sesam.hu

🏢 Engineering Manager ⛰ trail runner 🇭🇺 Budapest, Hungary

Key members of Parliament. Key.

Pénteken napközben odajött Misi, hogy kölcsönadom-e a biciklilezáróm. Mondom, persze, és levettem a kulcsot neki. Aztán el is feledkeztem az egészről.

Elég vérpéntek volt, negyed nyolc körül indultam volna haza, amikor bevillant, hogy nem kaptam vissza a kulcsot. Misi lelkiismeretes ember lévén a biciklim azért visszazárta, aztán elutazott vidékre a hétvégére. Felhívni nem lehetett, mivel nemrég ellopták a telefonját. Eddig jó.

Autóval elvitt Tibi a Margit hídig, aztán inkább hazasétáltam, mint a 4-6 pótlóbusz.

Tegnap az időmérő után meg nagy elánnal felöltöztem futócuccba, és elindultam a gyár felé. Persze kerülővel, ha már hétvége, illene egy rendes távot futni. A Margit hídnál adtam meg magam a hőségnek végül elég siralmas 6’30”-as kilométerek után. Régen azért jobban ment a melegben is.

Legyen akkor gyaloglás, amit a Tímár utcáig sikerült kivitelezni. De legalább azt felfedeztem, hogy a gyalogosok és futók azért járnak a bicikliúton, mert nem nagyon lehet máshol menni. Szóval szégyenszemre HÉV, aztán hazatekertem.

A ma reggeli elhatározást sem sikerült betartani, hogy felkelek reggel, amikor még nem fenyeget a spontán öngyulladás kint, és futok. Azért a Magyar Nagydíj előtt elgurultam legalább a Budapest vége tábláig Érd felé meg vissza.

Így a hétvége 6,5 km séta, 10,5 km futás és 46 km bicikli.

Lehet, hogy nem bírom Pokióig?

Karpánt

Azért elég fakír vagyok, szombat délban a 35 fokban felfutottam a Citadellára.

Citadella run

Úgy kezdődött, hogy megtudtam, a Nike bolt kapott karpántot, amit már régóta terveztem venni. Egyrészt nincs minden futócuccomon hová tenni, másrészt a futónadrágom bélésébe varrt zseb klímája meglehetősen trópusi, nem feltétlen a legjobb hely a telefonnak. Valamint úgy tűnt, ha nem árnyékolom annyira a saját testemmel a műholdat, kevésbé dobja el a jelet a készülék. Nem tudom, ennek lehet-e hozzá köze, de korábban úgy tapasztaltam, hogy télen, amikor még nem volt technikai cuccom, és több réteg ruhával igyekeztem ezt kompenzálni, nagyon szenvedett a telefon a GPS megtalálásával és megtartásával.

Szóval ha már vettem, ki kellett próbálni, és mivel legutóbb felbicikliztünk, most akkor úgy gondoltam, beépítem az útvonalba. Kicsit azért megerőltető volt, le is hagytam a végéről az Infopark-kört egészségmegőrzési célból. A pánt mindenesetre jól vizsgázott, nem párásodott be a telefon, vagy hasonló.

Egyetlen probléma vele az, hogy a fényérzékelőjét is fedi az iPhone-nak, így az automatikus fényerő beállítás azt hiszi, éjjel van, úgyhogy tűző napban szinte semmit nem lehet látni a képernyőből. Ilyenkor kézzel fel kell húzni a fényerőt futás előtt.

26th Nike Half-marathon

The pressure was on to match the surprisingly good time I ran at Vivicittá in the Spring, so I lined up next to the pacemakers carrying a red balloon aiming at 1:45′.

The first few kilometers were spent taking over some really slow people. I wonder what the point is in starting in the front when you know you’ll be much slower than those behind.

I had the worst time somewhere after the 4th kilometer, when we were running on the embankment of the Danube without even a little cooling breeze and the scorching sun right in front of us. I had doubts if I could keep up the speed I wanted to the end.

After the turn, however, the slight headwind was a welcome refreshment. I managed to take over the pacemakers even and soldiered on.

The last challenge came around the 16th kilometer in the form of a foot cramp. At that point I was resolute: no stopping to compromise the time. So I tried to step differently and think of something else but the sole of my foot to finally finish with a 1:44’05” official time.

This is about half a minute improvement compared to the Spring half-marathon, which is – considering the heat – quite satisfactory.

Now the question is, do I dare sign up for the marathon in just four weeks?

Kis Japán Állathatározó

Élek amúgy, csak viszgaidőszak van, és ez némileg visszaveti a kreatív kedvem. A vizsgák mellett még ordas melegről tudok beszámolni. Hallottam, hogy otthon épp hűvösebb az éghajlat, mindenféle százéves hidegrekordok dőlnek meg. Na itt nekünk katlanforróságot biztosítanak az égiek: Heat takes its toll on 216 people in Japan – ez azon a héten volt, amikor még tesóm is itt nyaralt, és mászkáltunk ide-oda. Na azóta sincs sokkal hidegebb…

Annyira mocskos meleg van, hogy a kabócák sem bírják, mint azt a mellékelt ábra mutatja:

Elhullott kabóca

Azért ritka ronda egy állat a 蝉…

Vizsgára menet pedig ezzel a macskával találkoztam, ami a közeli templom kőlámpásába húzódott az elviselhetetlen éghajlat elől:

Macska alszik a kőlámpásban

Úgy fest, egyedül a gyíkok tűrik jól a dolgot:

Gyík

A képek iPhone segítségével készültek. Tényleg elég fapados a fényképezője. Egészen konkrétan egy beállítás, nem sok, annyit sem lehet buherálni rajta. Viszont ehhez képest teljesen tűrhető képet ad. És nagyon poén, hogy az EXIF adatokban megjelenik szépen a GPS által belőtt pozíció is.