sesam.hu

Engineering Manager / trail runner / Budapest, Hungary

Pirates Walk The Plank

A couple of minutes ago the verdict in the case of The Pirate Bay Four was announced: all four defendants (Peter Sunde, Fredrik Neij, Gottfrid Svartholm, Carl Lundström) were found guilty in ‘assisting in making copyright content available’ and received a 1 year jail term each as well as a shared fine of $3.6M.

The verdict is not final, both sides are allowed to appeal to the high court. It is important to mention that the verdict applies to these four individuals, The Pirate Bay website and organisation is not affected. Even though the judge also stated, that:

“the usage of BitTorrent at The Pirate Bay is illegal”

Which in itself quite shocking. And so are the possibilities if this verdict becomes a precedent for future trials.

Apparently the copyright holder lobby is still going strong and their ambiguous reasoning to enforce copyrights seemingly holds up even in a court of law. If anything this decision slows down the evolution of alternative rights management models and preserves the industry of dinosaurs a while longer.

Source: Torrentfreak.

Hungarian subtitles

After Obama’s press conference now our beloved country appears in the latest xkcd.
We are famous.

Pirate Bay

We find you guilty of closing your torrents as soon as they finish.
Your sentence is unremovable Hungarian subtitles on everything.

Coda.fm

It all started with a tweet.

Coda.fm might have been born by the creators having full access to my dreams. A shockingly clear-cut site offering full album torrent downloads with promising WEB 2.0 integration.

So far there’s no advertising. Users can register and upload their torrents. All Coda.fm does is tracking these and organising the uploaded materials in a very tasteful and user-friendly environment.

Legally Coda.fm cannot be held responsible for piracy. Torrent files themselves are not illegal, no matter how certain entities would like them to be. Nevertheless the site’s activity can be perceived as aiding and abetting piracy. They will surely have a hard time with RIAA and alike. But everyone downloads things. Record companies have a better chance in turning back time than stopping downloading.

Anyway, Coda.fm – simple as it is – could do with a few advanced features, like a more extensive search: I’d love to be able to find all albums in a lossless format. Or a better Last.fm integration, letting users sign in with their Last.fm account and offering them albums based on their listening stats.

But so far so good, and since the site has only started a few days ago I am fairly certain new features will be added in the near future.

the slip

A rajongók folyamatos támogatásának elismeréseképp az új NIN-album, a the slip, teljes egészében ingyenesen letölthető lett. Na ez az a május 5-ei bejelentés, amire mindenki várt.

A Ghostshoz hasonlóan most is négyféle formátum áll rendelkezésre: mp3, lossless flac, Apple Lossless és 24/96 wave audiofileknek. A különbség annyi, hogy a közvetlen letöltés helyett torrenten jön az anyag. Remélem ez nem fogja elrisztani a “torrent illegális” agymosásban részesült átlagos netezőket…

Egyedül email címet kell megadni, majd emailben érkezik – azonnal – a letöltési link. A torrent pedig tép, legalábbis nekem nagyon gyors volt.

Trent már a Ghostsal megmutatta, hogy milyen kirobbanó siker lehet egy ingyenesen szétszórt album. Ez a release is hibátlan lett szerintem terjesztési szempontból. És valami azt súgja, hogy a koncertturnékon ez a fajta adakozás igencsak meg fog térülni.

maple-style

Fejlemény a Qtrax-ügyben, hogy – divatszóval élve – hazudtak. A valós helyzet az, hogy nincs aláírt szerződésük a kiadókkal, szóval az ingyen legális zenekánaán még nem jött el:

A distributor of Internet file-swapping software abruptly postponed the launch of its free online music service until it can finalize music licensing deals — a detail the company omitted when it threw a star-studded coming-out party over the weekend.

(AP)

Amúgy nekem sem volt igazam, mert a fenti cikkből az is kitűnik, hogy a csak néhányszor hallgatható majd utána előfizetésessé váló modell már nem aktuális. Egyszerűen csak DRM-esítették volna a zenéket.

Én mindenesetre fenntartom, hogy amíg legálisan streamelni is lehet (pl. last.fm vagy Youtube) addig az embereknek nincs szükségük a szoftverhez kötött zeneletöltésre. A kihackelt számok meg ugyanúgy törvénybe ütközők…

A last.fm blogban viszont tegnap megjelent egy bővebb magyarázó bejegyzés arról, hogyan is tervezik működtetni a teljes számok meghallgathatóságát.

És ami még ígéretesebb: a kanadai szeneszerzők egyesülete (SAC) kidolgozott egy javaslatot, hogy az internet-előfizetésbe épített adó fejében hogyan tehetnének legálissá mindennemű letöltést.

A tervezet szerint minden internet-előfizető 5 dollárt fizetne havonta (ez 870 Forintnak megfelelő összeg), és ezért cserébe minden legálisan megvásárolt zenét szabadon terjeszthetne az interneten, amennyiben ezzel nem vagyonszerzés a célja. Ennek az új jognak a Right to Equitable Remuneration for Music File Sharing (kb. jog a zenefájl-megosztás utáni fair ellenszolgáltatásra) nevet adták.

Tehát a kanadaiak nem csak saját maguk számára készíthetnének másolatot mondjuk a CD-ikről, ahnem legálisan meg is oszthatnák azt bármilyen médiumon keresztül egymással. Egészen addig, amíg ebből jövedelmük nem származik.

A kanadai javaslat a DRM-et nem, viszont az RMI-t (Rights Management Information) támogatja. Azaz követnék mely számokat hányszor hallgatták meg, és ez alapján osztanák szét a pénzt az együtteseknek. (Ez egészen olyan, mint a last.fm módszere, ahol a teljes számokat feltöltő együttesek a lejátszások után részesülnek az oldal reklámbevételeiből.)

Egyeseket elriaszthat a mindenkit megsarcoló modell, hiszen mi van ha valaki nem kíván élni a fenti jogokkal, mégis szeretne internetet. Szerintem viszont egyrészt az összeg elenyésző (tegye fel a kezét, aki nem fizetne havi egy ezressel többet a netjéért, hogy azt a zenét tölthesse le legálisan amit csak akar), valamint nehéz lenne megoldani, hogy csak az tölthessen le aki fizetett is. Amúgy itt érdemes megemlíteni a magyarországi adathordozók hologramos cimkéit, ami gyakorlatilag bűnözőkként kezeli az egész lakosságot…

iwouldntsteal.net

http://iwouldntsteal.net/

Akárhányszor csak kiveszel egy filmet a kölcsönzőből, a nemzetközi médiaipar rákényszerít, hogy megnézd a propagandafilmjüket is. Állításuk szerint egy film letöltése ugyanaz, mintha ellopnál egy táskát, megfújnál egy autót, vagy zsebretennél valamit a boltban. Ez egyszerűen nem igaz – valamit lemásolni teljesen mást jelent, mint ellopni ugyanazt.

A médiaipar képtelen életképest alternatívát nyújtani a letöltésre; ugyanakkor sikertelen lesz a kampányuk is, hogy meggyőzzék az embereket, hogy a megosztás valójában lopás. Azonban egy területen roppant sikeresek – elérték, hogy törvénytelen legyen a filemegosztás, saját vásárlóikat tekintve ezzel bűnözőknek. Azzal érvelnek, hogy ezek a törvények az előadók érdekeit védik, a valóságban persze csak a saját bevételeik védelmét tartják szem előtt.

Mi Zöldek Európában és világszerte ellenezzük ezeket a törvényeket. Hisszük, hogy a vásárlók hajlandóak fizetni ha minőségi szolgáltatást kapnak reális áron. Valamint hisszük, hogy a megosztás a kultúra terjedését és nem elpusztítását eredményezi.

Hogy az ipar hibás propagandája ellen tiltakozzunk, elkészítettük a saját kisfilmünket. A különbség, hogy szabadon eldöntheted, megnézed-e vagy sem.

Hírmorzsa az Aftonbladeten.

A kisfilm letölthető verziója: torrent.

Webisztán: Nem lopok. Megosztok.

Share it fairly, but don't take a slice of my pie

A Pink Floydnak még a menedzsere is egy isten…

“Csatlakozott az elképzeléshez Peter Jenner, a Pink Floyd menedzsere is. Ő már konkrétan az egységes havi díj mellett érvelt, szerinte ez vethetne véget az online zenepiacon kialakult kaotikus állapotoknak. A szakember úgy véli, a fájlcsere elleni küzdelem reménytelen, a folyamatot már régóta nem a kiadók irányítják, és nem is tudják befolyásolni. A zenedíjjal viszont a zenészek és a kiadóvállalatok is jól járnának, legalábbis a jelenlegi helyzethez képest. Jenner úgy véli, a felhasználókat leginkább a megfelelő árazással lehetne rávenni, hogy fizessenek a zenéért. Szerinte számonként 5 eurócent (mintegy 8 forint) lenne reális ár egy zeneszámért, a mai, egy euró körüli árak inkább taszítják az internetezőket. A szakember nem támogatja a digitális másolásvédelmet sem, szerinte a vevőnek korlátlan használati jogot kell kapnia a pénzéért.”

(NOL)

still can't stop the signal

TWA most olyasmihez nyúlt, amihez – szerény véleményem szerint – nem ért. Vagy csak rosszul látja a dolgokat: Lopók között szegényember.

A legnagyobb baj az, hogy warez címszó alatt szépen egyenlőségjelet tett a fizetős ftp / SMSweb és a torrentoldalak közé. Ugyanis abból, hogy valaki torrentszervert üzemeltet az esetleges GoogleAds bevételen kívül egy fillér nem sok annyi pénze sem lesz. Mi több, a torrent mint technológia nem is illegális – annak ellenére hogy sokan szeretnék annak beállítani. A torrentszerver üzemeltetése sem ütközik törvénybe amennyiben nem tartalmaz jogvédett anyagot. (Márpedig miért tartalmazna.) Tehát a “Pedig tisztában vagyok vele, hogy egy komoly warezszerver milliókat termel havonta, és a tulajdonosa orgazdaságból gyarapodik.” nagy csúsztatás. A fizetős ftp meg SMSweb az igen… de a torrent nem. A torrent esetében a felhasználók a saját internet-előfizetésüket, sávszélességüket áldozzák be, és az adat nem egy központi szerverről érkezik a letöltő gépére, hanem a többi hasonszőrű letöltő gépéről.

És akkor ismét megkérdezem: honnan szerezze be az ember legálisan azokat a ritka vagy már nem forgalomban lévő albumokat, amelyeket egyetlen hazai lemezboltban sem lehet kapni? (Nem mindenki akar feltétlenül mulatós technot hallgatni.) Hol nézzem meg a Grey’s Anatomy vagy a Prison Break legújabb részét? Mit tegyek ha a gagyi városi mozi minden filmet csak szinkronosan hajlandó vetíteni?

Lehetett azt mondani, hogy kisfiam, így jártál. Tíz éve. De ma az a helyzet, hogy kész a technológia, ami megengedhetné, hogy hozzájusson bárki a fentiekhez. Legálisan alkalmazható technológia. Csak nem alkalmazzák…

A másik oldala a dolognak pedig nyilván az, hogy az ember nem feltétlenül örül annak, hogy a Sony Music igazgatójának shibuyai lakását az ő “jogdíjából” fizetik. És persze “Ettől még a warez lopás.”, de mégsem ugyanaz. Annyiban igaz, hogy a letöltött album után a zeneszerző nem kap pénzt, de az is igaz, hogy 1) valószínűleg ha nem lenne letölthető attól még nem venné meg az egyszeri Pistike 2) lehet, hogy Pistike pont a letöltött CD miatt szereti meg az együttest, és megy el a banda koncertjére vagy veszi meg az új albumot immár legálisan. Túl összetett ez a kérdés ahhoz, hogy feketén-fehéren lopásnak nevezzük. Annyi bizonyos, hogy törvénybe ütköző.

A fentiek mellett a lopás analógiájának érvényességét nagyban rontja, hogy amennyiben én ellopok egy kabátot teszem azt, akkor a kabát eredeti tulajdonosa kabát nélkül marad. Egy CD lemásolása esetén viszont mindkettőnknek meglesz ugyanaz a zene. Az új információ előállításának határköltsége nulla. Ehhez a nullához képest baromi sokba kerülnek a CD-k.

A warez nem szabadságharc, és nem is a jövő. A warez szükségmegoldás, döglöttló-zabálás ostrom idején. Nincs filozófiája, akárhogy is igyekszik néhány túlmozgásos idióta, hogy ráhúzzon valami kollektivista hagymázat. A szellemi tulajdon ki nem fizetésének prófétái hamis prédikátorok.

Szerintem pedig a torrent igenis forradalom. Igenis korlátozva van az információ szabad áramlása (emlékezzünk a sorozatepizódokra), annak ellenére, hogy a technológia megengedhetné, hogy mindenki hozzájusson. És ha erre van szükség, hogy azokat, akik a rendszerbe szépen beágyazódva ezen a korlátozáson szedik meg magukat kirobbantsuk, ám legyen.

szerverlefoglalások

Először a Webisztánon láttam, de az SG.hu is megírta: tömegesen foglaltak le torrent és FTP oldalakhoz kötődő szervereket Magyarországon.

Igazából mindent meg lehet tudni a cikkekből. Ami szerintem viszont orbitális nagy disznóság – és nagyon nincsen jól – hogy egy nagy rakás ártatlan tartalom is áldozatásul esik az ilyen begyűjtéseknek. Annak a gyanúja, hogy egy szerver tartalmaz illegális dolgokat nem kellene elégnek lennie ahhoz, hogy évekre bizonyítékraktárba kerüljön. Ha van egy szerverem és valami jófej gyerek rámutat, hogy ő úgy tudja erről fut a mininova, akkor hónuk alá csaphatják és vihetik is a hardvereszközök mai élettartama szerint örökre?

Valamint várom, hogy valaki megmutassa hogyan lehetne ma Magyarországon legálisan angol nyelvű sorozatokat beszerezni például. Megvenni csak akkor lehet ha a sorozat végén kijön a DVD. Letölteni mondjuk iTunesról lehetne, ha az lenne kis hazánkban. Egyéb ötlet?

Amit biztosan nem old meg az ilyen razzia: nem vesznek többen CD-t meg DVD-t. Sőt. Valamint nem tölt le kevesebbet a magyar.

Can’t stop the signal.

free music

Ez ám a látogatószám-növelő cím. Kár, hogy nincsenek reklámaim.

Igazából arról van szó, – bár nyolc nap alatt persze körbejárta már a netet – hogy a Radiohead új lemezét úgy dobta letölthető formában piacra, hogy a vásárló döntheti el, mennyit fizet érte. (Quart.hu: Hoppá! Új Radiohead-lemez, hamar, amennyiért akarod.)

Nyilván nem ebből fog a Radiohead meggazdagodni, de marketingnek nem utolsó: már az is tud a lemezükről, aki életében egy számukat nem hallgatta, mint például én. Aztán nem elhanyagolható a tény, hogy ha a szokványos lemezkiadós utat választják, két héttel a kiadás napja előtt már úgyis fent lett volna az egész album az összes torrent-oldalon.

Ami sokkal érdekesebb, az a Telegraph cikke: Radiohead generation believes music is free. És tényleg, mindeninek van valamilyen morális magyarázata, miért tölti le inkább a zenéket, ahelyett hogy megvenné: Drágák a CD-k. Ne rajtam gazdagodjon meg a lemezkiadó. A művész úgysem lát abból a pénzből sokat. Ha letölthetem ingyen, mégis miért fizetnék?

Egy tinenyolc éves sehffieldi diák például 9 pennyre értékelte a Radiohead albumot (forrás a fenti Telegraph-cikk):

Van egy felnövekvő generáció, ami hisz abban, hogy a zene ingyenes. Az összes barátom ismeri a netet, és rendszeresen töltenek le zenéket. Nem hajlandóak kifizetni az albumok alaptalanul magas árait. Viszont ha egy együttes sokat jelent a számukra, megveszik a lemezeiket. A Radioheadnek viszont nicns szüksége a pénzre, úgyhogy mindössze kilenc pennyt adtam az albumukért. És még nem voltak álmatlan éjszakáim emiatt.

A CD-vásárlás inkább már arról szól, hogy valaki támogatja a kedvenc zenekarát. Vagy szeretné biztosan jó minőségben hallgatni a zenéit, hiszen ki tudja valóban hozzáértően dolgozott-e a zene feltöltője. Sőt akkor már inkább valamilyen digitális zeneboltból vásárol az egyszeri zenehallgató. Nem tudom mások hogy vannak vele, de én egy CD-t maximum addig használok amíg az iTunes lementi a számokat róla, utána úgyis a számítógépről, iPodról hallgatom a zenéket.

Persze a CD-nek van szép borítója, adott esetben füzetecskéje a szövegekkel, szóval előnyei nyilván vannak, viszont ötször annyiba is kerül, mint egy online boltból letöltött album. Az ember a kedvenceit megveszi CD-n, viszont egy széles körű zenei érdeklődést azért gazdaságosabb netboltokkal, vagy ugye letöltéssel kielégíteni.

Utóbbi viszont illegális. Illetve jelenleg általánosan elterjedt rendszer szerint a letöltés maga nem, csak a feltöltés ütközik törvénybe, de mivel feltöltés nélkül nincsen letöltés sem, ezért ez egy alapvetően nem túl jól kigondolt szisztéma. A megosztás technológiája pedig – ha a torrentet nézzük – elég nehezen büntethető, hiszen mindenki le- és feltöltő is egyben. Maga az információs fájl és az ezeket indexelő weboldalak pedig nem törvényellenesek. Úgyhogy mindenki bűnös. Innentől felmerül a kérdés, hogy mennyire reális egy olyan jogrendszer, amiben a fél világ (legalábbis akinek Internet-elérése van) jogsértést követ el folyamatosan. (Tegye mindenki a szívére a kezét, és mondja hogy még nem töltött le zenét/filmet/sorozatot…)

Ha “elkapnak”, akkor pedig sokba kerül: RIAA Wins in First-Ever Jury Trial. (vv ugyanerről magyarul) A cím félrevezető lehet egyébként: nem arról van szó, hogy eddig nem nyertek, hanem csupán eddig mindenki kiegyezett velük valamilyen kisebb-nagyobb büntetésben.

Igazából ami itt a nagy probléma az a technológia, ami minden számítógéptulajdonos asztalán ott van. A könyv-, zene-, satöbbi ipar ugye arra alapozott, hogy ha megvettél egy könyvet vagy lemezt, akkor azt nehezen tudtad lemásolni. Kölcsönadhattad persze, de ebből a szempontból úgy viselkedetek ezek az áruk is, mint minden más tulajdon: ha odaadtad valakinek, akkor te megszűntél tulajdonos lenni. így elég volt az egyszerre több embernek való közvetítést büntetni vagy adóztatni, például rádióállomások ugye.

Ezt bolygatta meg a technológiai fejlődés: kétkazettás magnók például, ahol még számolni kellett a minőségvesztéssel, majd az egész digitális korszak. És innentől ezek a “kézzelfogható” termékek is megörökölték a szellemi tulajdon két fontos ismérvét, nevezetesen, hogy a továbbadással az előző tulajdonos sem veszíti el a tulajdonát, és hogy az új másolatok elkészítésének a határköltsége gyakorlatilag nulla.

Például ha én ismerek egy gyártási titkot és elmondom valakinek, akkor már ketten tudunk róla és nem került semmibe. Ugyanígy egy digitalizált zeneszám megduplázása sem kerül elenyésző rendszererőforráson kívül semmibe, és az eredeti tulajdonosnak ugyanúgy megmarad a tulajdona.

Innentől alapvető probléma, hogy egy megvásárolt CD tulajdonosaként nem birtoklom a másolás jogait. Akkor ez most milyen csökevényes tulajdon? Ráadásul az ehhez való technológia széles körben elérhető. És ez már évek óta ingatja az egész lemezkiadós üzleti modellt, csak idő kérdése mikor roskad össze. Új modellre van szükség, de még nem nagyon tudja senki, milyenre. Annyi bizonyos, hogy a fizikai lemezkiadás egyre életképtelenebb. A digitális javak védelmére született másolásvédelmi technológiákat (DRM) pedig hatalmas ellenérzéssel fogadta mindenki, gyakorlatilag bukottnak tekinthetőek.