SeSam.hu

SeSam is Péter Szilágyi, Project Manager at Ustream, residing in Budapest, Hungary. This is his playground.

The Gentle Storm

Basszameg, erről lemaradtam…

Meg akkor már legyen itt az Endless Sea is.

Síelés 2015

Idén a Valmeinier / Valloire terepen voltunk. Képek.

pózolj rengeteg hóval

Gun Control

Today’s WoW raid had to be cancelled due to “technical issues” on Blizzard’s side. However, with everyone gathered up on Mumble we had the opportunity to just kill time talking about whatever that happened to came up. Including gun control, which marked the appearance of this video. That’s how I learned about a new stand-up comedian I have to follow.

Made by Sweden

Egy szavam nem lenne, ha ilyen reklámok lennének a tévében. Yummie-n találtam, a dal pedig Amanda Bergman Vintersaga feldolgozása. Az eredetit Ted Ström vette fel 1984-ben, és azárt érdekes, mert rengeteg svéd helyszín és közlekedési eszköz szerepel a szövegben, köztük a Volvo is. Persze a Spotify link geolockos, de a norvég fiókommal meg tudtam hallgatni. Amúgy az a vicc, hogy ezt a számot meg is venném, mondjuk iTuneson, de azt sem lehet…

“Det är då som det stora vemodet rullar in
Och från havet blåser en isande, gråkall vind.”

From Norwegian Crown to Balmoral

They cut a cruise ship in two and insert a piece. Problem?

Flickan som lekte med elden

Lisbeth nyomoz:

vlcsnap-2015-01-20-22h08m27s209

Amikor én jártam itt, hasonló időjárás volt:

Göteborg Energi

Norsk tale

A nyelvtanulásnak—szerintem—kiváló módja a célnyelvi filmek és sorozatok nézése felirattal. A norvég esetében nehéz dolga van az embernek, mert a hungarikum státuszra vágyó magyar szinkronnal ellentétben Norvégiában még a tévében is minden feliratosan megy le. Ez azért nem gond, mert mindenki tud annyira angolul, hogy megértse, vagy ha nem, ennek köszönhetően is tanul.

Az egyik kivétel a mesefilmek, amiket még olvasni nem tudó gyerekek is néznének. Úgyhogy Disneyt lehet tolni ezerrel, például ott a Frost (Frozen) vagy a To på rømmen (Tangled). A Frozent amúgy is nagyban inspirálta Norvégia, a filmbeli Arendelle például egy létező városról kapta a nevét: Arendal Oslótól dálnyugatra fekszik. A kastély helyszínét pedig Nærøyfjorden alapján rajzolták, ami nem mellesleg a világörökség része.

A felirattal viszont annyi gond van, hogy abszolút nem követi a beszélt szöveget. És itt nem arra gondolok, hogy a limitált karakterszám miatt kevesebb van kiírva, hanem hogy teljesen máshogy van megfogalmazva. Gyakran érzésre teljesen indokolatlanul választott a feliratozó más szót, a dalok meg olyanok, mintha norvégról norvégra lennének fordítva. Például a Blir du med å lage snømann a feliratban Skal vi lage snømann.

vlcsnap-2015-01-18-14h21m07s159

Ennyi erővel lehetne svédül is a felirat, amihez szintén volt szerencsém: KTamástól kaptam a Tvillingsøstrene dokumentumfilmet, ami felváltva angolul és norvégul beszél, svéd felirattal. Úgynevezett kihívás. Most, ahogy ezt írom, megtaláltam viszont a Vimeo On Demand szolgáltatásában a norvég feliratos verziót, úgyhogy a lecke adott.

A film két kínai kislány életét követi végig nagyjából nyolcéves koruktól kezdve. Mindkettőjüket külföldi szülők adoptálták, akiknek ilyen-olyan okok miatt nem lehetett saját gyerekük. Az egyik kislány Fresvikbe került, egy 274 lelkes norvég kis faluba, a másik pedig a kaliforniai Sacramentoba.

Azt mindenki eldöntheti magának, ki járt jobban. Szerintem rendkívül érdekes, ahogy az USÁ-ba került lányt a szülei mindenhová autóval cipelik, mert—ahogy mondják—az utcán bármi megtörténhet, Norvégiában eközben a hajnali sötétben, hóban, egyedül indul el a testvére gyalog iskolába. Az amerikai kislány valami királylányképzőbe jár, ahol a falak is rózsaszínek, és a szülei elmesélik, mennyire kompetitív az élet, mennyire elfoglalt a gyerek a különórákkal. A norvég lány ezalatt egy egérrel játszik.

Meg még az is iszonyú vicces, ahogy a kínai kislány valami elképesztő bergeni akcentusban tolja a norvégot. Legalábbis szerintem olyan, és Fresvik Bergentől nem messze fekszik.

A másik kivétel pedig a hazai filmgyártás, vagyis az eleve norvégul készült filmek. Ilyet is találtam párat. Az egyik a Max Manus, ami nagyjából a helyi Szabadság, szerelemnek felel meg szerintem. A második világháború alatt ugye a norvégokat is megszállták a németek, mialatt a királyuk, VII. Haakon, Nagy Britanniába menekült, és onnan irányította az ellenállási mozgalmat. Ennek az ellenállásnak volt szabotőrként zseniális tagja Max Manus, akinek az életéről a filmet csinálták. Teljesen norvégul, angol felirattal láttam, annyi nehezítéssel, hogy a németek természetesen németül beszélnek, nehogy már olyan egyszerű legyen.

vlcsnap-2015-01-18-15h24m04s45

A másik norvég filmet az Indexen talált Rosszfiúk szigete dokumentumfimről szóló cikk miatt láttam. Bastøy ma irigylésre méltó börtön, de korábban fiatal fiúk nevelőintézeteként működött. Ez utóbbi a témája a Kongen av Bastøy (Ördögsziget) filmnek. Finoman szólva nem egy vidám alkotás, de a nyelvtanuláson túlmutatva az emberi természet és pszichológia szempontjából is iszonyú érdekes.

vlcsnap-2015-01-18-15h18m51s236

Ebben még az a csavar, hogy a börtönigazgatót Stellan Skarsgård játssza, aki amúgy svéd, és svédül is beszél, mint általában. Csakhogy szóban ez annyira nem jön ki, komolyan oda kell figyelni árulkodó szavakra.

Sorozat is van, például a Lilyhammer. Eredetileg a norvég NRK1 számára készült, aztán átvette a Netflix is. A főszereplő Frank Tagliano, egy amerikai gengszterfőnök, aki a tanúvédelmi program keretében a norvég Lillehammer városába kerül, mert az megtetszett neki a téli olimpia alatt a tévében. Frank nehezen szabadul az alvilági virtustól, a norvégok meg a sztereotípiáknak megfelelően viselkednek. Ez utóbbi—gondolom—még viccesebb lehet, ha valakinek első kézből szerzett tapasztalata van az országgal, ahogy én is felkiáltok időnként dolgokra, hogy ez mennyire japán.

vlcsnap-2015-01-18-15h45m29s8

Frank gyakran beszél angolul, de mindenki más norvégul tolja.

Zárszó: segítség lehet a poszt címe: a norsk tale a norvégul beszélő megnevezése a DVD-ken.

Hvordan er det å vokse opp i Europa i dag?

Miközben a kormányfőnk a bevándorlás ellen szónokol a párizsi megemlékezésen, az Aftenposten—Norvégia legnagyobb újsága—a vélemény rovatba készített egy micrositeot, ahol tizennyolc különböző európai országban élő fiatalnak tették fel a címbeli kérdést: milyen ma Európában felnőni.

Hazánkat a huszonkét éves Fazekas Péter képviselte.*

Nem vágyom arra, hogy abban a jövőben éljek, amit a kormányom épít az országomban. Azt a jelenlegi vezetést, amelyik amelyik begyűjtötte az emberek nyugdíjmegtakarításait, majd egy szempillantás alatt elköltötte, még mindig támogatják az emberek. Úgy gondolom, a kormány olyan mértékben manipulálja a médiát, ami Orwell közismert 1984-ére emlékeztet.

A szüleim elváltak, amikor 13 éves voltam, azóta egy Budapesttől 80 kilométerre fekvő kisvárosban éltem az édesanyámmal és a húgommal. Mivel a legjobb egyetemek a fővárosban vannak, a legtöbb fiatal a középiskola után ideköltözik. Egyszerűen túl messze van a bejáráshoz. Azért igyekszem amennyi időt csak lehet a családommal tölteni.

Ami a legjobban feldühít, hogy senki nem megy ki az utcára, nincsenek nagy tüntetések, semmi jele nincs annak, hogy a dolgok nem jó irányba mennek. Mindig is szerettem volna inspirálni az embereket, hogy változtassanak a helyzetükön, hogy hagyjak magam után valamit. Nem olyan egyszerű ezt elérni, bár nagyon szeretném. Próbálok a politikáról beszélni a barátaimmal, értelmes újságokat és magazinokat vásárolni, vagy csak egyszerűen vitázni, de nem túl könnyű.

Most már úgy érzem, nem éri meg az országomért küzdeni. Néha az embernek meg kell tennie, hogy önző módon elköltözzön egy olyan helyre, ahol lehetősége van rendes életet élni. Itt Magyarországon nekem nincs jövőm.

Ahogy a legtöbb barátomnak, nekem sincsenek terveim Budapesten maradni, amikor befejezem a tanulmányaimat a nyáron. Azt sem látom, hogy valaha úgy érezném, szeretnék majd visszatérni Magyarországra.

* Szerintem a fordítás elég pontos, de nem vállalok a norvégomért felelősséget. Friidának köszi a segítséget! :)

Lebensraum

“We do not want to see among us a significant minority with different cultural traits and backgrounds; we want to keep Hungary as a country of Hungarians.”

Orbán Viktor, PM of Hungary, 2014

10917052_10152978353356093_5722771370768297215_n

One can only hope that the world still believes that not all Hungarians think and behave like this…

Update: Translation of the quote now available from Reuters.

Elle est Lucille

I don’t know why this makes me really angry but it does: in wake of the Paris shootings some fake (or as they like to call themselves, fan) accounts of Banksy on Twitter, Instagram and Facebook shared a drawing that was originally pencilled by the French illustrator Lucille Clerc. Her name not mentioned, the art was attributed to the pseudonymous English graffiti artist.

Break one, thousand will rise #CharlieHebdo #JeSuisCharlie #raiseyourpencil

A photo posted by Lucille Clerc (@lucille_clerc) on

I’ve seen these unattributed images retweeted and shared by a good number of people I follow and I’ve read several responses praising Banksy’s genius for creating such a powerful image. Online media outlets also hurried to report that the world renown political activist has spoken up about the murders.

Really, did no one stop for a second to fact check?

I don’t know, maybe I’ve just watched too many episodes of Newsroom.

On the topic, this blogpost by the Hungarian translator Tapsifül pretty much sums up what I also believe.