Nah vegre itt is bekoszontott a hetvege, nem kell orakra jarni, stb. Egyre brutalisabb szintre emeltek a tananyagot. Elkezdtunk kanjikat is tanulni, minden nap pontosan 13-at kell elsajatitani. Tulajdonkeppen eddig meg erdekes volt a dolog. Pl a het napjaihoz hasznalt kanjik valamilyen elemet (fold, viz, tuz, arany, stb.) is jelentenek, es ha egy kanjival megtoldjak oket, akkor pedig a bolygokat jelentik. Mindemelett persze tovabbra is szokincs- es nyelvtanfejlesztes folyik. Termeszetesen meg mindig nem ertek egy kanyi szot sem abbol, amit a japanok beszelnek. Idokozben rajottem, hogy a kazettas magno, amit a dialogusok hallgatasahoz kaptunk kolcsonbe, tartalmaz radiot is. Sajnos errefele a radiokban hajlamosak hosszu ideig mast sem csinalni csak karattyolni, es alig vannak zenek. Viszont talaltam egy adot reggelente angol hirekkel es idojarasjelentessel.
Egy ideje raszoktak arra, hogy hazit adnak, pl irni kell sokat es vannak feladatlapok is. A problema az, hogy meg ha tudom is a valaszokat, sokaig tart leirni, es ugye nem is mindig egyszeru. Pedig elozo oran masolni kellett es en voltam a masodik legygyorsabban iro a csoportbol, ennek fenyeben a tobbiek biztosan tovabb szorakoznak a hazival... Amugy most az a feladat, hogy a hetvegen velunk tortenteket naplo formajaban rogzitsuk egy direkt erre a celra kitalat negyzethalos lapon. A negyzethalo azert kell, hogy megtanuljunk szep egyenletesen hiraganaval irni, amire aztan persze semmi szukseg nem lesz, mert ugyis kanjikat hasznalunk... :)
Mar akartam korulnezni a sportteremben regebben is, de most kiderult, hogy vannak edzesek mindenfele harcmuveszetben, ahova be lehet menni, megnezni es kiprobalni. tehat elmentem aikidozni a tobbiekkel a szintrol (a marokkoi szomszedommal es Mariyaval (Bulgaria)). Az aikidoban az ellenfel lenduletet es erejet hasznaljak ki, hogy artalmatlanna tegyek - legalabbis en igy tudom/tapasztaltam. Poenos am, amikor 160 centis japan csajszik kennek foldhoz. Nagyon elveztem a dolgot, remelem lesz szabadidom elmenni az edzesekre, mert tetszik. Elegge elleptuk a csoportot, mert fele-fele aranyban vannak japanok es kulfoldiek. Utana kozosen kajaltunk - szerintem ez tipikus japan, csapatszellem-erosito tevekenyseg. Amugy kedves japanok vannak a csoportban, es eleg ugyesek is. Mas kerdes, hogy nagyon kell figyelni, hogy megertsuk, mit kell csinalni.
Most mar jo sokszor voltunk vasarolni, es azt hiszem nehez lesz visszaszokni a magyar modszerre. Ertem ezalatt, hogy itt semmi lopasvedelem nincs. Pl ha vasarolok valamit a hjakuen-ben (100-yen shop), akkor a szatyorral a kezemben nyugodtan besetalhatok egy masik boltba, nem neznek bele, a kijaratnal nem szivoznak, hogy akkor mutasd a szamlat, bizonyitsd be, hogy nem itt vetted, stb.
Az utcan setalva biztosan mindenkinek feltunik egy dolog, az pedig a jaras. Ez alapvetoen a japan nokre vonatkozik. A sikkes modszer a kovetkezo: orditoan csampasan (labfejek egymas fele neznek) jarnak es a karjaikat alsokarjukkal felfele konyokot a testhez szoritva szettarjak, es erre akasztjak a taskaikat, szatyraikat. Shoo elmondasa szerint ezt szexinek tartjak errefele. Szerintunk nevetseges, es nagyon furcsa. De tenyleg mind igy kozlekednek, meg az idosek is. Oltozni sem nagyon tudnak, es akkor meg finom voltam. A szinek teljes kavalkadjat viselik, es egymashoz nagyon nem illo ruhakat vesznek fel.
A heten a japan nyelv ket igen erdekes tulajdonsagaval ismerkedtunk meg. A japan nyelvben a mellekneveknek eddigi tanulmanyaink szerint negy alakjuk van allito es tagado, es ezek jelen es mult (!) ideje. Ebben a mondatban, hogy tegnap meleg volt a meleg szot teszik multidobe! (Nincs letigejuk ugyanis, csak a 'desu', ami meg csak ugy ott van.) A masik erdekesseg a szamoloszavak: attol fuggoen, hogy mit szamolsz, sajat szamoloszavaik vannak. Pl maskent kell szamolni embereket, allatokat, hosszu targyakat, kis targyakat, emeleteket, stb. Termeszetesen mind rendhagyo es van olyan, amilyiknek koze sincs a szamokhoz! Mi eddig kilencfelet tanultunk. (kellene tudnunk...)
Ma megkaptuk a tegnap megrendelt bicikliket. 26-os hagyomanyos bicikli (raadasul noi vazzal, de itt csak ilyen van) dinamos lampaval. Itt mindenkinek ilyen van, MTB-t alig lehet latni. Nagyon hasznos, mert nem kell vonattal (HEV) menni vasarolni. 10k yen volt. Hogy kiprobaljuk, elmentunk a Seiyube egyheti elelemert, plusz vettunk serpenyot (a Hyaku-en shopos (100 yen shop gy. k. :P ) nem valt be.) es en vettem egy vizforralot. Nem am olyat, mint otthon, nagyon uber cucc: 2.2 liter viz fer bele, 700 Watt, semmi perc alatt forral. Utana melegen tarto funkciora kapcsol at, es pumpalni lehet belole a meleg vizet amikor kell, teahoz vagy kavehoz. Potom 4k yen volt, ami lehet, hogy sok egy vizforraloert, viszont tenyleg nagyon jo, es itteni viszonylatban nem draga.
Hazafele az uton bicikliztunk, mert ugy neztunk ki, mint nehanapjan apa amikor bevasarol biciklivel. (Egyebkent mindenki a jardan biciklizik errefele.) Nagyon kellett figyelni, foleg kanyarodasnal, en siman huztam a szembejovo sav fele kisivben balra... Amugy a japanok ugy bicikliznek, mint az orult. Szaguldoznak a szuk kis jardaikon, es vadul csengetnek, persze suru 'Sumimasen!'-ezes kozepette. (A sumimasen kulcsszo, alapvetoen elnezest lehet vele kerni, de megszolitani is igy lehet egy ismeretlent, vagy az eladot a boltban.)
Tegnap este Shoo, egy japan srac, aki angol szakos, ezert kivetelesen jol beszel angolul (japanhoz kepest) elvitt minket enni egy japan etterembe. Valami nagyon kiraly volt. Ettunk fott zoldbabot, amit itt ugy esznek, hogy a friss babot puhara paroljak es utana ki kell enni belole a zsenge babokat. Uberfinom. Ezen kivul mindenki kapott egy kis talka spenotot tintahaldarabokkal, amik szalonnara emlekezteto izzel rendelkeztek. tamas, amikor megtudta, hogy az tintahal, nem evett tobbet... Pedig jo volt. Utana rablohusszeru palcikara tuzott sult husok kovetkeztek enyhen edes szojaszoszban. Vegul pedig palacsintatesztaban kaptunk mindenfele tengeri herkentyu es zoldsegdarabokat, amit aztan nekunk kellett megsutni. Kaptunk az asztalra egy kis sutot. Elkeszulte utan szaritott algaval es szaritott papirvekonyra szeletelt lazaccal lehetett izesiteni majd fogyasztani. Japan koktelokat ittunk hozza, amelyek hatasara Shoo megjegyezte, hogy szoljunk, ha piros lesz, mert az alkohol ezt idezi elo nala. Erre mi elcsodalkoztunk, hogy je, ebben van alkohol... A vegen nem is fizettunk sokat, 1400 yent fejenkent, ami tekintve, hogy milyenek a kajaarak es milyen sokat ettunk, baratsagos.
Ma a harom japanora utan meg egy gazd/pol ora volt. Szerencsere nem tanultunk a szo szoros ertelmeben, hanem a Pearl Harbor DVD egyik extrajat neztuk a moziteremben (ja, van olyan is). A cucc egy amerikai propaganda film volt a masodik vilaghaboru alatt "Know your enemy: Japan" cimmel. Hihetetlen volt... Tipikus propaganda, melyben a japanok a vilag minden rossz dolganak okozoi, akik fuhrerkent imadjak a csaszarukat, es a sintoizmusuk valojaban nacionalizmus, stb. Volt benne egy resz a japan katonarol, kb igy: "Let's have a look at the average japanese soldier. A japanese soldier is about 170 cm high, weighs 70 kg and lives on rice." :P Ultrajo.
A hetvege mozgalmasra sikerult. Szombaton reggel elindultunk a belvarosba, hogy reszt vegyunk a YMCA (Young Mothers' Christian Association) egy osszejovetelen, amelynek celja, hogy a kint tanulo kulfoldieknek amolyan AIESEC modra matchelnek egy japan anyukat. Ot aztan meg lehet latogatni, lehet vele beszelgetni, meg kerdezni tole dolgokat. Mindenki ment, hat en is.
Utana a TOFSIA-s lanyok rendeztek egy welcome party-t (igy egy het utan). A koncepcio kifejezetten jo volt: 2k yen es all you can drink/eat, szoval elvoltunk. ;) Az egyik japan elkovette azt a hibat, hogy beleivott a vodkanarancsomba. Majdnem elpusztult...
Utana paran elhataroztunk, hogy meglatogatunk egy karaoke bart, ha mar japanban vagyunk, hetvege van, stb. Hat mit mondjak ez tenyleg a karaoke hazaja, nem gyenge felszereles van, plusz ezrekben merheto mennyisegu zene. Mindenki megnyugtatasara en nem enekeltem. Az hianyozna csak.
Hazaerkezven aztan az ajtom elott ert a meglepetes, hogy a kulcsom eltunt. Mit mondjak, jokor... Kerestem egy tutort, szerencsere az atlagos japannal jobban beszelt angolul. Keresett, kutatott, telefonalt (ejjel fel egy korul mozgott az ido) es kiderult, hogy a helyzet a kovetkezo: a potkulcs ("master key") nincs a campuson, mert az adminisztracios iroda megfelelo alkalmazottja elutazott a hetvegere, es ugy gondolta, hogy magaval viszi a kulcsokat is ("for safety reasons") biztonsagi okokbol. Azaz kulcsom pedig nem lesz hetfoig. Igen, tudom en is hulye vagyok, ez egyertelmu, de ehhez csak hozzaszokni lehet, egyszer tenyleg a fejemet hagyom el. De akkor is ez a hihetetlen japan logika megdobbentett. A hetveget tehat common room-okban toltottem, meg itt-ott ismerosoknel. Mariya, egy bolgar leanyzo csinalt nekem spagettit vacsorara es a music roomban aludtam, mert ott volt szonyeg. Paplant meg pokrocot es parnat kaptam a tutoroktol. Ebedre itt lehet venni a boltokban elore elkeszitett kajat, a boltban meg is mikrozzak, hogy meleg legyen. Uton az uzlet fele beleneztem egy eldobott jol kinezo papirszatyorba, erre Norbi: "Mi van, mar guberalsz is?" :D Tulajdonkeppen elvoltam, de azert nem egy nagy elmeny.
Ma megerkezett az urge a kulcsokkal, gyorsan lemasoltam (ket peldanyban, pedig tilos) es bejutottam a szobaba, buktam rajta 1000 yent a masolasra. Viszont van sajat potkulcsom, amit elhelyezhetek valakinel.
Termeszetesen az elet megy tovabb, meg a hajlektalanoknak is, ugyhogy ma megint volt oram. Csak hogy el lehessen kepzelni a babeli kavalkadot itt a csoportomban a kovetkezo orszagok lakoi vannak: egy marokkoi fiu, egy litvan srac, ket vietnami lany, egy nepali lany, egy roman lany, egy irani lany es egy korerai fiu plusz jomagam. Az europaiakkal alapvetoen jol kijovunk, foleg a bolgarokkal szoktam beszelgetni. Van egy francia srac, aki a magyar zaszlo felmutatasakor kozolte, hogy ez biztos valami afrikai orszag, na ezert a kijelenteseert nem szeretjuk. Van ket ausztral srac (akik thaifoldrol mentek at), ok is jo fejek. Az azsiaiak eleg furcsak, a lanyok meg ok, de a fiuk nagyon gyerekesek. A lanyok egyszeruen csak kis szerenyek. A legnagyobb hangu kozuluk egy mongol csajszi, aki egesz jol nez ki. A common roomban ismerkedjunk azsiaiakkal cimszo alatt leultem veluk kartyazni, es kozben felkaptam ennek a mongolnak a telefonjat. A hattere egy csaladi kep volt, kerdeztem is, ezek a szuleid es a batyad? Nem, mondta, o a ferjem (a csaj 20 eves, nalam fiatalabb) es kozben mutatta az ujjan a gyurut. En kopni-nyelni nem tudtam, erre becsukta a telefont. A kulso kijelzon megjelent egy kep: o pedig a kisfiam... Azt hittem eldobom az agyam. Nem gyenge, raadasul otthagyott mindenkit, hogy osztondijjal japanban tanuljon.
A tesiorankon megtanultunk ko-papir-ollozni japanul... Ennek ellenere nem volt rossz, nagyreszt kosaraztunk a kosarfanatikus ausztralokkal. A tornataerem amugy csalodast okozott, semmi high-tech, habar nem is a fo reszeben voltunk, csak a sub-arena-ban.
Tegnap megvolt az elso fantasztikus multicultural communication nevu orank. Fogalmam nincs, hogy mirol fog szolni, valami csapatepeto ismerkedos dolognak sejtem. Az elso alkalommal mindenesetre elsetaltunk a kozeli (20 perc gyalog) parkba, es ott maszkaltunk. Kaptunk feladatlapot olyan feladatokkal, hogy keressunk 3 hidat, es irjuk le a nevet, meg tudjuk meg, mi a kulonleges a japan szentjanosbogarban. (Persze minden japanul van, ugyhogy gozom nem volt ezekrol.) A park amugy szep volt, es nehanyan maradtunk tovabb csak pihenni meg nezelodni. Ez olyan Hyde park fele nagy park, nem olyan, mint otthon, es termeszetesen a japan standardoknak megfeleloen tiszta es rendezett, es mino csoda annak ellenre, hogy egy vagon kutyat lattunk, kutyapiszoknak nyoma sem volt.
A japanoktatas a szokasos mederben folyik. Elozo alkalommal gyorsan atrohantunk az osszes katakana jelen (meg 46 karakter plusz ekezetek) pedig mar kezdtem orulni, hogy hiraganaval turheto sebesseggel tudok irni es olvasni. A jovo heten valoszinuleg el kell dontenunk, hogy tortenelmet vagy matekot fogunk tanulni. Abszolut nem tudom, mit valasszak, mert a nemzetkozis foszakomhoz a tortenelm illik, fiszont a ket alternativ szakhoz (kozgaz, business administration) meg a matek es matekkal lehet nemzetkozire is menni. Viszont mindket targy eselytelennek tunik, tekintve, hogy gozom nincs, hogy akarnak tortenelmet japanul tanitani. A matek sem egyszerubb: szam kanji-kanji-kanji-kanji szam kanji-kanji-kanji.... A gazd/pol orabol igertek angol nyelvet nyomokban tartalmazo verziot is. Az elvaras amugy az, hogy ilyen mondatokat tudjunk japanul: Ebben a honapban ket hettel ezelott kedden, hatodikan erkeztem Japanba Magyarorszagrol. (Termeszetesen hiraganaval leirva.)
A parkbol visszaerkezve tegnap este/ejjel megtanitottuk magyar kartyazni a fel szintet. Zsiroztunk. :) Izgalmas volt a jatekszabalyokat es foleg a kartyat atultetni angol nyelvre. Utana filmcimekkel activity-ztunk, ami szinten jo moka volt, mert angolul ment. Pl mindenkinek ajanlom, hogy probalja meg a "blue" szot elmutogatni anelkul, hogy barmilyen kek szinu targyra mutatna vagy ilyesmi.
Megjavult az ido, megint sut a nap viszont nincs annyira meleg. Hal' Istennek ma nem vettunk semmi uj anyagot, csak a regieket ismeteltuk. Tetszik a modszer, mert egesz nap beszelgettunk. Igy legalabb hasznos nyelvtudasunk lesz, nem csak bemagolunk hulyesegeket a'la magyar nyelvoktatas. Delutan nem kotelezo tesiorank van az egyetem tornacsarnokaban. Na ott meg nem jartam de kivancsi vagyok. Tekintve, hogy minden egyes osztalyteremben 80 centis plazmaTV van DVD+MD lejatszoval, el tudom kepzelni, hogy fest a tornaterem...
Legutobb a tornaterem elott vartuk az egyik senpai-unkat. Korulbelul egy orat ultunk a fuvon, ezalatt 3 csapat japan lany kornyekezett meg minket nagy lelkesedessel. Probaltak angolul beszelni velunk. Egyikuk odajott, mondta, hogy o Miki, a filippino tanszeken tanul es ha akarunk, menjunk el az alberletebe japant tanulni barmikor, vagy keressuk ot... :P (Nem mentunk vele.) Ugy fest tenyleg szeretnek minket. Ezt az ausztral kolitarsunk, Daniel, nehezmenyezte is ("I wish I were white!"), mivel o ausztral, de Taiwanban szuletett, tehat ugy nez ki, mint egy japan. Erre talatuk ki a euro-gaijin kifejezest, ami minket jelent. ;)
Idojarasat tekintve hihetetlen ez az orszag. Alig 3 napja meg hetagra sutott a nap, annyira, hogy leegett a karom es az arcom. Mindez persze oraban, napszemuvegben, tehat most csikos vagyok... Erre fel tegnap ota meg lehet fagyni. 10 fok koruli a homerseklet, a paratartalom magas, kod van, es hideg szel fuj. Ma delutan elkezdett esni, azota is csepereg. Viszont legalabb valamivel melegebb lett az esotol.
Az orak renduletlenul tovabb folynak, mar annyi mindent kene tudnunk, hogy ihaj. Azt elfelejtettem mondani, hogy ezek az orak nem am 45 percesek, hanem 90. Szoval otthoni ertelemben egy nap hat orank van. Tanulunk is annyit, mint egy nyelvtagozaton egy het alatt... Persze a japanokat megerteni majd max fel ev mulva fogjuk gondolom. A lift egyes mondatait mar ertem. :)
Ma csapatosan kiprobaltuk a mosogepeket. Erdekes darabok az biztos. Penzbedobos Sanyo masinak, es hideg (!) vizzel mosnak. Ennek kovetkezteben nem tul bonyolult a hasznalat: ruha+mosopor be, 100 Yen be, aztan hajra. Azert kivancsi lennek valami "makacsabb folttal" hogyan banna el.
Biztos az idojaras vagy a sok japanora teszi, de mindjart elalszok itt a gep elott fel hatkor. Pedig ma meg nem is tanultam semmit...
Tegnap es ma is mar volt tanitas. Gondolna az ember milyen jo lesz, majd legalabb megert valamit a kornyezetebol. Nos ez nem teljesen igy megy. Minden nap van 4-5 orank, ebbol 3 mindig japan nyelv, ezen kivul van japan gazdasag/politika, tortenelem vagy matek. Eddig csak nyelvorak voltak es egy bevezeto gazd/pol ora, ahol csak bemutatkozni kellett( volna ha el tudnam mondani a foszakiranyom japanul...). A nyelvorak halalosak. A csoportomban rajtam kivul mindenki tanult mar japant, szoval ok elvannak, csak en nezek ki a fejembol kicsit butan, mert barmilyen gyorsan is probalom felfogni es elsajatitani a nyelvet, azert veluk nem versenyezhetek. Eddig 4 emberrol tudok magamat is beleertve, akik nem tanultak japant... Szoval mindenki elvan, maszkal, bulizik, nekem meg tanulnom kell(ene) ha nem akarok lemaradni. Bar szerintem mar le vagyok maradva.
A tanitasi modszer egyszeru, mindent japanul mondanak el. Sokat gyakorlunk es beszelgetunk az oran. Ennek a tobbiek nem orulnek, mert unjak rettenetesen, de legalabb a magamfajtanak is van eselye valamit megtanulni. Mindent hiraganaval irnak le, szoval ha nem tudod elolvasni, mar meg vagy love. A gazd/pol oran pl a tanar az elejen foleg japanul beszelt es poenkodott. A tobbsegnek tetszett...
Az orak elvileg hatig tartanak, szoval kb konyvtarba menni sincs idom, mert ha nem akarok ehenhalni, boltba is kell mennem, takaritani sem art, mert ellep a kosz, es akkor meg nem keszultem fel a masnapi ujabb 3 japanorara ahol megint annyit tanulunk, hogy ket nap is keves lenne a megtanulasahoz. Fun.
Remelem nem zavarnak ki a konyvtarbol, igyekszem minden felmerult kerdesre valaszolni. Elore is elnezest az ekezetek hianya miatt, ezeken a gepeken olyan nincs (van viszont otvenezer kanji...).
A legjobb, ha az elejen kezdem. Iszonyat sokat repultunk, es eleg esemenytelen volt az ut. Frankfurt fele atrepultunk Budapest folott, az nagyon szep volt, raadasul alacsonyan voltunk, lehetett mindent latni. Peldaul lattam a Nepligetet sot a Kozgazt is. Felulrol egesz mashogy nez ki a varos, mintha legobol lenne. Frankfurtban gyorsan atmentunk egy masik terminalba. A repter akkora, hogy magasvasut visz at egyik terminalbol a masikba. Itt elvaltunk azoktol, akik Osakaba mentek, ok masik geppel repultek. A tokyoi Lufthansa gepen a legikiserok fele mar japan volt, de mind beszeltek angolul (kesobb jottem ra, hogy ez milyen kiveteles eset). A kaja finom volt, inni adtak barmikor, sot mi magyarok bekoltoztunk a konyhareszbe egy kis onkiszolgalasra. Aztan az egyik legikisero visszazavart minket, mondvan ne fickandozzunk, hanem uljunk a fenekunkon, mert nincs eleg levego. Ha valaki ki akarja probalni milyen ilyen messzire repulni, az uljon le egy ovodaban egy szekre es maradjon ott 10 oraig, ugy, hogy az egyetlen szorakozasa egy TV, amit egy olyan fulhallgaton hallgat, aminek csak az egyik fele szol... Bezzeg a szomszed ulesen egy japan no felszallaskor elaludnt, es leszallaskor kelt fel. Az sem zavarta, hogy atmasztak rajta az emberek, amikor ki akartak menni a folyosora.
Leszallaskor termeszetesen hatodika reggel volt, tehat elottunk allt egy egesz nap, mi meg alig aludnunk. A japanoknal is van immigration officer, raadasul megszivtuk, mert egyszerre sokan mentunk, es ugye a gaijin (kulfoldi) az nem japan, nem fontos, tehat varhat. Szoval kigyozo sorokban alltunk egy orat, mire beengedtek. Utana talakoztunk a fogadokkal, akik meg mindig turhetoen beszeltek angolul. (A japanok egy igen erdekes japano/angol valtozatot beszelnek - ha beszelnek. Ehhez hozza kell szokni, en gyakran felet sem ertem amit allitolag angolul mondanak. Mindezt sulyosbitja a nagyszamu angol szo, ami bekerult a japan nyelvbe, ezeket direkte japanosan ejtik. pl: makudonarudo)
A lakhelyunkig busszal mentunk. Ez Tokyo kulvarosa, Fuchu keruletnek hivjak. A kornyeken van egy akkora stadion, mint a Budapest Arena (kulvarosban!) es egy vagon foci es baseballpalya. Az egyetemunkon mi csak amolyan vendegek vagyunk, van egy kulon epuletunk (JLC, Japanese Language Center) de amugy itt japanok tanulnak idegen nyelveket (fokent azsiaiakat).
A koliszobamba elottem senki sem lakott, meg rajta volt a folia nemelyik butoron, minden fiokban hasznalati utasitas lapult, a huto fagyasztojabol pedig egy osszefagyott jotallast vettem ki... (gondolom jotallas, japanul van :) ) Van egy asztal harom kisebb polccal egybeepitve, gorgos fiokos szekreny az asztal ala, high-tech huto, taviranyitos legkondi (nehogymar fel metert ki kelljen nyujtani a kezem, bar lehet az atlag japan nem er fel olyan magasra). Minden szobaban van levalasztva egy vizesblokk euroipai stilusu wc-vel es zuhanyzoval meg minikaddal (azer belefernek ha akarnek). Az agy magasan van a foldtol, ez furcsa. Agynemut kaptunk (23.000 yen, termeszetesen legomboljak rolunk). Nem valaszthattunk olcsobbat. Nagyon jo amugy, a parna egyik fele rizsszeru anyaggal van toltve a masik normalis es a pokrocunk kivalo puha, meleg. Mondjuk ennyi penzert illik is.
Az elso nap jottek a senpai-aink (senpai = tapasztalt, tehat azok, akik regabb ota itt vannak) es elvittek minket nehany helyre. Aztan kozosen vacsoraztunk. (Jah, ha valakit erdekelne, mi vagyunk a kohai-ok, a newie-k.) Ket megallo vonatozassal (olyan mint a metro, csak felszinen megy.) eljutahtunk Chofu-ba, itt van a 100 yen-es bolt es a Seiyu. A Seiyu a helyi Tesco, olcso aruhaz es sokmindennek van "Seiyu gazdasagos" verzioja, ami meg olcsobb. En ilyeneket eszem, a minosegukkel semmi baj sincs, teljesen jok. Altalanossagban minden draga, ami europai az nagyon draga, a zoldseg-gyumolcs pedig megfizethetetlen. Egy szem krumpli 68 yen!! Egy kis muanyagdoboz epret mar 600 yenert odaadnak, sot lattunk minikolbaszokat (azert kivancsi lennek az izere) potom 550 yenert. A kenyeret csak szeletelve lehet venni, de furcsa modom nagyon sokaig elall, puha es nem nedvesedik be meg ilyesmik. Meg 3 nap utan is olyan, mintha akkor vettem volna. Lehet, hogy szintetikus... ;) Amugy reggelire azt szoktuk enni, amit veszunk a Seiyu-ben, ebedelni lehet egy menzafelen (van sokfele kaja, es nem csak nyers hal ;) ) vacsorara meg vagy Seiyu_kaja vagy elmegyunk valahova a kornyekre.
Etterembe jarni azert nem olyan egyszeru, ha valaki gaijin, es raadasul nem is tud japanul. mindenutt megkerdezik, hogy hanyan vagyunk (mintha nem tudna megszamolni) es hogy dohanyzo asztalt akarunk-e (en mar itt bebuknam, de szerencsere Norbi jobban tud japanul). Fizetni pedig egy kasszafelenel kell, nem csak otthagyod az asztalon a penzt. Aztan kozben feltesznek ilyen trukkos kerdeseket, hogy mit iszunk, stb, szoval resen kell lenni. A legtobb helyen van vizautomata, ahol poharba lehet vizet vetelezni, ahanyszor nem szegyelled, es ingyen van. Ahol legutobb ettunk ott zold tea volt, es egy no mindig jott a kancsoval es teletoltotte, szinten ingyen.
Chofutol tovabb vegig a vonalon a vonattal lehet elmenni Shinjuku-ba. Itt inkabb technikai boltok vannak, itt vettunk telefont, meg termeszetesen a PlayStationtol a TVkig minden van. Ez mar hasonlit a belvarosi japanrol elgondolt kephez, magas epuletek, bevasarlokozpontok mindenutt.
A legtutibb hely eddig Shibuya volt. Na ez a tipikus gigapolisz terulet. Felhokarcolok tele neonfennyel, meg hatalmas kivetitokkel amig a szem ellat. Egy nagy ter van kozepen ahol szombat es vasarnap este tengernyi ember ozonlik midnenfele. Allitolag ez a vilag legforgalmasabb utkeresztezodese gyalogosforgalmat tekintve. Ide tenyleg befer ketmillio ember egy tomeggyuleshez. :P vannak utcai zeneszek, amit nem ugy kell elkepzelni, mint az aluljaroban nalunk. profi felszerelessel igen jo zeneket nyomnak, nem gyoztunk nezelodni. Pl ket leanyzo, egyikuk egy elektromos hegeduvel, masikuk enekelt, na az nagyon jo volt.
Eddig mindenhova egyutt mentunk mi magyarok. A senpaiok jol felkeszitettek, ugyhogy szerintem messze tobbet lattunk, mint a tobbiek. Augy vannak helyiek is, minden emeleten egy tutor, akik itt laknak, es minden este egyikuk "szolgalatban van". Veluk nemileg angolul is el lehet beszelgetni. Vannak meg a TOFSIA-sok, ok ide jarnak egyetemre - azt hiszem - es amolyan onkentes gaijin-segitok. Sajnos az atlag japan (foleg noi, bocsanat :) ) IQ nem tul magas ahogy elneztuk. Kicsit gyerekesek hozzank kepest, kulfoldon meg tuti ehenhalnanak... Amugy kifele rem kedvesek, a tanaropk is mindig mosolyognak, stb, persze ki tudja kozben miket gondolnak a buta gaijin-okrol akik meg japanul se tudnak rendesen. ;)
meg mit irnom, es fogok is, de most mennem kell. Ez amugy is jo sok, remelem meg lehet ennyit postolni.
Vegre megcsinaltak a weboldalam (atirtak a domaint erre a cimre) szoval tudok uzengetni. Ez az a forum, ahol az elmenybeszamoloimat fogom irni, nem emailen. Szerintem ez a modszer jobb, es nem kot emailhez.
Az a baj, nagyon keves idom van, mert nemsokara oram lesz. Remelem meg ma vissza tudok jonni es irhatok egy hosszabb levelet, es tudok mindenkinek, aki feliratkozott az emailcimevel levelet kuldeni, hogy ezt az oldalt nezze meg.
Meg egy rovid dolog. Kerek szepen mindenkit, hogy tenyleg ne irjon ekezeteket azokba az emailekbe, amiket a telefonomra kuld, mert nem csak az ekezetes betut irja at, hanem az utakna kovetkezo egy-ket massalhangzot is atalakitja, ugyhogy pl a husvet szo igy nez ki: hXXvXX (az X egy kanji, japan karakter). Alig tudtam elolvasni egy-ket emailt. Timi, toled is kaptam emailt, azt meg se jelenitette, gondolom HTML formatum, es olyat nem tud, csak az un. "plain text" formatumot.