follow-up
A tegnapi ünnepnapnak azért sem örültem feltétlenül, mert el akartam menni a könyvtárba anyagot keresni a közigazgatás órára írandó házihoz. Persze olyankor könyvtár sincs. Úgyhogy gondoltam majd ma... Persze ember tervez: a könyvtárban az összes számítógépen papír lógott, mely szerint a mai napon a könyvtár weboldala - ezzel együtt a keresőszolgáltatás - nem üzemel. Na így keressek könyveket.
Szerencsére eszembe jutott, hogy nem csak helyi, hanem nemzeti szintű keresőrendszer is van (Japán összes egyetemi könyvtárával), amit el lehet érni a sima egyetemi gépekről is. Igaz még sohasem használtam, de hátha. Végül is egész jónak bizonyult, még a helyi hívószámokat is mutatta. Csak annyi a lutri, hogy az adott könyv vajon megvan-e a Kobe Egyetem könyvtárának.
Sikerrel ki is gyűjtöttem párat, négyből három bent is volt, majd... wait for it... a kijelentkezésnél kiderült, hogy nem hoztam magammal a diákigazolványom. Mert minden helyi érdekeltségű ilyesmit kihajítottam a pénztárcámból, amikor hazamentem. És nem tettem vissza persze, mert miért is.
Úgyhogy hegyről le, hegyre fel, könyvet kivesz, és most közigazgatás óra van, ami borzasztó. És még a nap felénél sem tartunk, csuhaja.