Engineering Manager | Trail Runner | Stockholm, Sweden
Háromnegyed nyolc van és álmos vagyok. De megerőltetem magam, és írok ide, még ha nem is túl informatívan. Akár az is lehet, hogy előbb-utóbb nekiesek a kihagyott élmények beszámolásának, “ but not yet. Not yet. “ - Gladiator. Lefekvés előtt megpróbálom megdönteni a háromperces Lumines rekordomat… valamint az ég szakadna a netszolgáltatómra amiért 70%+ a packet loss.
Csináljanakmárvalamitgrrrrr.
Nem tűntem, el csak nicns időm. Van egy rendkívül hosszú listám, hogy miről akartam írni ide, csak sohasem jött össze. És ahogy a lista exponenciálisan hízik, fordítottan arányos vele az írási kedvem. Előbb-utóbb csak utolérem magam. Bár jön az évkezdés, amelynek első lépéseként megkaptuk a seisekihyou nevű papírunkat, ami nagyjából egy bizonyítványnak/indexnek felel meg. Minden köntörfalazás nélkül a következőt tartalmazza:
I) ALAPTÁRGYAK
1) Ember és társadalom - fuka (F)
2) Német nyelv I/A - yuu (A)
3) Német nyelv I/B - yuu (A)
4) Japán I - yuu (A)
5) Japán III - yuu (A)
6) Informatikai alapismeretek - fuka (F)
7) Sport/Testnevelés - ryou (B)
II) SZAKTÁRGYAK
1) Angolszász jogrendszer - houki (nem vizsgázott)
2) Jogi alapismeretek - yuu (A)
3) Jog/Politika alapszeminárium - ryou (B)
4) Üzleti adminisztráció - fuka (F)
III) ÉRTÉKELÉS ALATT (?)
1) Bevezetés a modern poltikába
Magyar jegyekre lebontva a yuu ötös (A), a ryou négyes (B), a ka kettes (C-D), és a fuka egyes (F). Csak négy jegy van.
Fogalmam sincs, hogy a szociológia alapú ember és társadalomból hogy sikerült megbuknom, ugyanis kivételesen egész jól értettem az anyagot és az - akkor egyszerűenk tűnő - kérdésről írtam a tesztben. Mindenesetre ezt a tanárt se veszem fel többet. Az arab számokat meg ugye nem árt nem elfelejteni, hogy az ember tudja, mikor van a vizsga, és nem egy héttel később… A politika esetében pedig remélem valóban arról van szó, hogy a tanár lusta volt javítani. Nem egészen értem ugyanis az eredménylap erre vonatkozó részét, de utánanézek. Amennyiben nem sikerült abszolválni a poltikát sem úgy 9 kreditem lesz meg a 20-ból, ha viszont igen, akkor 11. Nem túl fényes, de ez van… :(
Az exitpoll-eredmények eljutottak a híroldalakhoz is. Lassúak. :P
A kormányzópárt nagy fölénnyel nyert a japán választásokon írja az Index, bár csak hétfőn lesz hivatalos végeredmény.
A BBC reálisabb: Exit polls point to koizumi win.
Néhány perce nyilvánosságra hozott exitpoll eredmények a képviselőházi választásokról:
Liberális Demokrata Párt (LDP): 304
Demokrata Párt Japán (DPJ): 104
Új Komeito (Komeito): 33
japán Kommunista Párt (JCP): 10
Szociáldemokrata Párt (SDP): 8
“Ellenzők Csoportja” (Hantaiha): 16 - t.i.: postaprivatizáció-ellenes kis pártok uniója
Még megvagyok, nem fújt el a szél. Végül Kobét teljesen elkerülte a 14-es, elfordult a Japán-tenger felé és elhagyta az országot. Azért sikerült beáztatnia többezer lakást és néhány halálos áldozatot is szedett. De: nem tízezreket, mint Amerikában. Mert a japánok, ha azt mondják nekik, ki kell költözni, akkor kiköltöznek. Aztán ülnek szépen a szálláshelyeken, és nem toporzékolnak, meg fosztogatnak fegyverrel. A japán házak úgy vannak megépítve, hogyha másfél méteres vízben is állnak, nem omlanak be. Így át lehet vészelni egy Katrina-erősségű tájfunt is. Csak komolyan kell venni…
Az időjárás utána politika kapott most főszerepet. Ma tartják az előrehozott parlamenti választásokat. A dolog előzménye, hogy Koizumi miniszterelnök augusztus 8-án feloszlatta a parlamentet. Saját pártjában is ellene szavaztak ugyanis a japán posta privatizációjának kérdésében. A vita súlyosságának megértéséhez elengedhetetlen tudni, hogy egyrészről a japánok világszinten kirívóan magas megtakarítási rátával rendelkeznek, és hogy ezen megtakarítások oroszlánrésze postai kötvényekben van elhelyezve. Innentől a posta nem más, mint a politikai elit Nagy Közös Mézesbödöne. Magánkézbe adása alapjaiban rengetné meg a politikai világot, másrészről viszont lendületet adhat a csetlő-botló japán gazdaságnak. (Ha valakiben felmerülne, ugyan miért ilyen szorgalmasan gyűjtenek a japánok, akkor a válasz az ingatlanárakban keresendő. A lakások és földterületek árai olyan csillagászatiak, hogy a japánok többsége életének első felében minden erejével lakásra gyűjt, majd életének második felében a lakásvásárlás utáni adósságait törleszti.)
Ebben a cikkben részletesebben van szó a helyzetről, és hogy mik a sarkalatos politikai problémák. Ha újraválasztják Koizumit, és végigviszi a postaprivatizációt, sikerülhet rést ütni a meglehetősen korrupt és állami bürokrata réteg páncélján, ami véleményem szerint csak jót tenne az országnak. A kérdésben egyébként Zsuzsi-daisempaisama az illetékes, mint (japán) dipolmás közgazdász és politológus-hallgató. :)
Azért nem mennek simán a dolgok, olyan horrorisztikus esetek rázzák meg időnként a közvéleményt, mint ez. A terrorizmustól való félelelm itt is kezd legalább olyan méreteket ölteni, mint a Csendes-óceán túloldalán…
Pozitívuma a mai választásoknak, hogy végre eltűnnek az utcákról a kampányautók. A japán kampány némileg más az otthonitól. Először is nincsen minden agyonplakátolva. A jelöltek részére számozott táblákat állítanak fel mindenhol, amire sorsolás után kiteszik minden jelölt képét a választókerületekben. Ezeken kívül viszont a házakat, oszlopokat, és midnen lehetséges felületet nem borítanak be papírral, mint azt Magyarországon megszokhattuk. Fizetett hirdetéseket lehet látni óriásposztereken, és ha valaki támogat egy-egy indulót, dönhet úgy, hogy a saját ajtajára, falára, ablakába kiteszi a jelölt reklámját. Jelentősen kulturáltabb módszer, és a városkép sem sínyli meg a választásokat.
A második fontos ismérve a választásoknak a kampányautó. Na ezek viszont az abszolút negatívum oldalon állnak. Megafonokkal felszerelt kisbuszokkal egész nap járják a várost a jelöltek és itt-ott megállva beszédeket tartanak hatalmas hangerővel. Például nálunk a Mandai ABC-előtt lehet szinte a nap 24 órájában találkozni ilyen autókkal. A hangjuk kiválóan terjed ablakon, falon és fülre szorított párnán át is. Mi több, hajlamosak az ilyen járművek pont a szegény lakó ablaka alatt megállni, aholis az adott politikus egy kivételesen hosszú, hatalmas érzelmi töltetű (értsd: ordít) kampánybeszédet tart.
Palanovics Norbertnek üzenem, hogy a sayonara, ha már midnenképpen kiejtés szerint szeretné leírni, akkor szajónara. (Bár figyelembe véve, hogy Oszakát sem Ószakának írjuk, lehet fölösleges a következetesség.) Mindenesetre így is, úgy is elég hülyén néz ki, tehát - bár angol nyelvre találták ki - nem olyan rossz az a Hepburn-átírás…
Lassan kezdődik a választási műsor, megyek TVzni. :)
belepillantottam egy TV-műsorba, és mit látok… Kilenc méteres hullámokat, hatalmas szelet és medárdi esőzéseket. A híradó speciális tájfun-különkiadást tartott a 14-es számú tájfun miatt. Nemsokára eléri okinawa partjait aztán az előrejelzések szerint felénk jön tovább, Kyushu-n és Shikoku-n keresztük. Előre szólok, hogy engem nem kell félteni, Shikoku alaposan leárnyékol, itt max vad szél és dézsából öntik stílusú eső lesz. Tőlönk délkeletebbre lesz nagyobb gond, Wakayama prefektúrában, mert oda árnyékolás nélkül öt-hat méteres cúnamit várnak. Nameg ugye a mostani okinawai kilencméteresek se voltak piskóták. A tájfun előtt ahogy az lenni szokott óriási esőzések vannak, mint ahogy ma Oszakában történt. Holnapra Kansaiban 200mm esőt ígérnek. (Szolnok megye éves csapadékmennyisége 550mm…) Állítólag a tájfun erősségében a Katrinát közelíti. Itt azért feltűnik a következő: a japánok igenis komolyan veszik ezeket a dolgokat, nem úgy, mint tengerentúli szomszédaik, valamint láthatóan sokkal szervezettebben oldják meg a problémákat.
Otthon is feltűnt a 14-es tájfun a hírekben Nabi néven, ami állítólag pillangót jelent koreaiul. Én itt láttam ezt a nevet először. Mint azt már korábban is írtam, a japánok nem adnak nevet a tájfunnak, csak számozzák őket. (Amikor a Katrinára hivatkoznak, az nem is tájfun, hanem “harikeen”, vagyis hurrikán. Tájfun csak Japánban lehet.)
Itt az AccuWeather műholdképe a 14-es tájfunról. Szép nagy…
Valamilyen általam teljesen ismeretlen oknál fogva a galéria kicsit megbolondult, és fordított sorrendbe rendezi az albumokat. A legrégebbi album az első, és a legfrissebbek az utolsó oldalon vannak. Az biztos, hogy én nem nyúltam hozzá, valószínűleg StartLogic-ék rontottak el valamit egy frissítéskor vagy biztonsági mentéskor. Szóltam nekik, hogy amint lehet, csinálják vissza. Most várok…
Holnap Tokyoba megyek, illetve tervezek menni, de még nem tudom, hogyan. A JR West Japan weboldalán kiváló útvonaltervező van de csak 5 átszállásig, és ha valaki személyvonattal akar Tokyoba menni, minimum 7 átszállásra van szükség. Szóval egyelőre hiába ügyködtem, nem sikerült összeraknom, milyen vonalon kellene menni. Na majd meglátjuk… Hétfőn jövök vissza, addig értelemszerűen nem fogok jelentkezni. Mindenkinek kellemes iskolakezdést kívánok! :evil:
Japánban még a maffiavezért is beiktatják Méghozzá nem is akárhol, hanem Kobéban, Nada-városrészben, ahol az egyetemem is van. 27-én 100 magasrangú yakuza jelenlétében ünnepélyesen is beiktatták a Japán maffia 45%-át adó kobei illetőségű Yamaguchi-gumi hatodik donját. A hír eredetije a Yahoo News-on található japánul. (Igazából a Kyodo News hírügynökségtől származik, de annak a weboldalát képtelen voltam megfejteni…) Még korábban a Japan Times Online részletesebben is írt a maffiahelyzetről és az akkor még csak fővezéraspiráns Shinoda viselt dolgairól. Azért nem semmi, amik folynak itt tőlem egy karnyújtásnyira…
Enyhén sűrű volt a program a szigeten, ezért is a fogfájósan sűrű beszámoló. Remélem azért élvezhető maradt. Így is volt olyan dolog, amiről egyszerűen megfeledkezdtem: nem említettem például a taraibune ket. Első látásra úgy néznek ki, mit egy vízbe dobott szőlősdézsa. (Anno a kecskeméti szüreteken pont így nézett ki a dézsa…) Ogiban ki lehetett őket próbálni. A meghajtásuk nagyon trükkös, egy kötélen van egy darab lapát, ezt oldalra (!) ide-oda tologatva megy előre a “hajó”. Mi is kipróbálhattuk, és egyikőnknek sem sikerült mozgásra bírni. Bezzeg az evezősként funkcionáló idős néni látszólagos könnyedséggel meglepő sebességre gyorsította a vízialkalmatosságot. Magdival felvetettük, hogy nincs-e alul elrejtve valami motor, de a néni kategorikusan elutasított midnen ilyen feltevést. :)
A képeken látszik, hogy van egy pad a hajóban, na ezt a turisták kedvéért építették bele, az eredetiben ilyen nincs. A cucc mégis annyira stabil, hogy akár az egyik szélére is ki lehet ülni, mint egy vitorláshajón, és nem borul be. Az evezős nénik (és lányok) öltözéke pedig a földművesek tradicionális ruhája. Férfiváltozatot nem láttunk, és amikor megmlítettem viccből, hogy a szerény evezősteljesítményem ellenére nyáron nem jöhetek-e dolgozni mint taraibunés, az egyébként igen jó humorú néni megjegyezte, hogy furán festenék a ruhában… :D
Kaoru Watanabe írta a blogján egy épületről, és a zenéről: “ Imagination fed by knowledge, brought to life with technique. “ Szerinte ilyennek kell lennie a tökéletes zenének. Egyrészt szerintem a Kodo száz százalékban ilyen, másrészt ez az állítás nem csak a zenére, hanem minden alkotói tevékenységre igaz.