The Last Supper
Nehéz elhinni, de egy héten belül másodszor is sikerült kiszöknie a Mokkának. Hallottam olyat is, hogy egy macska megérzi, ha a háztartás költözik, és inkább elmegy… Mindenesetre most sikerült úgy meglógnia, hogy senki sem találta meg, hiába nyomtattam posztereket, meg kutattam utána naphosszat. Szegény Mokka… nagyon hiányzik a fekete szőre, meg hogy néz.
Eközben a költözés a finisbe ért: kevesebb, mint 11 óra múlva felszáll az amszterdami gép. Elköltöttem az utolsó vacsorát itt. (Rakott karfiol.)
Csütörtökön jött három lengyel, és pikk-pakk négy és fél óra alatt összecsomagolták az egész lakást. Én voltam a legjobban meglepve, hogy angolul szóltak a telefonba, mert az előzetes felmérést még egy magyar csávó végezte. Viszont tényleg nagyon profin, szisztematikusan betekertek mindent papírba/buborékfóliába, és bedobozolták őket. A ládák kaptak feliratot, hogy melyik szobához tartoznak, és mi a fő tartalmuk. Ebből aztán a végén kaptam egy listát. 52 elem lett a vége, ami nagyjából megfelelt az eredetileg becsült 8 köbméternek. Ez egy kétszobás (nappali, háló) lakás tartalma bútorok nélkül. Úgy nyelte el a Peugeot furgon, hogy még maradt hely.
Kicsit beszélgettem az egyikükkel, mesélte, hogy amúgy taxis Krakkóban, és az utóbbi egy hétben tíz országban voltak. A mi cuccaink is a végleges címig egy németországi raktárban pihennek majd.