kritika?
Elöljáróban: nem szoktam kritikákat olvasni. Túl sok bennük a spoiler. Ezzel úgy vagyok, hogy először csak egyszer lehet elolvasni egy könyvet vagy megnézni egy filmet. Ha lehet ezt szeretném olyan nyitottan és előítélet-mentesen tenni, amennyire csak lehet. Namost ha egy kritikát olvas az ember, az jó ha valamilyen mértékben képes egy objektív szemszögből bemutatnia szóban forgó művet. Ez magában hordozza, hogy a kritikus reflektál a tartalomra. Hogyan írhatja valaki egy film történetvezetéséről, hogy rossz, ha nem hoz példákat. A példa viszont spoiler. Innentől mielőtt megnézek valamit, nem szeretek elolvasni semmit sem róla. Majd én eldöntöm, nekem jó-e. Nem sajnálom azt a két órát egy filmre - annak ellenére, hogy a legtöbb negatív kritika végén olvasható, hogy ha jót akarsz magadnak, ne pocsékolj el x időt az életedből erre. Az a baj, hogy az én szememmel ő úgysem fog látni.
Emlékszem apa csak somolygott a felháborodásomon, amikor elmesélt valami interjút Rowlinggal, és hogy mi várható az utolsó HP-kötetben. Ki tudok akadni az ilyesmin, mert visszafordíthatatlan. Elfelejteni úgysem fogom. És az első olvasás mindig feszültség, izgalom, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz. Lehet tippelni, morfondírozni, de tudni nem. Azután lehet az olvasásélményt fonomítani újraolvasással, amikor az ember nem falja azért a lapokat, hogy megtudja mi lesz a következőn, és az azutánin. Észrevenni a finom trükköket, a hagyma külseje alatti további héjakat. Ha valamelyik szenmzációhajhász újság megírja nekem, mit várjak a következő oldalon, akkor mi értelme az egésznek. Akar a fene insider info -t, én csak olvasni akarok.
Ugyanez áll a filmekre.
Néha bele-beleolvastam a cinematrix-ba, de hamar elment a kedvem. Mondjuk amúgy is van egy affinitásom szeretni olyan filmeket, amelyeket a többség utál. Mindenesetre örültem, amikor kiderült, nem csak én tartom kritikán aluli-nak a cinematrixosok munkásságát. Kissé sok volt az a tizenkét kritikából tizenhárom fikázás. És miért kell egy jó filmbe is élcelődő nyelvcsapásokat fűzni. Nehogy már túl jót írjunk? Muszáj megmutatni, hogy azért itten az index a “legény a vásznon”: olyan van, hogy jó, de elég jó sosem. És képesek elérni, hogy az egyszeri mozibajáró még rosszul is érzi magát, hogy neki ne adj’ Isten tetszett ez a giccses vacak sekélyes unalomhegy. Annyi a bajom a dologgal, hogy az index mainstream, és szerintem sokan a cinematrixra alapozzák a véleményüket. Néhányan nem.
Amúgy… csak szerintem kezd túltengeni ez a spleen, hogy nem szabad túlságosan lelkendezni semmiért? Nem kúl… vagymi.
Akkor már maradok a bevallottan amatőr vagy hobbiból időnként kritizálóknál. Szigorúan az adott film megtekintése után persze.