sesam.hu

Engineering Manager / Trail Runner / Budapest, Hungary

App Store

6-án debütált az OS X-re is az iOS-ből már ismert App Store, amelyen keresztül asztali és laptop gépekre lehet szoftvert vásárolni. Másnapra több mint egymillió alkalmazást töltöttek le.

Akit érdekel, hogy hogyan működik, az elolvashatja az Appleblogon, a Lifehacker áldás vagy átok bejegyzéspárjában, vagy bármelyik másik külföldi oldalon. Szerintem sokkal érdekesebb maga a gazdasági modell, és hogy mit jelent ez a rendszer a fejlesztőknek és a felhasználóknak.

app-store

Felhasználói szempontból hatalmas pozitívum, hogy a Google-keresős szoftvervadászatra nincs többé szükség. Nem találatok százaiból kell kiszűrni azokat a weblapokat, amelyeket aztán átnézve viszonylag informatív döntést lehet hozni. Ha valamilyen adott feladatra kell megoldás, jóval egyszerűbb egy kategorizált, strukturált, értékelésekkel és kommentekkel támogatott szotverboltból választani.

Magyarokat talán elsőre elriaszthat, hogy még az ingyenes alkalmazásokhoz is előbb Apple ID regisztráció szükséges, amihez kötelező megadni egy bank- vagy hitelkártya számot is. Itt azonban megint felmerül az a kérdés, hogy inkább egy helyen adsz meg fizetési adatokat, vagy több különféle ilyen-olyan fizetési rendszerben, amit a szoftvereid fejlesztői használnak.

Az Apple nem győzte hangsúlyozni az egyszerű telepítést, ami valóban egy az egyben olyan, mint a telefonokon, iPodokon: végigszalad egy csík, és kész. Összehasonlításul a Facebookon több kattintás elkezdeni használni egy webes alkalmazást. A – hozzám hasonlóan – hozzáértőnek kikiáltottakat hetente hányszor izélgetik azzal, hogy telepítsen fel valamit, mert bonyolult?

Fejlesztői oldalról pedig szerintem óriási lehetőség, hogy potenciálisan az összes eladott új gépet elérhetik az App Store-on keresztül. A könyvekhez hasonlóan a szoftvereknek is inkább az ismeretlenséggel kell megküzdeni, nem a kalózkodással.

Ezt jól illusztrájla a szoftvercsomagok (bundle) léte: időről időre különböző weboldalak (mint a MacHeist vagy a MacUpdate) promóciós szoftvercsomagokat állítanak össze. A csomag ára töredéke annak, mintha egyenként megvennénk a programokat. Egy fejlesztőnek ilyenkor az amúgy 20 dolláros szoftverét 3-4 dollárért kell odaadnia, viszont a jól marketingelt csomagoknak köszönhetően a nagy számú eladásból származó plusz bevétel mellett a sokszor 80% fölötti leértékelés mellett is megéri. Főleg akkor, ha a kutya nem ismeri amúgy a programot.

Potenciálisan ugyanez lehet az AppStore. Az egyszerű kis helikopteres játék, a Chopper 2, az első nap 99 centes ár mellett produkált húszezer dolláros bevételt a készítőnek. Tudott volna ez a program saját weboldalról saját marketinggel ennyit elérni?

Az Apple amúgy a saját programjait is jóval olcsóbban adja, ráadásul az iWork vagy az iLife csomag egyes darabjai külön-külön is megvásárolhatóak, olcsóbban, mint a dobozos változat. Egyébként ezeket eddig nem is lehetett nálunk megvenni digitális letöltéssel, csak dobozosan, horribilis pénzért. Ha az iOS boltját vesszük alapul, hatalmas árzuhanásokra lehet majd számítani.

Láttam olyan véleményeket, hogy az Apple ellopja (sic!) a fejlesztők profitjának a 30%-át. (Az App Store modellben az árbevételen 30-70 arányban osztozik az Apple és a fejlesztő.) Nagy hiba az árbevétel és a nyereség közé egyenlőségjelet tenni. Azért a pénzért cserébe nem kell foglalkozni a disztribúcióval, marketinggel, fizetési rendszer telepítésével, tárhellyel, forgalommal és sávszélességgel, hanem lehet helyette mondjuk fejleszteni. Ha egy fejlesztőcsapat ezt megoldja olcsóbban, nem kötelező a Store, de szerintem sokaknak kifejezetten jó deal.

Néhány dolgon viszont mindenképp kell majd javítani, ezek egyike a már telepített programok felismerése és az alternatív beszerzések támogatása. Érdemes úgy felfogni szerintem, hogy ez egy átmeneti időszak, például egy már megvásárolt szoftver következő nagy revíziójától át lehet állni az App Store-ra, nem kell feltétlen újra megvenni. Amit mindenképpen jó lenne elérni viszont, az a promókód bevezetése a dobozos szoftverekhez: a dobozban lévő kóddal az App Store-ból is bármikor letölthetővé váljon az alkalmazás. Vagy egyszerűen ismerje fel az App Store, hogy támogatott szoftver települt fel, és élesítse a frissítéseket.

Gergővel ellentétben én nem gondolom, hogy az App Store “beárazza a webet” vagy hogy az Apple “feltalálta a desktop alkalmazásokat”. Nem lehet egyenlőséget tenni a Windows 7 Gadgets, a Chrome Web App Store és a Mac App Store közé. Egy kvarcjáték-szintű HTML5 weblapot nem lehet egy napon említeni egy asztali szoftverrel. Ha ekvivalenciát keresünk, akkor az App Store inkább az asztali szoftverek Steamje.

Tegyétek a kezeteket a szívetekre: nem lenne hasznos egy ilyen Windowsra is?

Twittermarketing

Kicsit visszatérve még az előző Twitteres bejegyzéshez: Trent Reznor csiripjét követve jutottam a Topspin nevű médiacég blogjára. A legújabb bejegyzésükben azt mutatják be, milyen hatékony direkt marekting eszköz lehet a Twitter egy zenekar számára.

A post írója pár hete egy konferencián még úgy nyilatkozott, hogy az email marketing még mindig fontosabb, mint a Twitter vagy mondjuk a Facebook. Példaként felhozta, hogy az eddigi kampányaikban az első hetes eladások 1-2%-áért volt felelős a Twitter, és 2-4% volt a Facebook részesedése.

Ehhez képest a Jimmy Eat World zenekar csupán egy hónap alatt simán összegyűjtött 200.000 követőt Twitteren jórészt egy ügyes koncertturné website révén. A Clarity album tízéves évfordulója alkalmából rendezett koncertsorozat felvételét is a Twitteren jelentették be, a rajongók pedig a #claritylive hashtaget használva egyenesen a címoldalra kerülhettek a banda siteján.

Nem mellékesen a Twitterről érkező látogatók az összes böngésző mintegy 22%-át tették ki, és ami ennél is fontosabb: az eladások 20%-át a Twitter segítségével érték el. A napjainking vezető módszernek gondolt emailes marketing ennél kisebb részesedést hozott.

Lee Martin, a kampány egyik kitalálója és szervezője így foglalta össze a Twitter hatását.

Mintha ott állnál a boltban kezedben a Jimmy Eat World lemezével, és ezer ember mondaná mellőled, milyen király.

A kérdés az, tud valaki olyan magyar zenekarról, énekesről vagy zeneiparban dolgozóról, aki megtalálható Twitteren?

Nyilvánvalóan ilyesmi akkor lehet sikeres, ha a rajongók nagy számát lehet potenciálisan elérni a csiripen keresztül. Magyarországon talán még nincs meg az a népszerűsége a Twitternek, ami számottevővé tehetné marketingszempontból egy együttes számára. Viszont úgy sejtem, jó kitörési pont lehet. Nem mellesleg egy Twitter accountot létrehozni, és követőket keresni nem olyan orbitális munka. Érdekes lenne látni, mennyire válna be nálunk.