nihonshakai
Korrekció Daisempai-sama Magditól: A bíróság nem így készült eredetileg, hanem adott volt egy régi (európai stílusú) épület, aminek a tetejére felhúztak még néhány emeletnyi üvegpalotát. És simán kinéztem a japán építészetből, hogy direkt eleve így építették... Mondjuk a helyzeten sokat nem változtat, hogy esztétikailag kihívásokkal küszködik.
m(___)m
To Germany with love:
Es ki ez a Tony Laszlo, ismered? Kicsit fura h epp egy idegen/magyar dolgozik ebben a pozicioban.
Nem, nem hallottam róla. A neve alapján feltételezem, hogy amerikai lehet jelenleg, nem magyar. Nekem is feltűnt, hogy külföldinként ilyen pozícióban van. Kissé arrogánsnak tűnik, idegenként megmondani egy országnak, hogy hogy bánjon az idegenekkel...
Igazabol szamomra erthetetlen h az 1%-nal kisebb bevandorlo-arany ilyen eross ellenerzeseket valt ki a japanokbol. Tudod, most Frankfrutban lakom, hazafele a villamoson en szoktam lenni kb az egyetlen feher ember - es megsincsenek etnikai osszetuzesek...
Japán esetében lehet ilyen frázisokat puffogtatni, mint elzárkózás meg keleti és nyugati kultúrák ütközése. Japán egy japán barátom szavaival élve "exkluzív társadalom". Lehet erre nacionalizmusként gondolni vagy tradícionális gondolkodásként, a lényeg az, hogy bár sok tekintetben idolizálják a külföldieket (értsd: amerikaiak), társadalmilag nem kívánnak integrálni senkit, aki nem japán. Erről is írtam már, hogy néha olyan érzés, mintha csak státuszszimbólumként lennék érdekes. (Mert nekünk van gaijin "barátunk"...) Viszont valamennyire változóban van ez a tendencia: a mostani fiatalok jelentősen nyitottabbnak tűnnek, bár még mindig sokan Amerikát tartják etalonnak. Ezzel szemben Érdekes volt például, hogy iskolába menet Matsushita osztálytársam fintorogva méregette az amerikai chopper-motorokat. Szóval azért nem mindenkinek jön be az amerikai kultúra - viszket a kezem, hogy a kultúrát tegyem idézőjelbe :) - feltétlen majmolása. Majd még kutatom ezt a témát: néha én sem tudom, hogy mit gondoljak; az én kulturális megértésemben van-e a hiba vagy az övékben. Az viszont tuti, hogy átértékeltem a reception fontosságát... :)
Másik fontos tényező, hogy a japánok fétik a munkahelyeiket, ahogy az EU is félti a munkahelyeit tőlünk, stb. Japánban nagyon alacsony a munkanélküliség. Ebbben ugyan benne van, hogy nem mindenki a képesítésének megfelelően dolgozik: ha egy Todai-diplomás tanár elveszti az állását, és a munkanélküli központban azt mondják neki, hogy egy parkoló előtt fog világító botot lóbálva forgalmat irányítani, akkor kész, az a munkája. Olyan nincs, hogy nem fogadja el, mert akkor "nem is akar dolgozni". Munkanélküli segélyt sem adnak a végtelenségig.