sesam.hu

Engineering Manager / trail runner / Budapest, Hungary

Lehet más a Frozen

Ha csak egy Let It Go feldolgozást nézel meg ma, ez legyen az.

Bike Spikes

A magyar utakra egy ilyen pont jó lenne, tekintve, hogy a bicikliutakról vagy soha nem takarítják le a havat, vagy csak ímmel ámmal, hogy rajta maradjon annyi, ami szépen ráfagy éjjel, és utána jégpálya lesz az egész.

Téli futóruházat

Gazs kérdezte Twitteren, hogy miben futok ilyen téli időben, de a válasz jelentősen meghaladta volna a 140 karaktert.

Karácsonyra a cipő mellé két ruhadarabbal leptem meg magam: egy Nike Element Shield nadrággal és egy Vapor Windrunner futódzsekivel. Mindkettő arra lett kitalálva, hogy a megfelelő szellőzés biztosítása mellett melegen és szárazon tartsa a testet hidegben, esőben, szélben vagy hóban is.

A fentiek mellé sima futózoknit húzok, fent pedig egy tetszőleges rövidujjú technikai pólót és egy hosszúujjú vékony pulóvert viselek a kabát alatt. (Elég lenne egy hosszúujjú technikai felső is gyakran, de sajnos olyanom nincs.) Ha nincs nagyon hideg, akkor a kapucni pont eléggé védi a fejem, amikor fagy, akkor befér alá egy sapka is. Kesztyűre eddig nem volt szükség, mert a dzseki ujja úgy van kialakítva, hogy alapban csak az ujjak lógjanak ki, de még erre is ráhúzható egy kézmelegítő kis kapucni.

A nadrágot Szolnokon tudtam kipróbáni zuhogó esében, és kiválóan teljesített: abszolút nem áztam el, és nem is fáztak a lábaim egyáltalán a 7 kilométer alatt. A teljes öltözetet pedig a mai zuhogó hóban viseltem egy 18 kilométeres etapon. Általánosságban elmondható, hogy körülbelül fél kilométer futás után átmelegszik az ember, és ezt a kellemes állapotot képes megőrizni a ruházat. Az aláöltözékbe bele szoktam izzadni, ennek ellenére sohasem fáztam, akár viharos szél ellenére sem.

Az tény, hogy nem olcsóak a cuccok, de eddig nagyon elégedett vagyok velük. Sőt, téli munkába biciklizéshez is nagyon jól használható a felszerelés. A dzseki akcióban is megtekinthető.

Az mondjuk, hogy nem volt megfelelő ruházatom, eddig sem tartott vissza a téli futástól. Simán melegítőt húztam sízoknival, meg széldzsekit. Előbbi sajnos beázott, a széldzseki meg tök jó, csak nem szellőzik, így az ember megizzad, utána meg megfázik. Szóval nem ideális.

Amúgy legutóbbi ottjártamkor sajnos nem ezek a darabok, de kifutó technikai cuccok épp le voltak árazva a hivatalos Nike boltban a Westendben, megéri megnézni. Illetve gondolom sokkal jobb áron a nagy sportboltok is mind tartanak kifejezetten téli futásra alkalmas darabokat. Érdemes beruházni, mert csak könnyebb, ha az ember nem betegszik meg edzés közben, illetve jó eséllyel hosszú távú befektetés lehet egy-egy ruha.

Usánka = menő

Erre ma kellett ráébrednem. Van egy körülbelül tízéves sapkám, még gimnazista koromban tetszett meg, és akkoriban nem nagyon viselt ilyet senki.

Japánban nem volt rá igazán szükség, mert szinte sosem volt elég hideg. Most viszont, hogy hazajöttem, és beköszöntött a téli fagyos időszak, egyre többet találkozom usánkás fiúkkal és lányokkal. Doransky ilyet kapott Mikulás-ajándékként, és ma a matekvizsga (kvantitatív technikák) után megkérdezte egy lány, hogy ugyan hol vettem az enyémet.

Az usánka (уша́нка) az északi országok találmánya, de számunkra természetesen az oroszokhoz köthető: a Vörös Hadsereg téli egyenruhájának is része volt. Úgy látszik idén divatos is lesz viselni.

Szigetkör

Kicsit macerás, hogy hatra érek haza, így nem lehet futni.

Mára akut mozgáshiányom odáig fajult, hogy a nem túl ideális időjárási körülmények ellenére elindultam este felfedezni a Margitszigetet, mint a legközelebbi helyet, ahol futni tudok. Mivel Japánban lettem Nike+ addikt, még sosem volt alkalmam szigetkörözni. Talán gyerekkoromban voltam ott szülőkkel…

A hídépítés miatt a villamos nem áll meg, és rögtön az alagút, amivel át lehet jutni a híd másik oldalára sokkhatásként jelentkezik, ugyanis vaksötét van benne, valamint hólé és rácsok. A Quakeben lehettek ilyen depresszív és baljós pályaelemek.

Én balga amúgy reménykedtem, hogy az egész futópálya ki van világítva, de persze nem, csak egy része. Bár így utólag visszagondolva Japánban sem volt nagyobb világosság esténként, ott valahogy mégis nagyobb biztonságban éreztem magam.

A hótakarítást sem vitték túlzásba. Igaz, amikor főútvonalakon áll a tízcentis hó, nem elvárható, hogy egy makornyi megszállott kedvéért nekiálljanak rekortánt söpörni. Valami géppel lenyomattak két-három sávot, és annyi. Természetesen a viszonylag sima talpú futócipőben korcsolyázni lehetett rajta.

Sok futóval nem találkoztam, de meglepetésemre mindenkinek volt futónadrágja. Fáztam is a melegítőmben, aminek csak a nevében volt meleg. Most vagy csak a felszereléssel rendelkező őrültek futnak ilyenkor, vagy mindenki jobban áll, mint én. Ilyenkor telente igencsak megdől az általános tévhit, hogy a futás olcsó sport.

margitszigetkor

Hogy a pálya startvonalához hogy lehet eljutni, azt nem sikerült kiderítenem, ugyanis a Futócentrum mögött van konkrétan. (Valaki tapasztaltabb?) Én a buszfordulónál léptem be a körbe, ami a képen körülbelül az első kilométernél van.

Aztán annyira megtetszett a dolog, – nameg ha már kibumliztam odáig, csak nem fogok rongyos öt kilométernél megállni – hogy két kört toltam le. A Nike+ chip szerint ez kereken 10 km, a hivatalos táv pedig 10,6 lenne, de nyilván a hóval borított rekortánt lehetetlen volt követni. Majd kevésbé havas időben újra bemérem.

A megelőzötteim között egy japán párocska is volt, a Green Dayen át hallottam a lányt, hogy ええぇぇ〜!

Hero

Szóval közben viszonylag gyorsan sikerült megszereznem a gépem. Igazából meg is lepett, milyen kooperatív volt a vámhivatal: egy iskolalátogatásival igazoltam, hogy Kobében tanultam, és írtam egy nyilatkozatot, hogy már legalább fél éve használom a számítógépet. Ehhez képest én arra számítottam, hogy majd minden állításom megkérdőjelezik majd, és többféle hivatalos szervtől kell majd igazolást beszereznem, esetleg megbukik az egész azon, hogy nem voltam a japán címemre állandó lakosként bejelentve. Minderre nem került sor, hanem körülbelül háromnegyed óra ügyintézés után átvehettem a csomagom.

Amúgy ha valaki hasonló helyzetbe kerülne, az idevágó vámszabályok szerint a következő feltételeknek kell eleget tenni a vámmentességhez: legalább 12 hónapos tartós külföldi tartózkodás, a behozandó árut legalább fél éven át a származási országban kell használni, valamint az import nem lehet kereskedelmi célú, csak magán.

Az iMac megérkeztének folyományaképp végre szinkronizálni tudtam a telefonom és az iPodom, hiszen ezek az asztali gép iTunesához voltak hozzárendelve. Így rögtön lendületet kaptam további futáshoz is, hiszen bár nyilvánvalóan a testmozgás a lényeg, az én geek lelkemnek mégis kell, hogy a nikerunning.com díszes Flash chartjain követhessem nyomon a munkámat. Ráadásul GhostPunk a Twitterről meghívott egy barátságos “ki fut többet” versengésre, úgyhogy muszáj volt a hideg ellenére kicsit aktivizálni magam.

Sokan elhűlnek (jaj), hogy ezekben az ordas mínuszokban hogy lehet futni. Nos a helyzet az, hogy nem nagyon fázom sohasem: a réteges öltözködés és a folyamatos mozgás melegen tart. Egyedül a lábam szokott kihűlni kicsit, de ez nem is csoda, hiszen azt csak egy szál melegítő fedi általában, ellentétben a póló-pulóver-dzseki kombóval fent. Nyilván valami téli futásra optimalizált lábtyű nem ártana, de ahhoz bankot kéne rabolni.

Sokkal kellemetlenebb volt, hogy a kertvárosi jellegű utcáink a következőképpen néztek ki a napokban: alul eljegesedett vagy letaposott kemény réteg, amit vagy kicsit olvadt latyak vagy fagyott porhó fedett. Namost ezen futni az én kis alapvetően nyárias jellengű sima talpú cipőmben olyan volt, mintha a strand homokjában kellene előre jutni, vagy tükörjégen szaladni. Úgyhogy sebességrekordokat nem fogok megdönteni mostanság, de legalább – remélem – rövidebb távon is nagyobb izommunka megy végbe.

Amúgy kedves Nike, ha ezt olvassák, megtámogathatnának mondjuk egy pár cipővel cserébe a marketingért, mert az enyémen már konkrétan egy lyuk is található, amin bejön a hó.

Ha valaki a fentieket olvasva kedvet kapott csatlakozni a challengeünkhüz, azt még megteheti, mondjuk itt kommentet hagyva, vagy emailben. Figyelem: Nike+ chip szükséges.

On Most Surfaces (Inuït)

I know, not too interesting. But this doesn’t happen here often, and a picture didn’t really capture the scene.

By the way my room’s where the blue towel’s hanging.