SeSam.hu

SeSam is Péter Szilágyi, Engineering Manager at Ustream, residing in Budapest, Hungary. This is his playground.

Hvordan er det å vokse opp i Europa i dag?

Miközben a kormányfőnk a bevándorlás ellen szónokol a párizsi megemlékezésen, az Aftenposten—Norvégia legnagyobb újsága—a vélemény rovatba készített egy micrositeot, ahol tizennyolc különböző európai országban élő fiatalnak tették fel a címbeli kérdést: milyen ma Európában felnőni.

Hazánkat a huszonkét éves Fazekas Péter képviselte.*

Nem vágyom arra, hogy abban a jövőben éljek, amit a kormányom épít az országomban. Azt a jelenlegi vezetést, amelyik amelyik begyűjtötte az emberek nyugdíjmegtakarításait, majd egy szempillantás alatt elköltötte, még mindig támogatják az emberek. Úgy gondolom, a kormány olyan mértékben manipulálja a médiát, ami Orwell közismert 1984-ére emlékeztet.

A szüleim elváltak, amikor 13 éves voltam, azóta egy Budapesttől 80 kilométerre fekvő kisvárosban éltem az édesanyámmal és a húgommal. Mivel a legjobb egyetemek a fővárosban vannak, a legtöbb fiatal a középiskola után ideköltözik. Egyszerűen túl messze van a bejáráshoz. Azért igyekszem amennyi időt csak lehet a családommal tölteni.

Ami a legjobban feldühít, hogy senki nem megy ki az utcára, nincsenek nagy tüntetések, semmi jele nincs annak, hogy a dolgok nem jó irányba mennek. Mindig is szerettem volna inspirálni az embereket, hogy változtassanak a helyzetükön, hogy hagyjak magam után valamit. Nem olyan egyszerű ezt elérni, bár nagyon szeretném. Próbálok a politikáról beszélni a barátaimmal, értelmes újságokat és magazinokat vásárolni, vagy csak egyszerűen vitázni, de nem túl könnyű.

Most már úgy érzem, nem éri meg az országomért küzdeni. Néha az embernek meg kell tennie, hogy önző módon elköltözzön egy olyan helyre, ahol lehetősége van rendes életet élni. Itt Magyarországon nekem nincs jövőm.

Ahogy a legtöbb barátomnak, nekem sincsenek terveim Budapesten maradni, amikor befejezem a tanulmányaimat a nyáron. Azt sem látom, hogy valaha úgy érezném, szeretnék majd visszatérni Magyarországra.

* Szerintem a fordítás elég pontos, de nem vállalok a norvégomért felelősséget. Friidának köszi a segítséget! :)

Így üzletelj Japánban

KTamástól érkezett Patrick cikke, aki elég unortodox módon Japánban alapította meg startup cégét. Egy meglehetősen hosszú, de annál érdekesebb blogposztban összegzi a tapasztalatait nemcsak az üzletről, hanem a bevándorlásról, társadalomról, Japán mindennapjairól. Ráadásul megvan az tapasztalata is, hogy dolgozott salarymanként egy igazi japán multinál. Az intézményesített diszkriminációról és a külföldiekről alkotott képról szóló sztorik tökéletesen megértetik, hogyan működnek arrafelé a dolgok, ahogyan a bankolós rész is egészen elképesztő.

“If you’re obviously foreign, no matter what you do, you’ll be constantly assumed to be an English teacher, since that is the one value-producing occupation that Japanese society conveniently slots you in.”

Ugyanitt visszatekintve állami ösztöndíjasként nagyon jó dolgunk volt, például nekem hitelkártyám és albérletem is úgy lett viszonylag simán, hogy az aktuális egyetem volt a felelősségvállaló aláíróm.

Töltöttségjelző

A zen felé vezető úton a mai lépés az volt, hogy kikapcsoltam a telefonon a telep százalékos kijelzését.

Körbement nemrég Scotty Loveless írása arról, mit érdemes tenni a jobb akkuidőért iOS alatt, és ez kivételesen tényleg nem egy tizenkettő egy tucat cikk, amiben addig jut csak el a szerző, hogy majdnem minden hasznos funkciót kapcsolj ki. A srác tényleg kompetens, két évet dolgozott Apple Storeban, ahol nem volt ritka az akkuidő miatt panaszkodó ügyfél.

A hatodik lépés a listájában a százalékos kijelzés kikapcsolása. Meglepőnek hathat, de egyszerű pszichológia: sokszor csak azért ébreszti fel az emebr telefont, hogy megnézze, hány százalékon áll az akku. A telefonjukat gyakran használóknál ez már-már kényszeres mértéket tud ölteni. Ezekkel a teljesen haszontalan aktiválásokkal viszont épp csökken az akkuidő. Amúgy is fölösleges ezen rugózni, vannak fontosabb dolgok az életben, minthogy hány százalék a mobilod töltése épp.

Mindemellett ez a százalékos adat nem pontos indikációja a töltöttségnek, hanem egy becslés, amibe beleszámolja a készülék, hogy milyen az aktuális terhelés. Autós nyelven nem az üzemanyagszint, hanem a becsült megtehető kilométerek száma. Ami városi fogyasztással jóval kevesebb, mintha épp autópályán zúznál.

A többi tanács is elég jó szerintem. Például azt is szoktam tapasztalni, hogy utazáskor a gyenge térerő és a gyakori cellaváltások a szokásoshoz képest jóval gyorsabban leszívják a telepet.

Azt hiszem, nem véletlen, hogy a gyári alapbeállítás szerint a százalékos jelzés ki is van kapcsolva.

3339

I’m going to run the marathon tomorrow for the second time. Too bad I feel unprepared, unmotivated, weak, sluggish and depressed. I’m not convinced I can even finish, much less improve upon my time from last year. This time there will be no-one waiting for me at the finish line with home-made cake and sandwiches either.

Tour de Nagymaros

This was last Saturday:

Somewhat suddenly I found myself in a bicycle tour of the curve of the Danube, North of Budapest. From 9:30 to 22:30 we completed 80 kilometers, had two flat tires, ate hake and ice cream, and generally had an awesome time.

can’t get no

I was told that based on a graphology analysis I seem to be permanently dissatisfied with my performance; I know I’m cut out for more but always fail to see things through and just give up. Pseudoscience or not, this may have some truth in it. Still, I haven’t given up this journal, have I?

29

<3 29

Kedvenc Mindenem a Biciklim

I was shown a new route to/from work yesterday evening that takes me through a river island instead of the embankment of the Danube. No traffic or lights, just trees and the occasional jogger for five to ten minutes, depending on how much I want to hurry. Soundtrack by the birds and the pair of Vittoria Rubinos. A much welcome change offering moments of true serenity at a time when it’s most needed.

23 and 1/2 hours

I ride the bike to work every day, which is 30 to 40 minutes one way. On top of that, all the running. I suppose I must be in the 53%. Plus the video does say that there is a diminishing ROI.

Everything is a Remix

Often I feel just as useless as this journal is. Well, at least I don’t take all this – makes a pointing gesture around – seriously. Or do I?