Sleigh Bells
Élőhalott raptoron cápán lézerrel. Nyolcvanas évek videójáték hangjai + torzított gitár + babahangon kántált éneklés. Ha valami, akkor a banda weboldala kiváló indikátor, mire érdemes számítani. Ilyen lehet mondjuk bespeedezve Need For Speedezni. PEW PEW, HURR, WRUMM, LALALA.
És akkor ez még az egyik szelídebb dal. Ahogy a második perctől elszabadul egy kisebb pokol, na úgy startol el az egész album a Tell 'Em introjával. Headshot.
A Sleigh Bells amúgy Derek Miller és Alexis Krauss, előbbi a zúzós gitár, utóbbi a kislányhang. A számok az A/B Machines szonikus káoszától az aranyos Rill Rill-ig terjednek, ami után mindenki - te is - azt fogja dúdolni, hogy Have a heart, have a heart, have a heart / Sixteen, six, six, six and I know the part
Ők már annyira mainstreamek, hogy voltak a Quarton, angolul meg a Japan Times cikkét választottam: 5000¥ nem kevés pénz, de ismét sajnálom, hogy nem leszek Japánban három nap múlva.