Public service announcement: elvileg az összes permalink működik, visszamenőleg is, valamint be lettek kategorizálva a bejegyzések. Ordító hibákat (pl. 404 error, angol bejegyzés magyarnak cimkézve, estébé) a gépháznak kéretik jelezni. kthxbai
Norbi írt egy Beatles-összes DVDt Lilianának, erre ő meghívta palacsintázni. Plusz engem is, mint magyart. Azt mondom, jó üzlet. Főleg, hogy palacsintát sütni (illetve a tésztát rendesen megcsinálni) szerintem nehéz.
Apa példálózik mindig, hogy az ő kollégista éveiben mindig főztek nekik a lányok. Hja' az még egy olyan kor volt, amikor lehetett ilyeneket emlegetni anélkül, hogy az embert valami hímsovinisztának nézik, amiért ilyesmivel hozakodik elő.
Legalább bevezettük a bolgár kultúrkörbe a Nesquik-es palacsintát.
Na ez is egy olyan hétvége volt, amikor közel sem sikerült mindent megvalósítani, amit terveztem. Nem az első és nem is az utolsó ilyen, attól tartok. Járt Kobében a Mikulás egy buli formájában; rájöttem, hogy továbbra sem halgatok populáris/minőségi zenét; felfedeztem, hogy Sienna Guillory is volt Helen; és hasonlók. Most valami önmotivációféle kellene a jövő hétre.
Windows XP (nem)install története, avagy hogyan csesszünk el órákat az életünkből teljesen fölöslegesen.
Mivel meguntam, hogy az Anarchy Online úton útfélen crashel wine alatt, meg amúgy is minden játékot nyomorult winre írnak, teszek fel egy XP-t, ott egye a fene. Meg ahogy azt én elképzeltem... Ugye hely nincs, nosza, méretezzük át a root partíciónkat: resize_reiserfs, fdisk, gyönyörűen működik mind, és lőn egy 20G-s partíció NTFS-nek.
Win CD betesz, bootol, persze nem látja a SATA vinyót, mert miért is. Alaplap CD-jén van driver persze, na de hogy? Egy DOS-os program másolja fel exe fileokból a kislemezre a drivert. Ez felveti, hogy egy szűz gépen ugyan hogy másolok én CD-ről... mindegy. Linuxon sehogy. Norbi szerencsére átmásolta nekem a cuccot lemezre a MENU.EXE csodálatos találmány segítségével. Köszönjük, Gigabyte, hogy a Winen kívül gondol más OS-ekre is...
Kislemez készenlétben, Win CD bootol... vagy mégsem. Akkor egyszer, mikor először próbáltam indult is el a telepítő. Azóta "Inspecting your hardware configuration" és fekete képernyő. Mint azt a google elmesélte ez akkor van ha az NTLDR nem szokványos FAT táblát vagy MBR-t talál. Szokványoson kettőt kell érteni: XP által kreált vagy gyári új. Vicces, hogy még az Win 95/98 esetén is képes így befagyni, pedig az házon belüli cucc. Ez ám a konkurrencia kiütése: már az installer se indul el ha a gyanúja is felmerül más OS-nek a gépen.
A javasolt megoldás: Low level format, új vinyó, wines fdisk...
Itt fogyott el a türelmem, hogy rohadna el az NTLDR meg úgy egyáltalán az XP...
Mennyit panaszkodtam, közben a megoldás végig az orrom előtt volt. A WordPress telepítésekor az egyszeri felhasználó automatikusan kap néhány plugint is. Ezek egyike az Akismet. Nagyon elegáns megoldás: minden komment előbb keresztülfut az Akismet szerverein, és csak akkor kerül egyáltalán az én moderátorasztalomra ha megfelelt az ő spamtesztjüknek. Tekintve, hogy a felismerőrendszer a regisztrált blogok sokaságából kapja a mintát tökéletes bizonyossággal szűri ki a nemkívánt hozzászólásokat. A spam szépen a háttérben marad, majd 15 nap elteltével csendben eltávozik az élők sorából.
Félelmetes statisztika, hogy globálisan a blogkommentek 93%-a spam.
Norbi rendszeresen elgondolkodtató japán szójátékokkal lát el.
Vegyük például a következő mondatot: 父は死んでいない。Bár első látásra nem biztos hogy feltűnik, ez a mondat valójában jelentheti azt, hogy édesapám meghalt, de azt is hogy él. Az egész csak a hangsúlyozáson múlik. Első verzió, ahol az いない tagadó segédige. Itt az ige "te" formája + létige alakú folyamatos jelen idejű szerkezet szerint kb. "Édesapám nincs meghalva." Azonban ha a "te" forma csak igeösszekapcsolásra szolgál (kb. határozói igenév): "Édesapám meghalva, nem (él)." Ilyenkor az いない nem segédige, hanem az előlényekre használt létige tagadó alakja. Ide lehetne tenni egy vesszőt (父はしんで、いない。) de a vesszőt mint olyat tapasztalatom szerint roppant hektikusan kezelik a japánban...
A lóversenyes-telefonos példához hasolnó a lottóreklám, mely szerint "3億の大賞を当たりまShow!" A Show ugye kiejtve: ショー, tehát 当たりましょう lesz az igéből (felszólító mód): "Nyerd meg a háromszázmilliós főnyereményt!"
Végül az igen ötletes nevű női sampon: 女髪 (めがみ, megami). Jelentése szimplán "női haj" Viszont ha ugyanezt a kiejtést kicsit más jelekkel írjuk: 女神 (めがみ, megami) azaz "istennő" =)
Actually... I still can't see the post below on my Linux desktop. No, it's not Linux that "suxx", it's Adobe. The cheeky bastards still haven't released a 64 bit Flash plugin, and according to this they don't really care either. I for one refuse to use a 32 bit browser just for Flash. If I really want to see something with it I just use the MacBook. (Although I wonder what'd be the case with OS X 10.5 Leopard coming, as it is said to be a true 64 bit OS.) If you want to help the (truly) 64 bit community, please sign this petition.
Most Hanna blogja a ludas az új mániámban. Ezt meghallgatva rögtön eldöntöttem: ilyet én is akarok. Hallgatni. És nézni.
Émilie Simon weboldala sajna francia, az pedig nem az erősségem ugye. Még nagyobb sajnálatomra a Wikipedia cikkelye sem túl informatív, legalábbis amíg valaki le nem fordítja a francia verziót. Egy-két cikket azért lehet találni itt-ott...
Mindez annak ellenére, hogy a La marche de l'empereur filmzenéjével nem egy díjat is besöpört. Ismét sajnos a film angol verziója már nem ezt a zenét tartalmazza - bármily fura is. Érdekes lenne mondjuk tudni, hogy - ha van - a magyar szinkron melyik zenét használja.
A nem tudom melyik TV "Trabendo Session" koncertfelvételéből vannak vágtam be a képeket. A fentin látható az a cyberpunk karra szerelt izé, aminek még nem fejtettem meg a pontos feladatát. (Esetleg valami francia siteon van magyarázat.) Valamit kontrollál... de istenien szürreális. Mecha animéket és a Falloutot juttatta eszembe.
Persze az egész zene szürreális, köszönhetően a millió tárgynak, amiket zajgenerátorként használnak végig. Hiába, a hangmérnök apa hatása. Azt hiszem tódulna a nép mondjuk egy Tim Burton filmre Émilie Simon zenei aláfestésével.
És természetesen mint minden valamit is magára adó elektronikus zenész esetén a színpadon ott egy Mac. =)
Egy linket követve jutottam el ismét egy érdekes oldalra... nem, nem linkelem ki, mert szerintem nem érdemes. Arra kiváló példa amit talán legutóbb az Index kapcsán emlegettem, hogy mekkora divat lett összegyűjteni, kategorizálni és apró részletességgel virtiolos hangnemben közölni valamely dolog hibáit. Valóban arra kellene felnéznünk, aki az alkalmazott szarkazmus szakavatott tudósa? Nem azt mondom, hogy Bólogató Jánosként mindent el kell fogadni úgy ahogy van a legkisebb kritikai észrevétel nélkül. Viszont ha tényleg mindig mindenben csak a szálka tűnik fel nem lesz egy idő után önbeteljesítően vacak az egész világ? Nem lehetetlen, hogy önmagunk fenenagy keresése az oka mindennek. Hiszen nem definiálhat engem, hogy mit szeretek - másik kismillió ember szeretheti ugyanazt. De majd jól megmondom mi a baj mindennel, és akkor elválasztva magam mindentől én lehetek. Éles határvonalak kellenek, nem szétolvadás.
Vagy rosszul látom, és ez csak a gyengék siráma, akik képtelenek megfelelően kritikus szemmel nézni.
