A szuper új keresővel megnéztem, és utoljára öt éve írtam éves olvasmánynaplót. Ezek voltak tavaly:

1. Will Buxton: Grand Prix

A tavalyi évet öcsém karácsonyi ajándékával kezdtem. Buxtont F1TV kommentátori ideje alatt sokat hallgattam, és gyakran szerepelt a Drive To Surviveban is a Netflixen. Bár fenntartásokkal kezeltem a működését néha, az elvitathatatlan, hogy a sportág élő lexikonaként lehet számon tartani.

Ez a vaskos kötet a Formula 1 történetét az abszolút kezdetektől egészen napjainkig dolgozza fel. Szó van a technológiai fejlődésről, a különböző csapatok történetéről, és természetesen rengeteget ír magukról a pilótákról. Iszonyú érdekes, olvasmányos, nem zavart a magyar fordítás sem. Sokat tanultam belőle olvasás közben (aminek nagy részét azóta elfelejtettem nyilván 🤪).

Érdekesség még, hogy mivel nem a Formula 1 és FIA hivatalos kiadványáról van szó, az archív képek helyett Davi Augusto — szerintem kifejezetten jó — illusztrációival lehet találkozni.

2. Mel Robbins, Sawyer Robbins: The Let Them Theory

Nekem jórészt kimaradt a TEDx Talk, a blog, meg a podcast, de sebaj, ebből a könyvből kiválóan be lehet pótolni Mel Robbins munkásságának egy jelentős részét. A címbeli elméletének a sarokköve, hogy be kellene fejezni elfecsérelni az életet olyan dolgokra, amelyekre nincs ráhatásunk. Ami, ahogy a legtöbb ilyesmi, olvasva egyszerű, a gyakorlatban nem annyira.

Szerencsére a könyv tartalmaz egy halom való életből vett, gyakran személyes, példát, és kutatási eredményeket, melyek alátámasztják a téziseket. Nekem e-könyvem van, így a digitális kiemelőfilcet használtam gyakran azokon a részeken, amikkel a leginkább sikerült kapcsolódnom.

3. Balássy Fanni: Bocs, hogy élek

A Telex könyves rovatában találkoztam vele, és rögtön megtetszett, úgyhogy otthon jártamkor beszereztem. Megértem, hogy miért nincs digitális változata, mert Korbuly Ági rajzai legalább olyan szórakoztatóak, mint a kisprózák. A célcsoport inkább a kamaszok, de engem mindig is vonzott az ifjúsági irodalom, meg szerintem bármilyen életkorban talál benne az ember legalábbis önironikus azonosulást.

Négyzet alakú, úgyhogy ki fog lógni a könyvespolcon.

4. Ann-Helén Laestadius: Stolen

A Stöld angol fordítása régebb óta állt a polcomon, de tavaly eljutottam hozzá, és milyen jól tettem!

A történet főszereplője Elsa, számi¹ kislány, akinek a rénszarvasa orvvadászat áldozatává esik, aminek ő az egyetlen szemtanúja. A könyv során az ő sorsának alakulását lehet végigkísérni, melyben szerepet kap a számikkal szembeni rendszerszintű hátrányos megkülönböztetés, a nők szerepe a tradicionális nomád társadalomban, a hagyományok megőrzése egy nagyon megváltozott modern világban, és persze a felnőtté válás. A szerző maga is részben számi származású egyébként, Kirunában született. A fülszöveg szerint Solnában lakik, úgyhogy szomszédok is vagyunk, 20 perc biciklivel.

Természetesen a könyv jobb, de készült belőle egy Netflix film is ugyanezzel a címmel. Az érdekessége, hogy néhány svéd párbeszéd kivételével északi számit beszélnek benne, ami a finnugor nyelvcsalád finn ágának a tagja, tehát rokonunk.

5. Suzanne Collins: Sunrise on the Reaping

Bemutatnom, gondolom, nem kell. A franchise rajongójaként kötelező darab volt, és sokkal jobban lekötött Haymitch élettörténete, mint Snow elnöké. Sok mindent nem is tudnék írni spoiler nélkül, szerintem megéri. Nagyon várom a filmet, the hype is real.

6. Raskó Gabi, Grela Alexandra: Hoztok nekünk túrórudit?

Ezt édesapámtól kaptam, akiről azt kell tudni, hogy minden élethelyzetre talál egy könyvet, és ezeket betárazva sorozat-ajándékozza a családunk tagjait.

A műnek nagy sikere lett, szóval biztos ismert, de azért leírom, hogy a könyvben külföldön élő magyar gyerekek igaz történetei szerepelnek a kint élés örömeiről és nehézségeiről. Bár már nem vagyok gyerek, mint kétrendbeli emigráns azonnal megszólítva éreztem magam. Pont szerepel Japán is, Skandináviát pedig Finnország képviseli. A sztorik után Szabó Vivien pszichológus ad tippeket gyerekeknek és szülőknek, aki történetesen pont itt lakik Svédországban.

Erről is van kiváló Telexes recenzió.

7. Gárdos Péter: Hamisítók

Gárdos Péterrel Fábián Tamás készített interjút, amit viszont csak a könyv elolvasása után nézz meg, ha eddig még nem, mert elég spoileres. Szóval innen értesültem a könyvről, aminek szerencsére volt elektronikus változata, így én is azonnal hozzá tudtam jutni.

A kiszínezett, de alapvetően önéletrajzi elemekből építkező regény a szocializmusnak abban az időszakában játszódik, amikor a fő tájékozódási médium a mozikban vetített Filmhíradó volt. Természetesen az állampárt ezt is kihasználta a propaganda terjesztésére, gyakran igen kreatívan manipulálva a leadott anyagokat.

A közmédia mai állapotában igencsak érdekes olvasmány.

8. Pottyondi Edina: Közösségi irányelvek megsértése

Pont lehetett úgy rendelni, hogy megérkezzen, mire hazamegyek az ünnepekre, és még épp volt dedikálós időpont is. A vonaton Budapest felé gyorsan be is fejeztem előtte.

Hát itt Edinából tényleg kiszabadulhatott a… nem tudom mi, de kiszabadult. A novellákban nem csak a politika, de például a női lét, a gyereknevelés, a futball, vagy egészen személyes témák is szerepelnek, mint az influenszertüntetés megszervezése. Azért a kedvencem az utolsó, Az én XX. századom lett.

Footnotes

1. Magyarul lappokként szoktuk őket emlegetni, de ez inkább szitokszó számukra, az elnyomás jelképe. ↩