He walks the moon
WWIII Propaganda Posters
War propaganda for the new millenium! (via @hh)
Esik...
What is a browser?
Google asked passers by at Times Square if they could explain what a browser is.
[youtube width="560" height="340"]http://www.youtube.com/watch?v=o4MwTvtyrUQ[/youtube]
The results are either funny or shocking: 92% of the responders had no idea whatsoever. This renders all the talk about browser wars, standards compliance and the likes quite ironic. Even though it shouldn't come as a surprise it is still often forgotten in tech-savvy circles that the average user has little knowledge or interest in what happens - so to speak - under the hood of his/her computer.
The video is also definitely food for thought for all the critics of the EU regulations attempting to make Microsoft disentangle Internet Explorer from Windows. I mean if the lion's share of the users are pretty much ignorant of the very existence or function of a browser how could we assume that they'd know about alternatives such as Firefox or Chrome? It is awfully convenient to just stick with what is on their PCs, which in turn seems to give MSFT a significant leverage, being the single biggest supplier of home and office operating systems.
Find my iPhone
I swear I'm at class.
The Rokko mountains are known to mess with the 3G signal and the GPS so I assume under better conditions the device can refine the location much better. Still it'll give a general idea when (not if) I lose my phone.
Nanjing bug
A tektintetem valamiért a rovarirtó sprére esett a polcon, és mit látok az oldalán? A milyen rovarok ellen hatékony listában második a csótány után egy titokzatos ナンキン虫 (nanking bogár).
A szótár felvilágosított, hogy e számomra ismeretlen rovar valójában az ágyi poloska japánul. Nyomozásom szerint a nanking bogár név az Edo-időszakból származik, amikor a Kínából behozott import áruk között megbújva ezek a dögök is bekerültek Japánba. Legalábbis így tartják a japánok. Angolul egyszerűen csak bedbug a nevük, amit gondolom mindenki hallott már a "don't let the bedbugs bite" kifejezésben.
Nanking amúgy egyike Kína négy legfontosabb történelmi fővárosának, és többek között a második világháború idején is fővárosként funkcionált. 1937 telén a nankingi vérengzéssel vonult be a történelemkönyvekbe, amikor a japán császári hadsereg a város elfoglalása után hat héten át brutális terror alatt tartotta a lakosságát. Ennek a kihagyása a történelemkönyvekből korbácsolja fel rendszeresen a két ország közötti diplomáciai ellentéteket.
Nyilván a két nép fennállása óta tradicionálisan főként utája egymást. Nem is csoda, hogy a poloskát a japánok egy kínai városról nevezték el. Nálunk is ugyebár a csótányt sokan svábbogárként ismerik. Próbáltam keresni más példákat arra, hogy szomszédos országról vagy népről nevez el egy-egy nyelv rovarokat, de nem igazán sikerült, bár biztos vagyok benne, hogy létezik még ilyen. Ti tudtok példát?
Become a fun
Időnként biztosan mindenki belebotlik újságírói tévedésekbe vagy hozzá nem értést világosan tükröző cikkekbe. A lónak négy lába van ugyebár...
Valahogy az utóbbi időben megszaporodtak a hasonló esetek. Időben legrégebbről kezdve ez a Beszéljükmac-cikk borzolta fel az idegeim: ReSwitch: egy elkeseredett Apple fun, avagy ellenérv a szeretett Mac ellen hirdette a szalagcím. A fan (egyrészt rajongó, másrészt legyező/ventilátor) már igencsak beépült a világ összes nyelvébe, de úgy látszik írásban még mindig nem sikerült megjegyezni közte és a fun (szórakozás) közötti különbséget.
Az olvasói levélből még kiderült az is, hogy a felhasználó Machintos számítógépet használ. Nem gond, én is szoktam elgépelni dolgokat a blogon, csak innentől egyre nehezebb komolyan venni a cikkíró mondanivalóját. Örvendetes látni viszont, hogy a portál elolvasva a beérkezett kommenteket korrekciót végzett, és kijavította az ominózus hibákat. Azért az oldal permalinkje még őrzi az eredeti írásmódot például.
Rendben, mondhatjuk persze, de egy olvasói levéltől nem várhatunk el pontosságot és helyességet. Leszűrhető belőle, hogy a beküldő valószínűleg helyesen választott karriert, amikor nem szavak papírra vetésével kívánta megkeresni a napi betevőt, de nem több. Ezzel szemben az Index Magyarósi Csabája ha jól tudom, akkor a techrovatnál dolgozik, és ennek a fényében eléggé égő, hogy rácsodálkozott tesztjében a 60 fölé nem kúszó FPS értékre.
A Qwerty MaxxX brutális konfigurációja állt a tesztasztalon, és nyilván előkerültek a játékok az izzasztás során. Ezek küzül mindegyik vagy 60 kép per másodperc vagy ennek valamely hányadosát produkálta, amelyből a cikkíró levonta a következtetést: hiába erős a gép, ennyit tud. Persze bármelyik tizenéves gamer rögtön szólt volna, hogy a v-sync a ludas a dologban: egy szoftveres kapcsoló, ami arra hivatott, hogy a játék frissítési frekvenciáját ne engedje a monitoré fölé menni, ilyen módon megakadályozva, hogy a képben esetenként csúnya törés keletkezzen. A modern LCD monitorok frissítése ugyanis pont 60Hz.
Ez a cikk is visszakerült kis szerkesztésre, és most már kevésbé otrombán naív (a v-sync is szerepel már benne), de a teszteket azért nem sikerült megismételni olyan körülmények között, hogy értékelhető eredményt is mutassanak. Egy játékosnak ugyanis a v-sync bekapcsolásával kapott számok körülbelül annyit mondanak, mintha a Totalcar összemérne egy Ferrarit egy Porschéval a belvárosban 50-es sebességkorlátnál.
Végül a tárgyi és az angoltudás hiánya kombinálódott a NOL-nál a Twitterről szóló cikkükben:
A csatorna, amin keresztül mindezt megtehetik, az lehet sms, a Twitter honlapja, lehetnek azonnali üzenetküldő alkalmazások és lehet egy speciálisan erre a célra a saját számítógépünkre letöltött kis program is, ez utóbbit nevezzük Twitter API-nak.
Nem így van, ugyanis API-nak (Application Programming Interface) azt a felületet (eljárások, szolgáltatások és ezek leírása) nevezzük, amin keresztül a nevezett külsős programok csatlakozhatnak a Twitterhez. A saját számítógépünkre letöltött kis programok azok nemes egyszerűséggel kis programok. Mondjuk ha a cikk írója rákeresett volna a rövidítés jelentésére - ha már leírja - akkor lehet, hogy gyanút foghatott volna. Illetve ez utóbbi sem biztos, hiszen itt is probléma az angol:
Ezek után mondja azt valaki, hogy nem egy kialakuló trendről, hanem csak egy divathóbortról beszélünk - ezt már Váraljay Gábriel, egy hazai "fun" mondja, aki nem csupán rajongó: hónapok óta időt és energiát fektet abba, hogy marketingeszközként használja a szolgáltatást.
Na, itt is megjelentek a funok. Ez biztosan valami magyar jelenség, vagy ő is ott tanult angolt, ahol Áder "I'm a meeting" János (immáron MEP).
Nem tudom persze, hogy működik az online média, de a nagyobb szereplőknél egy szerkesztő vagy ne adj' isten korrektor csak elolvassa ezeket, nem? Legalább a fun/fan dolgot ki lehetett volna szűrni. Valamint azzal is tisztában vagyok, hogy nem lehet egy újságíró egyben polihisztor is, viszont csak lehetett volna találni valakit, aki szánt volna rá öt percet, hogy átfussa, és látott már webkettőt. Azt hiszem ilyen kvalitású cikkeket én is tudnék írni.
Illetve nem, I'm just a media-terrorist.
Ishihara Test
Darkness
Nyertem egy iPhone programot! A Bjango (ex-iSlayer) twitteren zajló promóciós játékában hét társammal együtt kaptam beváltható bónuszkódot a Darkness nevű cucchoz.
A Darkness mindössze egy világóra alkalmazásnak tűnik első látásra, azonban svájcibicskaszerűen elrejtve hihetetlen mennyiségű információt tartalmaz. A beépített GPS segítségével meghatározza a telefon helyzetét, és megmondja, hogy az adott ponton mikor kel és nyugszik a Nap és a Hold, milyen magasságban vannak ezek az égitestek, és az Északi Sarkhoz mérten hány fokos szögben keresendőek (azimut).
A Hold esetében plusz adatokkal is szolgál, például, hogy a holdfázisok mely szakaszában tartunk épp, mennyire fényes a Hold és milyen távolságra van a Földtől. Ehhez kapcsolódik, hogy a mostani holdfázist "Waxing Gibbous" névvel illetik angolul, és első látásra bevallom lila gőzöm nem volt arról, mi is akar ez lenni, mígnem a Wikipedia kiokosított. Ehhez képest magyarul csak simán negyedeknek hívják a fázisokat.
A főoldalon hozzáadhatunk tetszőleges számú várost, amelyeknek az összes releváns Nap-Hold információját a mi pozíciónkéhoz hasonlóan kilistázza. Így például a világ bármely pontján lakó ismerősünkről megtudhatjuk, lement-e már nála a Nap.
A program weboldalán amúgy egy frenetikus lap a lehetséges felhasználásokkal foglalkozik:
Ha ön fényképész, a Darkness segítségével meghatározhatja egy adott időpillanatban (a múltban vagy a jövőben is) az égbolt mely pontján lesz a Nap vagy a Hold. A Darkness azt is megmondja, mikor éri el a nap a legmagasabb pontját az égen, amikor a legrövidebbek az árnyékok.
Ha ön cégvezető, a Darkness használatával megtervezheti a találkozóit a világ bármely pontján.
Ha ön tanuló, a Darknesst puskaként használhatja a földrajz dolgozatnál.
Ha ön boszorkány, mágus, vérfarkas vagy egyéb éjszakai lény, a Darknessel megtudhatja, mikor lesz a legközelebbi telihold.
Ha holdbéli utazásra készül, a Darkness révén kiszámolhatja, mikor van a legközelebb a Hold a Földhöz, ily módon üzemanyagot takarítva meg. (A benzinárak csillagászatiak manapság.)
Hasonló finom humor jellemző a program grafikájára is: aranyos, rajzfilmszerű. Nagyon szép és profi összhatása van a kis alkalmazásnak.
Az ingyenes kódhoz pedig egy rendszeres twitter-kampány révén jutottam. A készítő cég @bjango néven csiripel, ezt kell követni a részvételhez. Időnként egy órás intervallumok alatt lehet nekik címezve bónusz kódot kérni, amit a nyertesek közvetlen üzenetben kapnak meg, és az amerikai iTunes boltban válthatnak be. Sajnos az Apple csak az amerikai oldalról engedi az ilyen promóciós kódok beváltását, viszont ez megkerülhető (mindössze egy ingyenes alkalmazást kell "megvenni" a regisztrációhoz), úgyhogy bárhonnan lehet játszani.
A Bjango többi hat programjával egyetemben amúgy a Darkness is megvásárolható a magyar iTunes boltból. Egyik alkalmazás sem drága, két Euró alatt van mindegyik.
I can feel it in my bones
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=EZEU41xdgDU[/youtube]