sesam.hu

Engineering Manager | Trail Runner | Stockholm, Sweden

special treatment

Sunday, 6 April, 2008 - sesam

Az egyik tanárom a syllabusban leírta, hogy rendszeresen kioszt majd anyagokat, amiket nekünk adott órára el kell olvasni, mert majd arról beszélgetünk. Én meg írtam neki emailt, hogy nem kaphatnám-e meg ezeket az anyagokat már most, még az órák kezdete előtt, hogy előre dolgozhassak egy kicsit, mivel roppant lassan olvasok.

Ma este érkezett a válasz, mely szerint ő nem részesíthet különleges elbánásban senkit. Szerinte pont elég idő lesz elolvasni azokat az anyagokat.

Már megint ez a pozitív diszkriminációs blabla. Azt megérteném, ha azt írja, nincs ideje ezzel foglalkozni, vagy hogy plusz munkát jelentene neki, és nem vállalja. De miért kivételezés ez velem a japánokkal szemben?

Azt feltételezni, hogy ugyanarról a szintről indulok, mint egy japán, aki az egész életét itt töltötte, és az anyatejjel szívta magába a nyelvet szerintem botorság. Ha előbb megkapok anyagokat, nekem ugyanúgy el kell olvasnom. Sőt, amit egy japán átfut egy óra alatt, azzal én napokig szenvedek. Még az sem biztos, megértem-e egyáltalán.

És legyünk őszinték: ahhoz, hogy ugyanazt érjem el mondjuk jegyben mint egy helyi, nekem hatszor annyit kell készülnöm az órákra, vizsgákra. Ők átalusszák az összes órát, vizsga előtt egy nappal elolvassák a könyvet, és violá, legjobb jegy. És nem azt kértem, hogy angolul vizsgázhassak (ami, megjegyzem, megint csak nem az anyanyelvem) vagy hogy kevesebbet kelljen letennem az asztalra, csak hogy előbb hozzájuthassak pár tanulmányhoz.

Na mindegy.

Vagy én látom rosszul a helyzetet? Ti mit szólnátok, ha mondjuk egy japán, akivel egy órára/tanfolyamra/stb jártok, előbb kapna meg pár magyar anyagot, hogy legyen ideje elolvasni. Gáz? Diszkriminálva éreznétek magatokat?

Elvégre én jöttem ide, magamnak választottam. Senki sem kényszerített, hogy japánul tanuljak. És élő példák léteznek, hogy lehet ezt jobban is csinálni.

All animals are equal...