nem-tanumlányok
Attól, hogy nem írtam meg, azért volt egy-két dolog ami megzavarta lelki békémet. Például a születésnapomra időzített csomag. Vártam, vártam, de nem jött. Aztán érkezett helyette egy levél, mely szerint nem importálható biológiai veszélyt jelentő termék - értsd: szalámi - van benne. Választhattam, hogy visszaküldik az egész pakkot vagy megsemmisítik a kolbászt és elküldik a maradékot nekem. (Japán halál paranoiás, még magokat sem lehet behozni az országba. Fő a higiénia.) Érdekes, hogy az eddigi 4-5 szalámi senkinek sem szúrt szemet, ezt meg most megtalálták. Mit volt mit tennem, válaszoltam nekik, hogy incinerálják a nevezett húsipari terméket (ilyen stílusú hivatalos levél jött japánul) és küldjék el nekem a fennmaradó részt. Aztán megint elkezdtem várni, ismét hiába. Csomag helyett újabb levél: átkerült az 'ügyem' a vámhivatalhoz, akik megkértek, ugyan mutassam már be a születésnapi ajándékként érkező szuronytőröm behozatali engedélyét valamint a fegyvertartási engedélyem. (Azóta tudok ilyen szavakat japánul, mint bajonett.) Opciók hasonlóak, vagy visszaküldik az egészet vagy elkobozzák a 'fegyvert'. Hja' kérem én egy olyan országból jövök, ahol 18 év felett szamurájkardja is lehet az embernek, gondolta volna a pék, hogy egy késhez ilyen komplex engedélyeztetés kell. A módszer mindenesetre tetszik, apránként hozzájutnak a csomagom teljes tartalmához. Lehet persze, hogy csak a szalámievéshez kellett a vámhivatalnoknak gyorsan egy kés...
Tőr helyett inkább valami lőfegyverre lenne szükségem amúgy is. A galambok miatt tudniillik. Az erkélyemet valamiért szeretik ezek a dögök, ami nem is lenne baj, de oltári hangosak. Főleg reggel izgalmas arra ébredni, hogy valami búg. És itt nem valami lágy szerelmes búgásra kell gondolni, hanem egy Trabantra úton Mátraháza felé négyfős családdal, csomagokkal, kettesben. (Ha apa felváltott hármasba, egyszerűen lelassult. :) ) Szóval zúgnak az átkok és nem tehetek ellenük sokat. A csipeszeim nagy százaléka azért nincs meg, mert jól irányzott dobásokkal próbáltam elhajtani az erkélyhez hihetetlenül ragaszkodó állatokat. Itt fontos megjegyezni, hogy a paleolit kor óta a Homo Sapiens célbadobási tehetsége jelentős hanyatláson ment keresztül.
És a hangjuk csak egy dolog. Egyik reggel az ablakon kinézve kénytelen voltam szembesülni a ténnyel, hogy a természet elkerülhetetlen törvényének engedelmeskedő madarak pont a száradófélben lévő ruháim fölé pozícionálták magukat. Később ruhabeszedéskor, és -válogatáskor kiderült, hogy ez vagy egy széntablettát evett galamb, vagy egy egész istenverte csorda lehetett. A szárítóköteleket is újra kell húznom...
Azt nem értem, miért az én erkélyemet szeretik ennyire. Lehet, hogy a japán mosópor mesterséges galamb-afrodiziákum.
Aztán megtudtam, mi történik, ha egy autós újságírót meghívnak a japánok magukhoz egy hétre: Totalcar cikk. Végülis tök igaz, párezer éves kultúra, stb, egy hét alatt iparilag tanulmányozzuk, azán írunk róla népnevelő cikket, hadd okuljanak az otthon maradtak. Aztán majd a hazatért japán ösztöndíjasoktól kérdeznek orbitális hülyeségeket. Például, hogy igaz-e, hogy "a legtöbb japán étel nyers vagy főtt, a sütés még nem igazán terjedt el". Erre mit lehet mondani, kedves cikkíró, talán azt, hogy mit ettél egy hétig? Persze tájékozott úriemberről van szó, hiszen "A japán konyha igazán művészi iparág, de a javát, a szusit már ismertem." Japánszakosak figyelmébe ajánlom, hogy "Egy japán ilyet soha nem vallana be, de sokkal jobban járnának a latin betűkkel, végre le tudnák írni a saját hangzókészletüket." Az, hogy egy hangsornak lehet tízféle különböző kanjival írt - tehát más-más értelmű - változata, már túlmutat a cikk nyelvészeti elemzésének határain. Und so weiter, und sofort. Azt hiszem mindenki ismeri a viccet, mely szerint a pattogatottkukorica-árus a bank előtt nem ad kölcsön, cserébe a bank nem árul kukoricát. Lehet, hogy megfontolandó. Egy állításával a cikknek azért egyetértek: "Csak egész mellékesen, ha valaki autós újságírónak készül, ne lepje meg intellektusának gyors és visszavonhatatlan hanyatlása."
(Persze láttunk mi már Frei-dissziét animékről: a Japánban tanuló ösztöndíjas úgyis dilettáns, és mangát olvas.)
A végére gondoltam valami kellemesebb kívánkozik. A Funcom kiadta az E3-ra készített videóinak 'rendezői változatát'. Így be lehet tekinteni az Age of Conan című készülő MMORPG-jükbe. Nem mondom, nem néz ki rosszul, főleg a környezet és a várak. A karaktereken még van mit csiszolni viszont, enyhén baltával vágottnak festenek. Bár ez ebben a korban nem volt ritka. Mármint a szekercével vagdosás.
És ugye a Dreamfall. Már maga a trailer is hihetetlen, inkább egy filmre emlékeztet, mint játékízelítőre. Stark és Arkadia kibővült Winter világával, és ahogy elnéztem a japán horrorfilmekre hajazó könyörgő kislányt, kellemesen darkos kalandban lesz részünk nemsokára. (Aki végképp nem tudja, miről szövegelek én itt, az azonnal szerezze meg a The Longest Journey című kalandjátékot, mely a műfaj koronázatlan királya.)
Harmadiknak pedig a Anarchy Online: Lost Eden bevezetője. Játékmenetileg sokmindent nem tudunk meg a készülő csomagról, legalábbis nem többet, mint ami hivatalos oldalon 'feature list'-ként szerepel. Viszont eszement kúl lépegető robotok vannak benne, és várom, hogy valaki mutasson egy AO játékost is, aki nem vágja rá rögtön: 'Ilyen nekem is KELL!' :D