sesam.hu

Engineering Manager / Trail Runner / Budapest, Hungary

Windows 7

The update system has never been the strong suite of Windows. I suppose everyone remembers fondly the pop-up dialog windows of XP prompting you to restart that came back right away when you closed them. The Windows 7 version is similar but at least you can specify a 4 hour grace period (at most) until which time the notification does not come back to pester you.

What happened today on my work PC was really annoying, though. I was happily typing away closing in on the end of a paragraph, ready to smash ‘Enter’. At this precise point the god-forsaken pop-up reared its ugly head and it stole the focus from the then current window. As a result my ‘Enter’ went to the default selection on the dialog window, which was, you can probably guess: ‘Restart now’. I could only watch helplessly as the system closed down all my open applications one by one, severed the remote desktop connection, and commenced updating itself.

I understand the problem that users are reluctant to restart to update so they need to be educated, but really, dear Microsoft, really, a focus stealing pop-up? Do you call this UX?

Unattended

I read about the installation process of Windows 7 and how the testers praised Microsoft for taking steps in further automatising the process. This reminded me of what my brother told me last weekend. We were playing Warcraft and meanwhile he was installing XP on his desktop. The PC needed a motherboard replacement and he took this opportunity to reinstall XP as well. However, he complained over Skype, compared to OS X there was quite a lot to do during the process: setting the time zone, choosing keyboard layout and language, setting up the network, etc.

Now I know XP is over seven years old now, and I suppose Vista and Windows 7 are much better at this and require less attention. Nevertheless I find it amusing how subjecting someone to OS X changes their view on operating systems and how things should work.

Windows 7

The part of the internet who’s not yet apathetic about Microsoft’s announcements is happily blathering about the new features. Well it’s interesting enough – in my opinion – that the inclusion of options for the user to switch annoying notifications off has to be considered a feature…

Also, it might be just me, but the new taskbar reminds me of KDE’s (especially KDE 4’s) a great deal. Also it’s hard not to notice that with the Libraries added the folder view is increasingly reminiscent that of OS X’s. I’m quite sure Steve won’t fail to mention it in the next Keynote.

Not passing judgement here, just saying. It’ll be interesting to see by the time W7 ships (promised 2011) how linux desktop systems and Mac OS would look.

Ballmer leugrott ellenőrizni a fejőstehént

Bár szerintem Ballmert tojással dobálni legalább akkora hülyeség, mint Steve Jobst imádni – vagy ilyen gyorsan elfelejtődött, hogy mikor is volt nálunk utoljára személyi kultusz? – ez azért vicces:

Ballmer korábban a Parlamentben kormánytagokkal találkozott. Aláírták az informatikai képességek fejlesztése érdekében iparági összefogást sürgető TITAN program elindításáról szóló dokumentumot.

(hvg)

Iparági összefogás? A padlón fetrengek a röhögéstől. Ballmer azért tárgyal kormánytagokkal, mert nincs még egy ilyen hülye ország, amelyik ennyit fizetne a szoftvereikért.

educatio

Tényleg nem szoktam beidézni ilyen hosszú dolgokat (ugye?), de ez egyrészt nagyon jó, másrészt meg hiába linkelném, szerintem sokan nem kattintanának rá (vagy igen?). Meg akkor lett volna egy pársoros bejegyzés megint. Amúgy innen: Az edukált felhasználók aranykora. (Mondjuk szerintem nem a Google a válasz a világ problémáira, de attól még lehet szeretni. Néha.) (Ja, és továbbra sem lehet rendesen linkelni a NOL cikkeket.)

Pár mondat arról, hogy miért is annyira buta a pécés világ. Az egykor a technikai haladás, az informatikai forradalom szimbólumaként használt pécé mára megbízhatatlan, rosszkedvű és paranoid eszközzé vált. Ha bekapcsolom, a vírusirtó ellenőrzi a tűzfalat, az operációs rendszer lövi le a böngészőt, a böngésző kikapcsolja a letöltést, a tűzfal kiszűri a vírusirtó frissítőszoftverét és így tovább. Egy frissen telepített pécén legalább négyszer, de inkább negyvennégyszer kérdeznek rá különböző szoftverek, hogy tényleg azt akarom-e tenni, amit akarok, tényleg le akarom tölteni, tényleg futtatni akarom-e satöbbi, gyogyósnak néznek és vegzálnak, ahelyett, hogy megoldották volna ezeket a biztonsági problémákat, amelyeket valószínűleg már Neumann János megoldott hatvan évvel ezelőtt. Aztán töltsünk le egy printerdrivert, miszerint eszközmeghajtót, amely a szoftvervilágban kábé százas szeg bonyolultságú eszköz, ennek ellenére már annyi megabájtot foglal, amennyi memórián tíz éve még műholdrendszereket vagy nukleáris létesítményeket kezelő szoftverek futottak. Letöltjük a printerdrivert, amihez előbb még a böngésző, a tűzfal és a vírusirtó ellenállását is meg kell törnünk, futtatjuk az oprendszer és a tűzfal tiltakozása ellenére, ezután a frissiben letöltött drivernek első dolga, hogy futtatja a “szoftver frissítését végző programot”, és a szoftver frissítését végző program rákérdez, hogy nem akarom-e frissíteni a szoftver frissítését végző programot. Nem, nem a drivert. Hanem az azt frissítő programocskát. Halál komoly. Rögtön a letöltés után. Ha ez nem a szoftveripar agyhalálának a jele, akkor micsoda? Képzeljük már el, hogy veszünk egy kalapácsot, amelyen rögtön a vásárlás után fejet kell cserélni, de mielőtt fejet cserélünk, a fejcseréhez használatos eszközt, mondjuk azt a kis éket, amit majd a nyél végébe verünk, le kell cserélni. (Majd később, a már működőképes állapotba hozott kalapács minden szög beverése előtt fölsikolt, és megkérdezi, hogy tényleg be akarom-e verni ezt a szöget, és tisztában vagyok-e annak a kockázatával, hogy a kezemre üthetek, a szög elgörbülhet, elrepedhet a léc satöbbi.) Megőrülnénk, nyilván.