A linkből látszik, hogy volt már ilyen című bejegyzés, akkor a film folyományaként. Ráadásul abban is említem Isolde-ot, ahogy a mostani utazás is úgy kezdődött, hogy olvastam nála a túráról (képekkel).
A hatórás brüsszeli gép nem volt tele, és a miénk is hamarabb odaért, mint a menetrend szerint kellett volna. Viszont nem kockáztattuk a korábbi buszt, így két órát kempingeztünk a reptéren, ahol azért túl sok mindent nem lehet sajnos csinálni. Vigyetek magatokkal könyvet. A Flibco buszjegy meg nem 5 Euró volt, hanem 17, de nem is foglaltuk túl előre. Cserébe visszafelé olyan vadi új Setra hozott minket, hogy bármelyik Volán sofőr elsírta volna magát.
Airbnb-s szállásunk volt, méghozzá itt, és én ilyen állat helyen még nem laktam. A ház a történelmi városközponttól egy utcasarokra van, kívülről cuki régi, belülről viszont frissen felújított, modern. A hosztjaink pedig iszonyú rendesek voltak, tömtek minket kávéval, teával, keksszel, sörrel, reggel müzlik vártak az asztalon, még a hazaútra is kaptam két doboz sört, nehogy baj legyen. Tippeket is kaptunk, hol érdemes enni (belgák által üzemeltetett sültkrumplizóban), és hol van olcsó Smatch a bevásárláshoz. Szóval ha Brugge-be mentek, nyugodtan lakjatok náluk, jó lesz. Ezzel a referral linkkel meg mindketten kapunk 23 Eurót, ha nem Airbnb-ztetek még.
A hely amúgy iszonyú turistás, de ha valakit ez inkább irritál, akkor is nagyon jól el lehet lenni egy hétvégén. Talán az egyedüli tipikus tevékenység volt, hogy hajóztunk a csatornákon, ami a hűvös időnek köszönhetően nagyon akciós 8 Euróba került fejenként, és abszolút megérte. A toronyba (Belfry) már nem is másztunk fel, mert meguntam a sorban állást. Ezen kívül pusztítottuk a waffelt és a sört. A sörözők olyanok, hogy az itallapon húsz oldalon át sorolják terület szerint csoportosítva a kézműves söröket. Érdemes beszélni a személyzettel, hogy adjanak tanácsot. A cuki középkori utcákon simán csak sétálni is nagyon jó, illetve a belvárost körülvevő csatorna gátján lehet futni is. Tömegközlekedésre nem kell költeni, minden elérhető gyalog.
Mielőtt kimentünk, meg voltam róla győződve, hogy Belgiumnak ezen a részén flamand a hivatalos nyelv, de rá kellett ébrednem, hogy igazából holland. A flamand (vlaams) csak egy helyi beszélt változat, ennyi. Az mindenesetre vicces volt, hogy ahogy haladtunk a busszal Brüsszel felé, az elején a holland Brussel volt kiírva az autópálya tábláira, később a francia Bruxelles.
Ide a végére be akartam szúrni egy frappáns idézetet a filmből, de meggondoltam magam.
A februári impulzusvásárolt repülőjegy Malmöbe vitt. A városról azt írja a Wikipedia, hogy a posztindusztrializmus elég kellemetlenül érintette, viszont a Koppenhágával összekötő Øresundsbron* megnyitása óta hihetetlen ütemben fejlődő terület.
Igen, ez az a híd, ami a sorozatban is szerepel. Eddig négy részt láttam az első évadból, és nagyon büszke voltam, hogy az egyik dán-svéd nyelvi különbségekre kihegyezett poént is sikerült kiszúrni. Amúgy tényleg vicces, hogy minden szereplő az anyanyelvét beszéli.
Szóval Malmö tényleg igen menő, ott van például Västra hamnen**, ami egy lepusztult ipari területből lett gyönyörű bioházas lakónegyed. Alig egy évtizede áll ugyanitt a Turning Torso is, ami a legszembetűnőbb épülete a városnak.
Nagyon feltűnő, mennyire máshol van a hangsúly a közlekedésen: minden (de minden) járdának a nagyobbik fele kerékpárút, szépen megcsinált kereszteződésekkel. Használják is rengetegen, már az első nap megszoktam, hogy nem csak autók, de biciklik miatt is körül kell nézni.
A másik csodálatos dolog ezzel kapcsolatban, hogy hiába szűkebb a járda, vagy lenne kényelmesebb a bicikliút, az emberek nem mennek rá. Az a bicikliké, és kész. Ha néha mégis rá-rátéved valaki, akkor a hibáját észrevéve azonnal iszkol lefelé. Pedig nincs ám pirosra festve, vagy hasonló. Mondjuk van is rajta forgalom, a kifejezetten nem meleg idő ellenére is a többség tekert, amíg kint voltam.
A csomópontokon óriási bicikliparkolók vannak, de még a buszmegállók mellett is van néhány állvány, hogy ha valaki kiteker a buszig, legyen hová rakni a kerékpárt.
Az összes busz oldalán pedig a Skånetrafiken okosteleofnos alkalmazását reklámozzák, amivel az útvonaltervezés után a jegyet is azonnal meg lehet venni. Nem is probléma az első ajtós felszállás: vagy az NFC-s kártyát húzzák le az utasok, vagy a telefonon mutatják a jegyüket.
Közben az is feltűnt, mennyire retentő sokat értek a feliratokból. Egyszer például a meki mellett döntöttem, mint gyors kajához jutás, és a pult helyett a kiállított automatákat használtam. Ezeknél össze lehet válogatni a rendelést, aztán kap az ember egy számot, amivel hívják, ha készen van. Az automata természetesen svédre van állítva, de pillanatok alatt végigmentem a folyamaton, és mindent egyből megértettem.
A beszélt nyelvvel azért nem álltam ilyen fényesen, de szavakat azért el-elkaptam például hangosbemondókból. Persze itt is van saját dialektus, a skånska, ami a svéd ismerősöm szerint szörnyű.
Megszólalni meg nem nagyon sikerült, bár a Jag pratar inte svenska. válaszaimon mosolyogtak azért. Mindenki tud angolul amúgy, mindenki.
Dánia felé vonatoztam; az Øresundståg*** állomásai akár a négyes metró vonalán is megállnák a helyüket. Az alagút falán az állomásokon például futófények kergetőznek, elképesztő.
Meg még az is iszonyú menő, és csak késve vettem észre, hogy amint átértünk a hídnak azon a pontján, ahol Svédország és Dánia határa találkozik, a vonaton minden felirat és a hangosbemondás is átváltott svédről dánra.
København nagyobb, több a turista, és még több a biciklisáv. (Ráadásul itt már irányhelyes utak vannak a járda szintjétől elválasztva.) Szombati nap lévén kifejezetten tömeg volt, a Rundetårn tetejéről például hiába szép a látvány, azt a sort nem volt kedvem kiállni. A kis hableény szobránál már inkább komikus volt, ahogy a millió turista kereste azt a szöget, ahonnan úgy tudja lefotózni, hogy a másik millió turista ne legyen a képben.
A Foursquare-ről ismét kiderült, mennyire hasznos tippeket ad utazáskor: a Kødbyens Fiskebarban olyan fish-and-chipset ettem, hogy ihaj. És valószínűleg nem jártam volna itt másképp, mert egy régi húsfeldolgozó területén nyílt, amit felújítottak, és most éttermeknek és bároknak ad helyet. (A név is ezt jelenti, a húsváros.)
Vasárnap zúzott a havaseső, úgyhogy elmentem futni, amiről a Futóblogban emlékeztem meg.
Persze a futónadrágomban hagytam a kártyám utána, és ez az egy oka volt, hogy kénytelen voltam készpénzt használni. Sokadszorra is bebizonyosodott, hogy fölösleges pénzt váltani, sőt, rengeteg helyen az van kiírva, hogy készpénzzel ne is próbálkozz. A København H állomáson még a WC-t is lehet kártyával fizetni.
Ha valakit a gyakorlati kérdések érdekelnek: A Malmö-Sturup (MMX) repülőtérre jár a Wizz Air, onnan pedig a Flygbussarna visz be a városba. (Bár a Københavns Lufthavn, Kastrup (CPH) közelebb van amúgy, és ott megáll az Øresundståg.) Kommentben kérdezzetek bátran.
* Ez egy nagyon érdekes nyelvi keveredés, hiszen a híd dánul Øresundsbroen svédül pedig Öresundsbron, ezekből gyártotta a hídépítő cég ezt a hibrid nevet.
** Leírtam, hogy "a Västra hamnen", de nagyon rosszul nézett ki, a hamnen ugyanis már magában határozott alak; olyan, mintha kétszer tettem volna ki a névelőt.
*** Ez is ilyen kétnyelvű szójáték az Øresundstog (dán) és Öresundståg (svéd) nevekből.
