Mi értelme a futásnak?
Az alábbi cikket a Guardianbe írta Mark Rowlands, szerintem elég jó alkalmazása a Csíkszentmihályi-féle flow élménynek. Gondoltam, érdekes lehet magyarul is:
Az emberek különböző okokból futnak. Egészség, megjelenés, társasági lehetőségek, a halál időpontjának kitolása mind általános indokok. Engem egy pár kivételesen falánk eb tevékenysége sarkallt hirtelen a futóélet felé, akik felzabálták volna a házam az öszes földi javammal egyetemben, ha nem lettek volna folyamatosan kimerítve. Az élvezet szintén megszokott ok - velem is előfordul, még ha nem is olyan gyakran, mint korábban. A futásnak tehát van értelme. Több is, ami azt illeti. Ironikus módon azonban a futás értelméről beszélni pont értelmetlen.
Egy tevékenység értékét a céljával szoktunk meghatározni. A futás értéke, gondolhatjuk tehát, az egészséges életben, az általa elérhető formás testben, az élvezetében rejlik. Ez azt jelentené, hogy a futás önmagában nem hordoz értéket. A pénz és a gyógyszerek például közvetett értéket hordoznak - az érték az, amit általuk elérhetsz. A papírdarab vagy a pirula önmagukban nem értékesek, csak a dolgok, amiket megvehetsz vele, vagy az egészség, amit visszaállíthatsz vele. Ha a futás értéke az értelme, akkor a futás is csak közvetett értékkel rendelkezik. A kérdés, hogy valóban ennyi az egész?
Képzelj el egy utópiát, ahol a futás megszokott indokai nem számítanak. A futás összes célja - egészség, erőnlét, személyes elégedettség - mind elérhetőek egy gyógyszerrel. Futnál-e akkor is? Ha a válaszod igen, akkor te is úgy gondolod, hogy a futásban több rejlik simán közvetett értéknél.
Igen lenne az én válaszom is. Azt hiszem, ahhoz van köze, ami akkor történik, főleg hosszabb futások alkalmával, amikor elveszek a futás lüktető ritmusában. A lépésekben és a lélegzetvételekben, az eltelt időben és megtett távban. Ilyenkor emlékszem vissza arra, amit valaha tudtam: mindennek a végén az értelmek és célok nem számítanak. Abban a pillanatban nem érdekelnek ezek a dolgok. Futok csupán hogy fussak.
Ez az élmény más sportban is megtalálható: az elmerülés a tevékenységben és nem a célban; az aktivitásban nem a kimenetelben. Ez a játék a maga legtisztább formájában.
Vannak dolgok, amiket önmagukért csinálunk és olyanok, amiket valami másért. Az utóbbiakat hívhatjuk például munkának - hiszen ez a klasszikus példa a tevékenységre, amit valami másért végzünk. A dolgok, amelyeket önmagukért csinálunk - csak úgy - következésképp a játék különféle formái. Ha azt feltételezzük, hogy a futás értéke a céljában keresendő, azt jelentené, hogy a futás valójában munka. De a futás igazi értéke pontosan az, hogy játék, nem munka.
A munkának közvetett értéke van. Egy élet, amelyik csak munkáról szól - olyan tevékenységekről, amelyeket valami más eléréséért végzünk - az olyan, ahol az értéket mindig éppen nem érheted el. Tételezzük fel, hogy A-t B-ért csinálod, B-t pedig, hogy elérd C-t, és így tovább. Folyamatosan üldözöd azt, ami fontos és értékes, de sohasem lehet a tiéd.
Van azonban egy másik lehetőség. A, B és C a végén elvezet valahová - nevezzük Z-nek - ami önmagában értékes, nem azért, amit megszerezhetsz általa. Ezt a fajta értéket közvetlen értéknek hívjuk, és hosszú múltra tekint vissza. Platón úgy nevezte, A Jó. Akkor tapasztalod meg A Jót, amikor felismered, mi az, ami önmagában értékes, és nem a rajta keresztül megszerezhető más dolgokért. Ez pontosan az az élmény, amikor teljesen átadod magad a tevékenységnek és nem foglalkozol a céllal, az aktivitás maga a lényeg, nem a kimenetel.
A játék élménye a közvetlen érték megtapasztalása: a játék A Jó megtestesülése. Egy hosszú futás alkalmával A Jót tapasztalom meg, amikor eljutok oda, ahol az élet értelme és célja megszűnik, és ráébredek, hogy a futásért magáért futok.
Azt gyanítom, sokkal jobban ismertem A Jót régebben. A gyerekkora úgy gondolunk, mint felkészülésre az élet fontos részére, ami később következik. A gyermek nem tudhatja, mi a fontos az életben: amikor túljutunk a gyerekes dolgokon értjük csak meg, mi az értékes, és mi nem. Azt hiszem, ez fordított megközelítés. A gyerekek megértik a közvetlen értéket - A Jót - jobban, mint mi. Ösztönösen, erőfeszítés nélkül értik. Számunka kemény munka. A gyerekek tudják, hogy azt érdemes az életben csinálni, amit önmagáért érdemes csinálni. Minden más csak szimplán kellemetlen. Ez olyan valami, amit elfelejtünk, amikor elkezdjük a felnőtté válás játékát.
A futás olyan hely, ahol emlékszem arra, amit egykor tudtam. Ez nem a futás értelme. Ez a futás.