cím nélkül
Megint pótcselekszem, takarítottam, elrendeztem a szerteszét felhalmozott papírjaimat, még azon is morfondíroztam, hogy főzök pörköltet - pörköltalap-kockából, mielőtt bárki azt hinné, valami nagy látens konyhaművész vagyok - de a húst drágának találtam. Viszont megittam egy liter leértékelt Lipton dobozos jeges teát, úgyhogy fáj a hasam. (A Mandaiban most 100 yenért lehet kapni egy dobozzal, teljesen olcsó.) Most épp olvasnom kellene a két ítéletet péntekre, de valami hihetetlenül nincs kedvem hozzá. Ráadásul ahogy a kiadott anyagokat nézem ez mostmár minden héten így lesz, heti többtíz oldal olvasnivalóval meg beadandó esszével. Meg fogok bolondulni.
Este hét és nyolc között valamiért leküzdhetetlen álmosság jön rám. Most is akkorát ásítottam, hogy majd' lenyeltem a billentyűzetet. Persze ha lefekszem aludni, akkor felébredek kettőkor teljesen frissen és üdén és nem tudok majd visszaaludni. Ennek eredményeképp holnap délután magasságában ismét ólmos fáradtság fog hatalmába keríteni, szóval ördögi kör. Úgyhogy kitartok.