Telefonnal fizetni
Valamikor nagyon régen, amikor még PC-X volt a GameStar (talán), olvastam egy cikket arról, hogy a világ fejlettebb részein lehet mobiltelefonnal intézni a vásárlást: egyszerűen hozzácsapják az összegeket a mobilszámlához. Utópia.
Mint kiderült, ilyen van itthon is már, sőt a bevásárlást is lehet így intézni.
Ezzel kapcsolatban úgy emlékeztem, megírtam, hogyan működik a hasonló rendszer Japánban, de most nem találok ilyen bejegyzést. Lehet, hogy csak akartam...
Szóval a második telefonomban volt egy külön chip, amivel lehetett fizetni is. Elég jól volt megoldva: a chiphez hozzá lehetett rendelni egy hitelkártyát (5 perces munkával, a telefon böngészőjén akár), amivel fel lehetett tölteni, majd levásárolni az összeget. Ha valaki nem akart kártyázni, akkor rengeteg elfogadóhelyen működtek terminálok, ahol a telefont az érzékelőhöz hozzáérintve elég volt csak beadni a gépbe a papírpénzt, és már meg is jelent a számlán. A vásárlás pedig mindössze annyi volt, mint a fenti terminálok esetén: hozzáérintettem a telefont a kasszánál felszerelt érzékelőhöz. Csengetett picit, és kész. Nagyon sok helyen lehetett használni: éjjel-nappalikban, moziban, élelmiszerboltban, Észak-Japánban pedig még a vasúton is.
Ehhez képest a magyar rendszer horror: ki fogja ezt használni? Már a leszerződés macera, hiszen új számlát kell nyitni az FHB banknál. Ilyesmire biztosan sokan rávehetőek. Azután nézzük a fizetés menetét:
A MobilFizetés használata során a kasszánál nincs más dolgunk, mint jeleznünk a pénztárosnak, hogy MobilFizetéssel fizetünk, aki ezután a tranzakció elindításához elkéri mobilszámunkat, vagy MobilFizetés azonosítónkat. Az azonosító átadása akár egy vonalkód leolvasásával is megtörténhet, még tovább egyszerűsítve a fizetési folyamatot. Ezt a vonalkódot az ügyfelek a szerződéskötés után megkapják matrica formájában. A tranzakció elindítását követően kisvártatva megérkezik a MobilFizetés üzenet a készülékünkre, amelyet a MobilFizetésben már megszokott módon az "mSzámlánk" kiválasztásával, majd a szolgáltatáshoz tartozó PIN-kód (az úgynevezett mKód) megadásával saját mobilkészülékünkön hagyhatunk jóvá. Ezután a kassza kinyomtatja a blokkot, és már készen is vagyunk a fizetéssel. (Origo)
Bediktálod a telefonszámod a pénztárosnak az egész sor füle hallatára. Életszerű, nem? Szóval legyen vonalkód, majd vársz az SMS-re, aztán pötyögsz autentikációs kódot, aztán vársz, amíg ez eljut a kasszáshoz is. Ez lenne az egyszerű és gyors folyamat? Így leírva nem is nagyon érthető szerintem. mSzámlánk kiválasztása? Akkor ez valami app?
Emlékeztető: hozzáérinted a telefont, csilingel, kész.
Azt írják, nem hosszabb, mint kártyával fizetni. Ezzel csak az a baj, hogy Magyarországon a legtöbb helyen a kártyás fizetés semmivel sem gyorsabb vagy egyszerűbb, mint a készpénzes. (Üdítő kivételek a MÁV jegyutomatái, ahol tényleg azonnali a tranzakció.) Inkább az van, hogy a pénztárosnő elordítja magát: kártyázok! Mert egy telefonvonalon van az egész kasszasor. A cucc vonalra vár, betárcsáz, válaszra vár, épp csak a modemhang hiányzik a retro nirvánához. A szolnoki vasútállomáson legutóbb bevallották, hogy az állomás információs telefonszáma és a bankkártyás fizetés vonala egy és ugyanaz. Nem csoda, hogy nem lehet őket felhívni...
És a legjobb: vásárlásonként ez a tortúra 20 forintjába kerül a telefonját a kasszánál villogtatni vágyónak, mert felszámolják az SMS díját. A bolondnak is megéri.