sesam.hu

Engineering Manager / Trail Runner / Budapest, Hungary

Consistency

Nem tudom, kinek mennyire tűnt fel, de január 27-e óta bizony minden napra volt új bejegyzés. Egy hónapon át. “There is no try.”

Ez a sorozat most meg fog szakadni, ugyanis síelni fogok Franciaországban, és nem akarok időzített írásokkal csalni. Persze majd a hálózat helyzetétől függően meg lehet találni a TwitterFoursquareTumblr háromszögben.

Nincsenek blogok

Roppant érdekes, amit Blumi mondott a Kreatívnak: “blogjuk már rég nincs az embereknek”.

És tényleg. Mert minek, ha van Twitter, Tumblr meg Facebook. Főleg az utóbbi, ahol ugyanúgy lehet hosszabban is írni, és ráadásul egyből megvan a célcsoport, az ismerősök hálózata. Nem kell kikattintani, RSS-t olvasni, és instant gratification érkezik a Like gomb segítségével.

A blogra írni kell(ene). Utaánaolvasni a témának, összeszedni a gondolatokat, helyesírást ellenőrizni, és sorolhatnám. Macera. Ezzel szemben ott a Twitter, ahol 140 karaktered van a kiteljesedésre, vagy a Tumblr szinte tökéletes szerkesztői felülete. Ismerek olyat is, aki az írásait Facebook note formájában publikálja.

Egy videót vagy egy érdekes képet nagyságrandekkel egyszerűbb a fenti csatornákon megosztani, erre vannak kitalálva. Katt, ping, like. Egyetlen ellenpéldát tudok, a Yummie-t, ahol ha megnézed az utóbbi bejegyzések szinte mindegyike egy videó, kép vagy zeneszám, pár sorral megtűzve, ha egyáltalán. És mégis freeblogon van.

Azt mondjuk még mindig nem értem, hogy minek kell ezek után egy n+1-edik Postr.

Still running

I kind of promised more frequent updates. I wonder if a tumblr post counts. Let’s consider it a paradigm shift to the new web era: microblogging and all. It’s about a run, by the way:

szolnokrun

Wolf it is

I paid off a debt long due: closed my second Tumblr project, sesamruns.

In the end I didn’t get to attempt to run the marathon this year. I had – and still have – bigger problems than that.

It felt wrong to just abandon anything I had started so I wrote a short explanatory post explaining how the whole thing went South.

Runs

I set up another Tumblr (remember my last project?) to track the progress of my marathon training at sesamruns.tumblr.com.

sesamruns

Miles and More

I’m home – that is in Szolnok – for now.

The flight was as good as a transcontinental flight can be. I had a good seat next to the emergency exit with extra legroom. I had a fight about my luggage weight; I had to leave some of the heavier stuff behind. The check-in girl was unwavering in her position of not letting me have a suitcase a gramme heavier than 25 kg. I gave her my plush bear.

She probably had it incinerated as soon as I left; one cannot trust fishy germ-infested presents of dirty foreigners.

I haven’t done much since besides acclimatising, eating inordinate amounts of home cooking and helping around the house. Soon I’ll have to start thinking about what would be next; in fact the sooner the better.

In addition to the usual (updated) contact possibilities my Hungarian mobile number is live again. Although if anyone calls they probably won’t be able to hear what I say: my old Samsung flip is finally giving in for good, either the mic or the circuits are malfunctioning. Sadly none of the old phones I found around the house seem to work any longer.

As you might have guessed the last days in Japan tumblr project is over now. I managed to hang on until the 18th with the updates. I hope it wasn’t entirely unenjoyable. I might continue it some undefined time later with a different theme.

Japán Napikép

A Tumblr zseniális felületét kár lenne nem használni, így kitaláltam ezt a roppant eredeti projektet: naponta egy képet postolok a hátralévő időben amit itt töltök. Vagy amíg kitart a lelkesedés.

Igazi fotósok hasonló tevékenységéhez nem érdemes hasonlítani. Azt rakom ki, amibe épp aznap belebotlok, viszont a képek minőségéért nem vállalok felelősséget. Mindjárt az elsőt egy hajnali futás után csináltam:

Rehydrating after an early morning run