők ilyenkor mit csinálhatnak vajon. Próbálkoztam én router IP-kkel hasztalan, mire kiderítettem, hogy a CTU a https://ctu.fletsnet.com/ címen érhető el... (Nem, én sem láttam még ilyet...) Na ezt találja ki valaki magától, nem tudom mibe került volna beírni a telepítési útmutatóba... (Úgy jöttem rá, hogy elindítottam a telepítő exe-t cedegán. Aztán az megnyitott egy Firefoxot...)
Felbátorodva, hogy az Azureus boldog zöld mosolygós arcocskákat produkált, gondoltam lehet ebből még szerver is. Aztán kiderült, hogy mégsem, ugyanis az Azu UPnP alapon lett aktív, viszont az Apache nem látszik kintről, ha fejreállok se. A support közölte, nem is fog menni. (Ritka az ilyen kerek elutasítás, valami modern cég lehet ez az NTT.) Annyi halvány reményem van, hogyha az Azu lehet aktív UPnP-vel, akkor az Apache is talán... bár ehhez egyre kevésbé értek. Mindenesetre a portscan eredménye: az összes port filtered.
Persze ez nem akadályozza meg az 1MB/s+ letöltési sebességet. (És még nem találtam igazán gyors forrást.) :mrgreen: