Facing The Giants
Újabb film-review. Előrebocsátom, jobban tettem volna ha abban a másfél órában mondjuk zabot hegyezek...
Akik ne adj' Isten meg akarják nézni előzetes ráhatás nélkül azok ne kattintsanak, többieknek dózo:
Tehát Facing The Giants. Egyszer megnézhető sportfilmnek ígérkezett. Ugyan nem vagyok nagy barátja az amerikai futballnak, de üsse kavics, ettől még lehet(ett volna) jó. (Számomra vicces az elnevezés, hiszen a lábuk alig éri a labdát... Innen jön a "Stop calling it soccer!" örökbecsű beszólás a Green Street Hooligans-ből.)
A kezdet nem is volt annyira vészes. A főszereplő egy középiskola edzője, akinek valahogy mindig épphogy nem sikerül továbbjuttatnia a csapatát. A szülők érthető módon kezdenek türelmetlenek lenni, a gyerekek pedig lassan elvesztik minden motivációjukat. Ráadásképp a legjobb játékosok végzős korukban - tekintve hogy utolsó lehetőségük a negyedik évben valamit felmutatni - rendre elhagyják a csapatot valamelyik rivális iskoláért. Edző bá magánélete sincs éppen rendben. A ház épphogy nem dől a fejére, a családi autó változatos időpontokban - de mindig a legrosszabbkor - hagyja cserben. Az utolsó csepp a pohárban a diagnózis, mely szerint fiatal feleségével nem lehet gyerekük, mégpedig éppen őmiatta...
Eltekintve a ténytől, hogy már az elején zavart a főszereplő James Blackwell feje - hasonlít Tom Hanksre, mínusz színészi képességek - láttam potenciált a láthatóan olcsó moziban. Na de milyen megoldást talált vajon az érthetően kétségbeesett jóember? Istenhez fordul segítségért. Eddig még rendben is lenne, lehet ezt ízlésesen is. Azonban a film innentől átalakul nagyon buta és teljesen hiteltelen vallásos propagandafilmmé, ami engem speciel kikészített.
Edző barátunk teóriája szerint életünk a földön értelmetlen, hacsak nem Istennek ajánljuk azt: ezt helyezi új csapatfilozófiájának középpontjába. És mi történik? Csodával határos módon minden, MINDEN, jóra fordul. Semmi magyarázat, semmi logika, csak isteni közbeavatkozás. A csapat mindent megnyer. Az apjával addig rossz viszonyban lévő fiú hirtelen meglátja a tízparancsolat igazságát, és megfogadja, hogy eztán mindenben követi édesapja utasításait. A szülők vesznek egy autót az edzőnek addigi tragacsa helyett. Az 50 kilós önbizalomhiányos fiúcska amerikaifutball-sztár lesz. A nőgyógyásznál már reménykedtem, hogy legalább gyerekük nem lesz... de egyszerre előkerült egy újabb lelet, kiderült, hogy elnézték a nevet (!), és violá...
Végignéztem, hogy ne érhesse szó a ház elejét. De szenvedős volt. Tarkítva nulla élethűséggel előadott sírásokkal és gyakori imákkal.
Szívesen megnézetném hívőkkel, hogy ők mit gondolnak. Valószínűleg én nem vagyok túl hiteles ezügyben, de csak a megrögzött fanatikusok láthatják így a vallást. (Bármilyen vallást.) És ha tényleg ilyen...hm...egyszerű Amerikának ez a része... hát remélem nem.
Értékelés: 1/10. Aki szórakozni akar messze kerülje el. Időmilliomosoknak, mazochistáknak és keresztény fanatikusoknak ajánlott.