in memoriam Robert Jordan
"The Wheel of Time turns, and ages come and pass, leaving memories that become legends..."
Engineering Manager | Trail Runner | Stockholm, Sweden
"The Wheel of Time turns, and ages come and pass, leaving memories that become legends..."
Now seriously, what's wrong with the female population? Why's everyone pursuing fashion trends that are absolutely horrible?
Preparing for the fourth season to come I grinded through season one to three of House, M.D. And couldn't help to notice how Cameron's hair changed through the episodes.
This is how she looked in season one, episode fourteen, "Control":
And this is season three, episode one, "Meaning":
Why the fringe? Why the Jane-just-got-out-of-the-jungle cut? This is exactly how every Japanese girl has her hair done, and I suspect the trend has now reached the Western world as well, just like those terrible capri pants did. Believe it or not, the forehead is an important part of the face, and unless one wants to hide something there, there's really no reason to cover it with hair. Not to mention the disturbing effect of the overgrown fringe when someone tries to look the person in question in the eye.
Yeah I know, guys look at breasts and backsides first. Or so everyone claims.
It's the eyes that ignite flames though, really.
Az Elsőfokú Bíróság ma reggel hirdette ki döntését a Microsoft kontra Bizottság ügyben. Gondolom sokan emlékeznek az Európai Bizottság 2004-es döntésére, ahol közel félmilliárd Eurós büntetést róttak ki a Microsoftra az EU versenytörvényeinek megsértéséért. Erre kért bírósági felülvizsgálatot a Microsoft.
Az ügy két részre tagolódik. A sokak által ismert és inkább nevetségesnek mint komolynak tartott része a döntésnek a beépített Windows Media Player (WMP) körüli huzavona. A Bizottság szerint azzal, hogy a Windows-zal együtt a WMP-t is megkapja a vásárló (bundled software) a Microsoft gyakorlatilag ellehetetlenítette a konkurenseket a médialejátszó piacon. Ennek erdeményeként kellett egy speciális Windows-verziót bevezetni az EU piacra, amelyben nincs benne a WMP. A WMP persze ingyen letölthető ennek ellenére, valamint mindenki úgyis azt használ, amit akar. Más kérdés, hogy valóban ki fizetne egy lejátszóért, amikor kap "ingyen" Micrisoftéktól.
A lényegesebbik - és sokkal kevesebbet emlegetett - része a döntésnek azonban az interoperabilitás (együttműködés) kérdése. Ez a WGS (WorkGroup Server) piacra vonatkozik elsősorban. A lényege, hogy a versenytársak elégtelennek találták a Microsoft által nekik juttatott információkat, melyekre szükség van ahhoz, hogy az ő szoftvereik is együtt tudjanak működni a Microsoft termékeivel.
Az alapvető dilemma az, hogy a Microsoft szoftverei mind zárt forrású, jogvédett, egyes esetekben szabadalmaztatott szoftverek. Az interoperabilitáshoz szükséges információ viszont egyenlő a forráskód egyes részeivel, pont amit fenti szerzői jogok és szabadalmak védenek. Ezen információ hiánya esetén azonban a versenytársak képtelenek olyan szoftvereket írni, amelyek adott esetben együtt tudnak működni a Microsoft piacvezető termékeivel, de facto kizárva ezzel a verseny lehetőségét.
Ahhoz, hogy megértsük a bizottsági döntés mögötti logikát kissé vissza kell mennünk az időben, egészen pontosan 1980-as évek végéig, a Magill-ügyig.
Akkoriban három televízióadó működött Írországban, és ezek mind kiadták a saját műsorújságjukat. Magill lehetőséget látott a dologban, és kiadott egy saját műsorújságot, mely mindhárom adó programjait tartalmazta. A tévéadók azonban arra hivatkoztak, hogy a műsorra vonatkozó információkat szerzői jogok illetik meg, így Magill jogsértést követett el. Magill erre panaszt tett az Európai Bizottságnál, miszerint a televíziók visszaéltek monopolhelyzetükkel. Érvéként az Európai Unióról szóló szerződés 82. cikkelyét hozta fel:
A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a közös piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.
Az akkori döntés sokkoló, és mint az később bebizonyosodott precedensértékű volt: a Bizottság kötelezte a TV-adókat, hogy megosszák a programjaikkal kapcsolatos információkat Magillal.
12 In that decision the Commission found that there had been a breach of Article 86 of the EEC Treaty and ordered the three organizations to put an end to that breach, in particular "by supplying ... third parties on request and on a non-discriminatory basis with their individual advance weekly programme listings and by permitting reproduction of those listings by such parties". It was also provided that, if the three organizations chose to grant reproduction licences, any royalties requested should be reasonable.
A TV-adók előbb sikertelenül kezdeményezett felülvizsgálatot az Elsőfokú Bíróságon (CFI), majd fellebbezett az Európai Bíróságon (ECJ). Az Európai Bíróság 1995-ös ítéletében egyetértett, hogy a jogvédett információk licenszelésének megtagadása nem jelenti a 82. cikkely megsértését. Azonban a bíróság bevezette az ún. kivételes eseteket (exceptional circumstances), melyek a következők:
1) A programinformáció megtagadása gyakorlatilag a verseny teljes ellehetetlenítésével egyenlő a műsorújságok piacán (downstream market).
53 Thus the appellants - who were, by force of circumstance, the only sources of the basic information on programme scheduling which is the indispensable raw material for compiling a weekly television guide - gave viewers wishing to obtain information on the choice of programmes for the week ahead no choice but to buy the weekly guides for each station and draw from each of them the information they needed to make comparisons.
2) Valamint hogy a TV-adók ténykedése meghiúsította egy lehetséges új termék megjelenését a piacon, melyre ráadásul fogyasztói igény is mutatkozott.
54 The appellants' refusal to provide basic information by relying on national copyright provisions thus prevented the appearance of a new product, a comprehensive weekly guide to television programmes, which the appellants did not offer and for which there was a potential consumer demand. Such refusal constitutes an abuse under heading (b) of the second paragraph of Article 86 of the Treaty.
3) A bíróság nem látta objektív okát az információ megtagadásának.
55 Second, there was no justification for such refusal either in the activity of television broadcasting or in that of publishing television magazines (RTE judgment, paragraph 73, and ITP judgment, paragraph 58).
Egészen sokáig ez a Magill-ítélet volt az alapja a legtöbb szellemi tulajdon (IP) kontra verseny témájú ügynek. Két dolgot azonban érdemes megjegyezni ezzel kapcsolatban. Egyik, hogy sok kritikus szerint a kivételes esetek definíciói túlságosan is kötődnek a Magill-ügy tényeihez, így roppant nehéz őket alkalmazni más esetekben. Valamint hogy a kérdéses szellemi tulajdon Magill esetében úgynevezett weak IP, azaz gyenge szellemi tulajdonnak minősül.
(Érdeklődőknek a következő ügyek ajánlhatóak: Magill-előzmény a Volvo v Veng, folyomány az IMS Health ügy.)
Tehát a Microsoft-ügy három kérdéses pontja a következő:
1) A szóban forgó IP nem mondható banálisnak vagy "gyengének", ellentétben a műsorújságokéval. A Microsoft próbálkozott is - hiábavalóan - hivatkozni a szabadalmaira és szellemi tulajdonjogaira. Kérdés tehát, hogy az IP megléte befolyásolja-e az interoperabilitásról szóló vitát.
2) A Microsoft-ügyben a Bizottság igencsak szabadon bánt a kivételes kondíciókkal. Teljesen kimaradt például az új termék megjelenésének igénye. (A versenytársak nem új termékeket, hanem a Microsoftéval megegyező feladatot végző szoftvereket kívántak elsősorban fejleszteni.)
3) Eléggé megkérdőjelenzhető pontosan mit értett a Bizottság interoperabilitási információk alatt. A döntésben a Bizottság arra hivatkozott, hogy az ő verziójuk konzisztens a szoftverekről szóló 91/250-es EC direktívával. Kritikusok szerint azonban meglehetősen kitágították a kört.
A Microsoft felülvizsgálati keresetében az alábbiakra hivatkozott:
1) Tagadta, hogy az interoperabilitáshoz szükséges információk elengedhetetlenek lennének a versenytársak számára konkurens szoftverek fejlesztéséhez. A valóság szerintük az, hogy már most is akárki versenybe szállhat velük ezeken a piacokon, ahogyan azt aktívan teszik is konkurenseik.
2) A bíróság szerinte hibásan mérte fel a szembenálló érdekeket: a Microsoft érdekét az innovációra (melyhez szüksége van betartatható szellemi tulajdonjogokra) és az egész ágazat innovációjára vonatkozó hatást. Szerintük az előbbinek kellene előnyt élveznie.
Ez nagyjából konzisztens Szamosi Katalinnak, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnökének az ítéletet megelőző írásával. Hogy én is lehessek rosszmájú, csak nem a Microsoft Magyarország keze van a dologban? :)
Az Európai Bíróság döntése a szellemi tulajdont védők eddig jól körülbástyázott és jól működő rendjének fellazítását eredményezheti. Egy precedens értékű ítélet ugyanis feljogosíthatja bármilyen ipari ágazat szereplőit, hogy a versenytársak szellemi alkotásával kapcsolatos információkat megszerezzék pusztán azon az alapon, hogy kapcsolódó termékeket kívánnak gyártani. A fejlesztési információk olyan, a találmányhoz kötődő, vagyoni értéket képviselő tudásanyagok, amelyek átengedésére csak egyedi esetben és ellenérték fejében kerülhet sor.
A reggeli döntése az Elsőfokú Bíróságnak pedig, hogy elutasítja a Microsoft fellebbezését, és egy apró változtatás kivételével fenntartja a Bizottság döntését. (Microsoft loses anti-trust appeal)
Újrajátszás az Európai Bíróságon gondolom.
I've just read in Neil's Journal that he will be doing an event after all: a signing in his publisher's office on Firday, the 21st of September at 6.30. The only little detail missing is if it's am or pm. It's 6.30 pm. The address he gave is Kadokawa Shoten, 2-13-3 Fujimi, Chiyoda-ku, Tokyo 102-8177 (角川書店、東京都千代田区富士見2−13−3)
Now since nothing's easy to find in Japan, especially if you don't speak the language I thought I might be of a little assistance.
Here's a Google map showing the address at number 13. The text 角川書店本社ビル refers to the other building of the same company at number 12.
If you zoom out (twice) you'll be able to see the closest railway station at the upper center called Iidabashi Station (飯田橋駅). It's on the JR Chūō Main Line, which starts from the easy-to-find Tokyo Station (東京駅). Chūō Main Line has orange trains. Iidabashi is the fourth stop from Tokyo. You'll have to change trains at the third stop from Tokyo called Ochanomizu (お茶の水). The platform is the very same, the line's called Chūō-Sōbu Line, and the trains are yellow or have a yellow stripe on them. The next station will be Iidabashi.
A more stylised map is available from web KADOKAWA, the company's website, which shows the JR station and several underground stations with the two buildings. 2-13 is the address of the Northern one.
Van olyan szolgáltatása az Amazonnak, hogy wishlist (kívánságlista). Ide az ember összegyűjtheti azokat a könyveket, amiket szeretne elolvasni vagy magáénak tudni. Nem butaság, hiszen mennyivel könnyebb így valakit megajándékozni, főleg ha nem ismerjük pontosan az illető ízlését. Más kérdés persze, hogy lehet lélektelen elüzletiesedett világunk termékének tekinteni: az igazi ajándék a meglepetés. ("An unexpected gift at an unexpected time." (Idézet forrásáért pirospont jár.))
Mindenesetre összeraktam egy listát, ami hirtelen eszembe jutott. (Oh, ha beérném 10 könyvvel, milyen egyszerű lenne.) Később villant be, hogy tökjó, hogy én értem a japán Amazon felületét, de ez azért az ismerőseim kis százalékára igaz. A címek végtére is látszanak, és ez a lényeg. Úgyhogy bemutatom a Make SeSam Happy Projectet. Egyvalamit fontos tudni rólam még ehhez: ha a könyv eredetiben angol, akkor majdhogynem esélytelen, hogy magyar fordítást olvassak belőle, legyen az a fordítás bármennyire is jó. Igen, ennyire nyelvsznob vagyok.
Persze nincsenek illúzióim, hogy valaki pont nekem akarna könyvet venni. Ellenben legalább nem felejtem el én magam, hogy miket akartam elolvasni.
Lots of people have written to ask if I'm doing an event in Japan. I was just given my schedule, which has 43 interviews on it over two days, but no public events or signings. I've told the people organising it that, if there is time and if I'm still standing at the end of the interview marathon, I'm very happy to do some kind of public event or signing, though. So we'll see, and I'll pass the information on as I get it.
(NG's Journal)
So close. Although I bet he'd be in Tokyo, a mere 20k JPY away. ><
Vicces. Abe először fogadkozott az APEC találkozón, hogy lemond, ha nem kap hozzájárulást a parlamenttől az Amerikát segítő afgán misszió kiterjesztéséhez (Japan PM may quit over Afghan row). Aztán gyorsan visszavonta, és közölte, hogy mégis marad, ha törik, ha szakad (Japan's embattled PM vows to stay). Majd hirtelen lemondott, ráadásul az ominózus parlamenti szavazás megtörténte előtt (Japanese prime minister resigns). Később kiderült, hogy az egészségi állapota nem az igazi, kórházba is került (Japanese PM admitted to hospital). Jó hát ez utóbbi vagy igaz, vagy nem. Vagy épp kapóra jött a pártnak vagy nem. Vagy tervezték már egy ideje vagy nem. De az is lehet, hogy nem ezt tervezték, és tényleg nem bírta tovább a ganbarást.
Amúgy megválasztása óta állt a bál, problémák voltak a nyugdíjjal, mindenféle renitens miniszterekkel, akik sötét ügyletekbe keveredtek...
A rendszerben egyébként az a vicces, hogy ha az LDP kijelöl valakit, az automatikusan miniszterelnök lesz. Persze az ellenzék nyomul, hogy legyenek választások, mert az LDP folyamatos bukdácsolása a nép elégedetlenségének a jele.
A japán politikai rendszerben a legszebb, hogy maguk a japánok se nagyon értik mi miért történik. Amolyan kis naivan elvannak a biztonságos országukban, csak legyen nyugdíj meg rizs a boltban és kis gazdasági növekedés. Sokkal kevésbé tűnnek aktívnak, mint például otthon. Tudtommal gárdájuk sincs. (Megjegyzendő, hogy a politika meglehetősen belterjes is.)
A világnak ezen a felén is a nacionalizmus dívik.
Na, ki jön velem Szilveszterkor Vámpírok Báljára? Jelentkezni lehet itt. :twisted:
Az ismeretségi körömben épp ketten is panaszkodtak arra, hogy fontos adatokat vesztettek vírusfertőzés miatt, mikor erre a cikkre bukkantam: Kék halált okozó vírus terjed a Skype-on. Ugye átkattintani lusták és indexfóbok kedvéért a sztori annyi, hogy egyik ismerősöd nevében valamilyen script belinkel egy képet. A kép átirányít egy .scr binárisra, ami ha elindítod, akkor tesz valami csúfat. Az egész dologban engem csak a következő zavar: milyen iszonyatos hozzá nem értés kell ahhoz, hogy valaki ezt beszívja?
1) A script angolul kommunikál, ami kissé furcsa egy magyar kontakttól adott esetben.
2) A kép link, amit megnyitnánk, egy képernyőkímélő alkalmazás (futtatható) letöltésére irányít. Ez épp hogy csak nem sikoltja, hogy vírus...
3) Aki ezek után még el is indítja a programot, hát gratulálok...
Nyilván az is benne van, hogy a Winen könnyedén lehet kártékonykodnia egy programnak. Linux/OS X ésegyéb rendszereken a felhasználó felhasználói jogokkal futtat mindent, azaz nem csinálhat akármit egy program, a rendszer lényegi elemeihez nincsen jogosultsága hozzáférni. Winen azonban mindenki adminisztrátor.
Nade még akkor is ha valaki nem találkozott még ezzel a fajta átveréssel, a böngészőprogramja azonnal megkondítja a vészharangot, amint le akar tölteni egy futtatható alkalmazást. Ilyenkor kellene behúznia a rinyarelének. Persze egyszeri felhasználó általában olvasás nélkül leokézik minden figyelmeztetést, aztán szidja Bill Gates felmenőit.
Talán ilyen alapfokú számítógép-használati tudást kellene oktatni számtekórákon. Annyira közhely, hogy a leggyengébb láncszem az egész rendszerben még mindig a monitor és a szék között helyezkedik el.
Ezen a ponton jöttem rá, hogy ismétlem önmagam. 2006. dec. 14. Feuer Frei:
"Igazából az itt a baj - nem csak a(z online) játékokkal, hanem minden mással a nettel kapcsolatban - hogy a szülőknek lila gőzük nincs általában, miket lehet csinálni, milyen valós veszélyek fenyegetnek. A tudatlanság pedig drága: jó példa erre a nemrégi nagy magyar banki adathalászat dömping. Vagy a lánclevelek. De itt nem arról van szó, hogy valami sötét és gonosz valami fenyegeti az ártatlan internetezőt. Aláír az ember ismeretlen dokumentumot? Vásárol sötét tekintetű alakoktól sikátorokban? Elhiszi, amit a reklámokban mondanak? Nyilván legtöbbünknek megvan a józan esze, hogy megvédje magát a nagy átvágásoktól. De ugyanez az ember adott esetben simán elhiszi, hogy egy nigériai herceg örökölt pénzét éppen az ő segítségével szeretné kimenekíteni az országból... A legbiztosabb alap, amire építeni lehet az az emberi hülyeség.
Talán ezt kellene tanítani informatikaórán: a phishinget, a spamet, a pedofilokat a chaten. Annyira hajlamosak vagyunk fixre venni, hogy velünk nem történhet ilyesmi. Annyira egyszerű rányomni az OK gombra, hogy az ember elfelejt közben gondolkodni.
Ezzel kapcsolatban (is) jó dolog egy linux: az ember fia nem admin a saját gépén alapértelmezésben. Valamint egy rm parancs nem kérdez vissza, hogy de te most ezt tényleg biztosan valóban akarod-é.
"He had a term for people like this: temporal provincials - people who were ignorant of the past, and proud of it." (Michael Crichton: Timeline) - ugyanez a helyzet az "informatikával": "Én nem vagyok geek, hogy ezt értsem!" Hja' innentől nem kell csodálkozni, hogy a vírus megeszi a géped. Mi több, bocs, az összes geek épp nem ér rá, hogy megszerelje."
Dehát mint azt Uj Péter írta a Lamenta és Morfondírban:
"Bár a családomban az egy főre jutó tanárok száma két fő, hosszú időn át nem tettem be a lábamat iskolába, most nyár elején mégis muszáj volt elmenni a gyerek évzárójára, és a szavalat-ének-beszéd alatt megint csak rettenetesen lamentálás és morfondír tört rám, előjött megint a belső Komlós Juci, és a kamerába fordult, mert hát konkrétan negyven évet ugrottam vissza az időben, amikor beléptem az iskola kapuján, az a lepukkantság, azok a gesztusok, mozdulatok, arcok, még a műsor elemei is, és hát hogy mégis mit gondolhat az egészről a gyerek, aki azért mégis az iPodos, World of warcraftos, linkin parkos világból kerül minden nap a hatvanas évekbe vissza, ottan a törött deszkás fa kosárpalánk alatt az aszfaltos udvaron lamentáltam morfondírozva, hogy hát mégis mire juthat az a társadalom, amelyik ennyit képes beruházni a saját jövőjébe?" (sic!)
(És gratulálok a NOL-nak, hogy nem lehet rendesen linkelni a cikkekre...)
Remélem nem gond, szokásom a blogban megválaszolni közérdeklődésre számot tartható emaileket, hátha másban is felmerülnek hasonló kérdések. (És a Journal nem titkoltan önző célja az is, hogy ne kelljen ugyanazt több embernek is leírni.)
Nagyon érdekel, hogy vajon milyen lehet ott, milyen volt, amikor kikerültél, meg úgy egyáltalán minden az egész pályázattal kapcsolatban, ugyanis magam is gondolkozom rajta, hogy megpályázok egy ilyen öt éves egyetemi ösztöndíjat...
Nos, milyen itt. Ez annyira általános, hogy igen nehéz rá válaszolni. A Journal egyfajta betekintést tud adni, főleg ha csak a "Japan" kategóriát listázod. 2004 áprilisában jöttem ki, úgyhogy onnantól kezdve egy darabig szinte csak a japán életről születtek bejegyzések, meg nyafogok arról, mennyire utálok intenzíven japánt tanulni. Konkrétumokra jobban megy a válaszadás.
Mégis, milyen gyakran van módod hazajönni Magyarországra, mi lett az itthoni barátokkal? Főleg ez jelent nekem akadályt...
Ez egy nehéz kérdés. Rengeteg emberrel nem vagy csak alig tartom a kapcsolatot, mégis amikor hazamegyek szívesen találkoznak velem és jókat beszélgetünk. Azért a mai világban már nem olyan nagy kunszt akár napi kapcsolatban is lenni valakivel a világ másik feléről sem. (Családommal például videochatelünk.) És nyilván amikor ennyi időre elmész jó messzire, lesznek olyanok, akik úgy döntenek, túl sok energia fenntartani a barátságotok, és szép lassan elfelejtenek. Ezt mindenkinek magának kell eldönteni, megéri-e. Nyilván itt is lehet új barátságokat kiépíteni, főleg a nyelvtanulós évben a külföldiekkel. A japánok már más tészta, gondolom hozzáállás kérdése. Az én véleményem szerint sosem lesz olyan japán barátod, mint egy bármilyen nyugati kultúrából származó. Mindenesetre a japán élete alatt az ember fia általában egyedül van.
Hazamenni Karácsonykor szoktam, a téli szünetben. Nyaranta is lehet persze, csak akkor kétszer annyiba kerülnek a repülőjegyek. Valamint márciusban általában már nincsenek vizsgák és van egy hónapos láblógatós időszak, amikor szintén lehet utazni. Az egész csak és kizárólag pénztárca kérdése.
P.S.: Amikor elmész egyetemre úgyis át fog rendeződni az egész baráti köröd. Ilyen szempontból már nem oszt, nem szoroz, melyik országba mész. :)