sesam.hu

Engineering Manager / trail runner / Budapest, Hungary

Töltöttségjelző

A zen felé vezető úton a mai lépés az volt, hogy kikapcsoltam a telefonon a telep százalékos kijelzését.

Körbement nemrég Scotty Loveless írása arról, mit érdemes tenni a jobb akkuidőért iOS alatt, és ez kivételesen tényleg nem egy tizenkettő egy tucat cikk, amiben addig jut csak el a szerző, hogy majdnem minden hasznos funkciót kapcsolj ki. A srác tényleg kompetens, két évet dolgozott Apple Storeban, ahol nem volt ritka az akkuidő miatt panaszkodó ügyfél.

A hatodik lépés a listájában a százalékos kijelzés kikapcsolása. Meglepőnek hathat, de egyszerű pszichológia: sokszor csak azért ébreszti fel az emebr telefont, hogy megnézze, hány százalékon áll az akku. A telefonjukat gyakran használóknál ez már-már kényszeres mértéket tud ölteni. Ezekkel a teljesen haszontalan aktiválásokkal viszont épp csökken az akkuidő. Amúgy is fölösleges ezen rugózni, vannak fontosabb dolgok az életben, minthogy hány százalék a mobilod töltése épp.

Mindemellett ez a százalékos adat nem pontos indikációja a töltöttségnek, hanem egy becslés, amibe beleszámolja a készülék, hogy milyen az aktuális terhelés. Autós nyelven nem az üzemanyagszint, hanem a becsült megtehető kilométerek száma. Ami városi fogyasztással jóval kevesebb, mintha épp autópályán zúznál.

A többi tanács is elég jó szerintem. Például azt is szoktam tapasztalni, hogy utazáskor a gyenge térerő és a gyakori cellaváltások a szokásoshoz képest jóval gyorsabban leszívják a telepet.

Azt hiszem, nem véletlen, hogy a gyári alapbeállítás szerint a százalékos jelzés ki is van kapcsolva.

Úgynevezett cél:

Not a care in the world.

Reader

A Reader Google+ integrálásának kapcsán kezdtem el gondolkodni. Hiányozni fog-e?

Általában naponta ránézek a feedekre. Szépen egy helyen összegyűjtve, semmi sallang. Ezt kicsit elcsúfítja, hogy az RSS nem generál reklámbevételt, így aztán elszaporodtak a csak leadet tartalmazó csonka feedek: kattints csak ki az oldalra ha el akarod olvasni az egészet.

Egymás megosztásainak olvasgatása jó ötlet volt, változatosabbá tette a tartalmat. Cserébe minden megjön legalább három csatornán úgyis. Vannak notóriusan novellányi (kisregénnyi) bejegyzéseket megosztók, mások a mennyiségben hisznek, aztán lehet mérlegelni, hogy az egy-két érdekes megéri-e tucatnyi másik olvasatlanul átpörgetését.

OCD-e vagy sem, engem zavar az olvasatlanszámláló is. Az inbox zerot pedig nehéz elérni. Időm csak kevesebb lesz, így gyűlnek a feedek, amiket három számjegy fölött olvasatlanul nullázok, pedig amúgy érdekelne.

Valószínűleg jót tenne egy online cult of less.

Set sail

Last week the company we do contract work for took us to a team building to Lake Balaton. The main event was sailing in randomly divided small groups.

We were really unfortunate with the weather: on the day of sailing there was barely a breeze blowing and the sky was mostly covered by clouds. (Ironically, we traveled back to the capital the day after in bright sunshine and fierce winds.)

Some of my teammates were really anxious to actively participate and couldn’t wait to tug at ropes and such, which wasn’t really necessary due to the conditions. I on the other hand rather took the captain’s advice, leaned back, listened to the waves crashing against the hull and just generally enjoyed the ride.

Then and there I was present.