Anya iskolájának alapítványi bálján egy profi fotós dolgozott. Most néztem meg én is a képeket... de inkább nem kommentálom őket. A sarkukba égetett vízjel azonban kiverte a biztosítékot.
Ugye a fotós letöltött valami kurzív hatású betűtípust, amiben viszont nem voltak kelet-európai karakterek: ő és ű. A Windows meg szépen lecserélte a Szűcs ű-jét alap Verdanára (?). Fail.
Sajnos az összes kép sarkában ott éktelenkedik ez a ronda felirat.
(Az még érdekes lehet, milyen licensz alapján használja a Szűcs Fotó ezt a betűkészletet, hiszen nyilvánvalóan nem személyes, hanem üzleti alkalmazást látunk, az ingyen letölthető fontok nagy része azonban ezt nem engedélyezi.)
Ma megérkezett a részletezett híváslista a Pannontól. Tényleg egy hétig tartott, egy nappal sem kevesebbig.
Jól látszik, hogyan zuhantam ordas mínuszba: vagy az iPhone vagy a Pannon rendszerének a sajátossága, hogy körülbelül egy óra hosszú szakaszokra tagolódik az amúgy többé-kevésbé folyamatos kapcsolat. (Ezt a figyelmébe ajánlom minden iPhone tulajnak, aki hasonló csomag megvásárlásán töri a fejét.)
Így hiába kaptam értesítő SMS-t 10:40-kor, a 10:16:04 és 11:16:04 közötti kapcsolat forgalma még az alapcsomag gátlástalan rablásnak is tekinthető 13Ft/10kByte ára szerint lett számlázva. Látható, hogy a következő egy óra kilenc perces session már aktív Plusz csomag mellett 0 Ft lett.
Valamint az is kitűnik, hogy hiába gyanúsítgatott a Pannon, hogy biztosan a csomag előtt használtam el az ominózus összeget: bár a telefon szinte folyamatosan lógott a neten, pár egységnyi adatforgalom történt csak. Ez körülbelül az email rendszeres ellenőrzésének felel meg.
Egyetlen módja a panasztételnek az emailes ügyfélszolgálat, amelynél az átfutási idő 30 nap. Írtam nekik, most várom, mi lesz. Persze telefonálni nem tudok, és az amúgy kifizetett internetcsomag sem működik negatívban álló kártyával.
Ha ennek ellenére rám akarják verni ezt az összeget (hiszen az adathívás 10:16-kor kezdődött, csomag meg csak 10:40-től volt) akkor jön a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság meg a Nemzeti Hírközlési Hatóság.
Megjegyzem, ezt a csodaszép nyers Excel táblára emlékeztető papírt küldték nekem egy héten át, amiben még csak idő szerint sincsenek rendezve a sorok. Ez ám a távközlési cég...
Igazából persze ez a sajnálatos: egy kevésbé csóró ember venne egy nagy levegőt, kifizetné, aztán élné tovább az életét...
I've learned several things over the course of the week.
For example that I should probably print out cards containing a brief synopsis of what happened with me in Japan and why I'm home. It'd be a lot less embarrassing/painful to hand those out rather then retell and relive countless times.
That people still assume studying abroad is without a price to pay. Something like being a student in Hungary, except a lot better.
That I can't tell what I'm planning to do now because - frankly - I have no idea either.
That I still have the emotional maturity and social skills of a Hollywood teen comedy protagonist - you know the one that makes all the stupid mistakes and behaves like a moron. Only in real life there's no happy ending at some airport.
And finally that people really don't change: once a flop, always a flop.
És én még élveztem, hogy működik az iPhone... (Ez az egy hobbim van, szeretem a kütyüket, mostanában másnak nem is nagyon örültem, de ennek sem sokáig.)
Besétáltam hétfő reggel a helyi Pannon viszonteladóhoz, hogy rendeljek netet. A Mobil Internet Plusz csomagot néztem ki végül, ami ugyan csak 200 MB forgalom, viszont nincs felár túlhasználat esetén, csak visszalassítanak valamennyivel, tehát gyakorlatilag korlátlan. Gondoltam kezdetnek pont jó lesz, hiszen nem tudom megítélni, mennyit használnék. Kényelmes is volt, mert más szolgáltatónál ki tudja megmaradhatott volna-e a számom.
Azonnal jött az SMS már a boltban, hogy aktív a csomag. A 172 szerint ekkor körülbelül ötezer Forint volt a kártyámon. Hazafelé előbb bedobtam egy levelet, aztán kipróbáltam pár szám erejéig a Last.fm rádiót, stb. (A forgalommérőm, amit a boltba belépés előtt nulláztam összesen 15MB-on áll most fel/le.)
Este jött a hideg zuhany, egymás után két SMS, egyenleg 600 illetve 300 Forint alá zuhant, jelenleg mínusz sokezer. A 1220-at hiába hívtam, mert csak kártyaszintű jelszóval történő azonosítás után foglalkoznak az ügyféllel, nekem meg olyan nem volt.
Ma reggel ismét Pannon viszonteladó, elmeséltem a sztorit. Jelszavam lett, de az ottani lány is csak a 1220-at tudta hívni, és engem is úgy küldött el, hogy hívogassam őket, akár többször is, mert mást nem lehet.
A telefonos ügyfélszolgálatnál akárhogy is győzködtem őket, kétféle megoldást ismételtek csak. Kiküldenek egy híváslistát postán, és ha ezzel "nem értek egyet", akkor lehet panaszkodni erre hivatkozva. Ennek az érkezése egy hét. Ők nem látják a híváslistát, és én sem kérhetem, csak levélben, postán.
Alternatív opcióként faxon vagy emailben lehet panaszkodni az ügyfélszolgálatnál (ugyfelszolgalat@pannon.hu). Az átfutási idő itt 30 nap.
Kérdeztem személyesen bemehetek-e valahová, erre azt mondták, Budapesten vannak irodák, de ott is csak ugyanezt fogják mondani. Híváslista csak postán. De amúgy szerintük csak az lehet, hogy én ezt az összeget a csomag megrendelése előtt neteztem le, és 24 óránként frissül ez a rendszerük.
Az egyik telefonos csávó még megjegyezte, hogy a 172 egyenlegadatai tájékoztató jellegűek, ami azt jelenti, hogy körülbelül annyi van a kártyán. Értitek: vagy ötezer vagy mínusz kurvasok...
A kártyámról az ordas mínusz miatt nem lehet hívást kezdeményezni, és hiába vonták le rögtön a Plusz csomag árát (azt bezzeg azonnal sikerült), adatforgalmam se lehet. Persze ezek után nem is mernék egy bitet se letölteni.
Ha lenne ennyi pénzem - mert nincs - sem tölteném fel a kártyát. Hiszen mi a garancia arra, hogy másnapra nem kapok-e megint egy hasonló mínuszt? Arról nem is beszélve, hogy ezzel elismerném, hogy ők jogosan számláztak ki nekem ennyit.
Én nem tudom bebizonyítani, hogy előtte nem neteztem, csak a Pannon. Ők viszont nem sietnek ezzel, majd jön a postán, én meg addig itt állok, rosszabbul, mint az internetcsomag előtt. Vagy ez tényleg úgy megy, hogy 24 óráig azért a biztonság kedvéért ne használja a netet a kedves megrendelő, mert lehet, hogy kiszámlázzák neki? Nameg hogy mehet egy feltöltőkártya mínuszba, hm? Ha telefonálok elveszi a vonalat üres kártyánál, nem?
Én kérek elnézést, hogy azt hittem, hogy egy szolgáltatást, amiről visszaigazolást kapok, használatba is vehetek. Az meg külön kabaré, ahogyan ezt az egészet kezelik. Ők értik, mi bajom, de ez van, nem tudnak segíteni. Ja, hogy minimum egy hétig nincs telefonom, és idegeskedhetek, hogy tényleg ki akarnak-e fizettetni egy eszméletlen összeget? Szar nekem.
Mindenesetre engem még lehet hívni, de én határozatlan ideig senkit sem tudok most.
“We wanted to introduce Budapest as a city which is more than a mass of buildings. We wanted to look behind the buildings and show the intellectual power and invention potential that we have”
I noticed this graffiti on the bikeway that leads downtown. My first thought was that it could be a District 9 reference (even though I haven't seen the movie yet). However I think our neighbourhood is not exactly what you'd expect to be the target audience of an asphalt painted viral marketing message in English. I was quite certain that the sign is rather an expression of xenophobia referring to gypsies or jews done by a nationalist right-wing extremist. Only at home did I find out that it's actually the title of Prodigy's 2009 album, so the painting was done by a fan most likely. Not so interesting after all... nevertheless:
The flight was as good as a transcontinental flight can be. I had a good seat next to the emergency exit with extra legroom. I had a fight about my luggage weight; I had to leave some of the heavier stuff behind. The check-in girl was unwavering in her position of not letting me have a suitcase a gramme heavier than 25 kg. I gave her my plush bear.
She probably had it incinerated as soon as I left; one cannot trust fishy germ-infested presents of dirty foreigners.
I haven't done much since besides acclimatising, eating inordinate amounts of home cooking and helping around the house. Soon I'll have to start thinking about what would be next; in fact the sooner the better.
In addition to the usual (updated) contact possibilities my Hungarian mobile number is live again. Although if anyone calls they probably won't be able to hear what I say: my old Samsung flip is finally giving in for good, either the mic or the circuits are malfunctioning. Sadly none of the old phones I found around the house seem to work any longer.
As you might have guessed the last days in Japan tumblr project is over now. I managed to hang on until the 18th with the updates. I hope it wasn't entirely unenjoyable. I might continue it some undefined time later with a different theme.
This feels like such a colossal waste: I have to throw everything out. The airplane weight regulations are too strict for me to have anything more than a few clothes and books in my suitcase. Everything else has to go.
I also picked the worst possible time to move. From Monday to Wednesday it's a series of public holidays. I've never realised this since these three days coincided with summer holidays anyway. Now it means until tomorrow I can't really have anything done with all the offices and stores closed.
In addition the non-burnable garbage is picked up on the morning of the 25th, the day my flight leaves. This means I'll have to ditch everything classified as non-burnable (which is quite a lot) tomorrow night. Probably not earlier than 2 am to avoid the Japanese complaining about illegal waste dumping.
Until then I can't do much else but twiddle my thumbs and stare at the ceiling.
This really should have been a happier and definitely more graceful time.
