SeSam.hu

SeSam is Péter Szilágyi, Project Manager at Ustream, residing in Budapest, Hungary. This is his playground.

Floden

There is a scene in the excellent black comedy / revenge thriller Kraftidioten, when the two Norwegian gangsters sitting in their car start singing along with the radio. KTamas found out that the song is Floden by Bjørn Eidsvåg and Elvira Nikolaisen.

The lyrics are quite beautiful actually, if one can decipher the Stavanger (?) dialect. (Bjørn is from Sauda, and Elvira from Moi, both towns in the Rogaland fylke of Southwest Norway.)

Eg lure nå på koffor bade e’kje meir i det
Koffor, koffor når eg kjenne det goa du gjør med meg
Det kan nesten virka som om eg prøve å unngå det
Og eg føle meg redd for nåden og glea du skjenke meg
Forunderleg, forunderleg

I think this Youtube comment is the best translation I’ve found.

La Foux d’Allos

The annual ski trip to France has just happened.

Wish Upon Airplanes

Wolves

Ulver (“wolves”) is a Norwegian experimental band I’m extremely glad to have found.

Their latest release is ATGCLVLSSCAP, a completely instrumental and partly improv album. I have first listened to it during a run in the gloomy, cold forest — exactly where the soundscape belongs.

Some of the songs reminded me of The Gathering, especially How To Measure A Planet.

Apple Watch 1.0

Ottó Oláh wrote an extensive review of his (and his wife’s) experiences with the first generation Apple Watch. It’s a long but very interesting read. (If you know Hungarian, that is.)

Based on this I can see myself using an Apple Watch for several reasons.

  • A lot of notifications I receive only warrant a glance. Fishing out my ample sized iPhone 6 Plus from wherever it lies at the moment can be a hassle.
  • At work during meetings it’s much less of a distraction to look at a watch to evaluate a notification than constantly glancing at a phone.
  • I didn’t know about the navigation feature of the watch. It sounds pretty useful especially when I drive alone and can’t put the phone somewhere I can see. (Parents’ car does not have a phone holder.)
  • Being able to reply to messages using the voice recognition during a run sounds like a dream come true. Stopping and handling the phone is an unwelcome chore, and often I don’t have the luxury of running without it: I have to remain accessible.

Do I want one? A resounding yes. Will I buy one? Very unlikely. For now, at least.

Skype sending spam

Nasty surprise last Saturday: my Skype account started sending short URLs of weight loss and phishing sites to all my contacts. A password reset resolved the issue quite quickly, still the bot managed to churn out more than a hundred and thirty spam links.

No massive harm done, it only generated some traffic to the sites linked, still it’s a massively annoying thing. Especially unsettling was to see the messages being sent out while I was trying to figure out what to do. Fortunately, Skype has proper security that logs all instances out once a password is changed. I assume the bot used the API to send messages in my name, and it lost authentication after the password reset.

This is apparently also a good way to reconnect with everyone on your contact list. I’ve changed my status message to warn people, but no one ever reads those, I guess. Since then I’m constantly being sent question marks in response.

Kids, don’t use easily brute forceable one-word passwords. My only defence in the matter is that Skype is one of my oldest accounts made way back when I was much more ignorant about security.

Oslo, skiing city

It’s always special to find places in a video that I’ve visited. I will need to find a way to try ski touring (skigåing, langrenn), too.

Let’s think of that, And the passing time

David Bowie’s cover of Jacques Brel‘s song “My Death” at his last gig as Ziggy Stardust in 1973.

And Chill

In a sweeping move Netflix has arrived to Hungary among 130 countries all over the world.

Soon enough the complaints started about how much more limited the offering is compared to the US and the utter lack of localisation. Sure enough, at the moment Netflix offers its library in English only with English subtitles. Seeing how the average Hungarian even frowns at subtitles instead of dubbing, this might be a blocker issue for most of the country’s population.

In a report called Special Eurobarometer 386 the EU has measured the Europeans’ attitudes to foreign languages. The percentage of Hungarians who can hold a conversation in English is the absolute lowest among the member states at a shocking 20%.

© Jakub Marian (overlay), Tindo - fotolia.com (blank map)

© Jakub Marian (overlay), Tindo – fotolia.com (blank map)

With such a large scale expansion I doubt that much consideration had been made to the Hungarian market, which is also indicated by the generic replies given to the questions if and when Netflix plans to add localised content.

I personally think watching tv in the target language is a great way to learn and this is a welcome opportunity for everyone wanting to do so. Nevertheless, I am pretty sure that most people here will continue pirating tv shows and movies and will keep on crying for subs on torrent sites.

I on the other hand have become a happy subscriber.

2015 könyvekben

A negyedik könyves kihívás évében annyira tökéletesen ismételtem meg a 2013-as eredményt, hogy nemcsak a könyvek száma egyezik 31, de az oldalszám is 8956. Ami mégis nagyon különbözött, az az olvasmányok típusa: 2015-ben rengeteg könyvet csak azért olvastam újra, hogy növeljem a darabszámot.

Például hét Rejtő Jenő regényt, amiket a MEK-en meg lehet találni. Sőt, Kindle-re is elküldhetőek viszonylag egyszerűen. (Vesztegzár a Grand Hotelben, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A három testőr Afrikában, A megkerült Cirkáló, Bradley Tamás visszaüt és Csontbrigád.) Ezeket lassan kívülről tudom persze.

Tavasszal ha jól emlékszem Alie említette az Időfutár sorozatot, amire sikerült teljesen ráfüggeni. Pedig még csak nem is YA, hanem inkább 12-16 éves gyerekek a célközönsége, de úgy látszik, még nem sikerült felnőnöm. Az tuti, hogy  felső tagozatkosként imádtam volna, de mostani fejjel is teljesen jó a sztori, élő, hihető karakterekkel és szuper humorral. (Nyilas Misi vekengései helyett a Skype-oló Hanna kicsit érdekesebb főszereplő lenne kötelezőként is szerintem.)

A könyvsorozat alapja egy rádiójáték, ebből lett öt kötet, befejezés viszont nem. Amikor ezt írtam, akkor jutott eszembe, hogy meg kellene nézni, kijött-e egy utolsó rész, és valóban, 2016 első olvasmányai között biztosan ott lesz A holnap ostroma. A rádiójáték végén készült egy interjú az egyik szerzővel, Tasnádi Istvánnal, akinek a nevéhez a Terápia sorozat is fűződik.

A másik sorozatról, amit tavaly olvastam, szerintem nagyon kevesen hallottak az én korosztályomból. Kinek mond valamit Hód, a magyar kémelhárító neve? Anno nagypapám könyvespolcáról vettem le a határőrök kiskönyvtára sorozatban megjelent könyveket, és rögtön megszerettem őket. Mattyasovszky Jenő igazi szocialista irodalmat írt jellegzetes fordulatokkal és némi népnevelő hatással. A főszereplő Hód fedőnevű elhárítótiszt kalandjai során rendszeresen beépül a nyugati kémszervezetek által megcélzott intézményekbe. A történet elején legtöbbször nem tudni, kit személyesít épp meg, így az izgalmak része ezt is kitalálni.

A maga idejében hatalmas siker volt, később képregény is készült belőle. (Részletesebb infót ezen a blogon találtam.) Ezután kerestem meg az első részt “a könyvtárban” (Hód bemutatkozik), mert kíváncsi voltam az abszolút kezdetekre. A kötetek, amik megvannak: Hód és a ZX-7, Hód küldetése, Hód jelentkezik, Hód és a manézs titka, Hód és a fekete bárány. Ha van Hódos könyvetek, és nem kell, happolnám!

Ez eddig 18, a továbbikaról a szokásos módon egyesével.

  1. Cecelia Ahern: Love, Rosie — A PS, I Love You írónőjének könyve kicsit rendhagyó, mert sima próza helyett chat és e-mail beszélgetések sorozatából áll össze a sztori. Néha nem egyszerű olvasni, de mindenképpen érdekes, és a könyvből készült filmmel ellentétben nem is annyira nyálas.
  2. Pierce Brown: Golden Son — A Red Rising folytatása legalább annyira állat. Február 9.-én jön a trilógia befejező része, a Morning Star. Ebben a szent pillanatban rendeltem elő.
  3. E.L. James: Fifty Shades of Grey — A film előtt el akartam olvasni, lehetőleg nem az Oroszlánkirályos magyart. Annyira nem rossz, mint amekkora gyűlölet övezi.
  4. Agatha Christie: Cat Among the Pigeons — Szerintem valami olyasmi lehetett, hogy hazamentem Szolnokra, és ezt vettem le a polcról. Más nem jut eszembe, miért olvastam újra.
  5. Agatha Christie: Destination Unknown — Ez egy iszonyú érdekes könyv, mert nem a tipikus nyomozós regény, hanem egy kém sztori. Még gyilkosság sincs benne!
  6. Christopher Paolini: Brisingr — Az Eragon sorozat harmadik kötete, a negyediket legalább még nem olvastam, új lesz.
  7. Michael Crichton: Rising Sun — Ebből is lett anno film, és a megnézése előtt újra is akartam olvasni. Nem is a történet, hanem Japán miatt nagyon érdekes számomra. Bár az 1992-es történelmi helyzet már nem áll fenn, Japánnal és a kultúrájával kapcsolatban szerintem nagyon jó meglátásokat tartalmaz. A végéről egy részt be is gépeltem egyszer.
  8. Michael Crichton: The Andromeda Strain — Minden hibájuk ellenére én szeretem Crichton könyveit, és ezt a klasszikusnak mondhatót még nem olvastam. Végig izgalmas vírusos dolog. Zolinak ajánlom, ha 3-4 (?) év után váltana az Átmeneti üresedésről.
  9. Michael Crichton: Sphere — Ebből pedig csak a filmet láttam, pedig a könyv valóban jobb, illetve más.
  10. Michael Crichton: Jurassic Park — Nagy bánatom volt, hogy nem lehet megvenni Kindle-re, mert kurva geoban, úgyhogy egy “könyvtárit” olvastam újra.
  11. Tom Clancy: The Hunt for Red October — Egyetlen Tom Clancy könyvhez sem volt szerencsém előtte, ez meg klasszikus. (1984-ben egyéves voltam.) Úgy is kiváló volt, hogy a filmet láttam már természetesen.
  12. David Lagerkrantz: The Girl in the Spider’s Web — Muszáj volt a tetovált lány folytatását is behúzni. Felemás élmény volt, mert valóban visszaadta az eredeti könyvek hangulatát, de egyrészt a cybersecurity vonalat nem éreztem túlságosan szakmailag megalapozottnak, másrészt Lisbeth karaktere is gyengült, a befejezésről nem is beszélve.
  13. Margery Williams: The Velveteen Rabbit — Meg akartam érteni, miért ez Claire Robbins kedvenc könyve.

Idénre a Goodreads is gyártott fancy landing page-et az évről, az enyémet itt találjátok.

Olvastam erről vitákat, hogy mi értelme van az ilyen kihívásoknak. Elveszik-e az olvasás lényege azzal, hogy statisztika a célja, nem az élmény. Hogy valaki azért olvas el könyveket, hogy az év végén meglegyen egy szám. Mérhető-e ez egyáltalán, darabszámban vagy oldalban. Mert van, hogy egy olvasmány annyit ér, mint tíz másik.

A tavalyi listámra például én sem vagyok maradéktalanul büszke. (Összehasonlításképp a tavalyelőtti.) Ugyanakkor azt gondolom, hogy amíg nem vettem részt ezekben a kihívásokban, egyszerűen sokkal kevesebbet olvastam. 2016-ra az a célom, hogy ne olvassak újra csak a statisztika kedvéért, és több időt töltsek könyvek fölött, például a közösségi oldalak rovására.

Jópárat már betáraztam, és szeretnék a Godreads 2015-ös legjobb listájáról is behúzni. (A Trigger Warning például már félúton.)

True Colors

March 3 can’t come fast enough.