sesam.hu

sesam is Péter Szilágyi, Engineering Manager at IBM Cloud, residing in Budapest, Hungary. This is his playground.

Why cyclists should be able to run red lights

Food for thought: Why cyclists should be able to roll through stop signs and ride through red lights

Turns out more lenient laws are actually in existence in Idaho (since 1982!), where people on bicycles don’t have to halt at stop signs and can cross the road even during a red giving these rules the name Idaho stop.

My personal experience is similar: it often feels silly to wait at pedestrian-only crossings—for example—for the lights to go green, where I can perfectly see from on top of the bike that no-one will want to cross anyway. During my very short daily commuting route there still are several stops that I often have to unnecessarily make slowing down car traffic in the process.

I don’t abide cyclists who shoot through reds like there was no tomorrow, but in many cases it’d be for the benefit of everyone if people on bikes could just roll through instead of having to stop and wait for nothing.

Így parkold a furgonodat

Szombaton elgurultam az egyetemre, az alábbi képeket a Kálvin és a Corvinus közötti néhány száz méteren készítettem.

A fehér BMW-k mellett a furgonok is előszeretettel nézik parkolóhelynek a kerékpárutat, hiszen ha kiteszik a vészvillogót, bárhol megállhatnak. Ja, nem.

Lány nem ül a kocsikon, hozzáértők ráphotoshopolhatnák.

IMG_6130 IMG_7792 IMG_9383 IMG_3839

Update: leírta a sztorit az Andrássyt eltorlaszoló BMW-n ülő lány

 

Schlüsselbeinbruch

Csütörtökön éjjel hazafelé olyat sikerült pusztulni az Andrássyn a biciklivel, hogy mentő vitt az OBSI-ba. A biciklim egy jó fej srác megőrizte, meg ő hívott segítséget is. Természetesen mikor máskor, mint a berlini utam előtt. Végül elengedtek a kórházból saját felelősségre, felkötött jobb karral.

Így toltam végig Berlint, ami amúgy nagyon állat volt. Zum Beispiel.

Kedden visszamentem a Központi Baleseti Ambulanciára, hogy mégis mi van, mert semmi papírt nem adtak. Átküldtek a Dologház utcai járóbeteg kontrollhoz, ahol másfél óra várakozás után a  doki elküldött, hogy fölöslegesen vagyok ott, mégis az akut járóbeteg ambulanciára (Gázláng utca) menjek vissza, és tárgyaljam meg a szitut az eredeti orvosommal. A búcsúköszöntés: “menjen át a túloldalra, aztán felfűzik egy titándrótra”.

Merthogy még csütörtökön meg is akartak műteni, csak mondtam, hogy megy a gépem, nem érek rá.

Szóval vissza, a nagyon jó arc orvosom még emlékezett is rám. Megint megröntgeneztek, és az lett a verdikt, hogy mégse lesz műtét, hanem járjak 3 hétig a karfelkötőmben, és minden jó lesz. Okay.

Azóta kicsit megnyugtatott a tény, hogy az internet szerint 10% alatti az aránya a műtött kulcscsonttöréseknek, a többi esetben rögzítik a kart hetekre, és kész. Mindenesetre kíváncsi leszek, mert jelenleg láthatóan kidudorodik a csont a vállamon…

Amíg nem tudtam, hogy nem kéne, simán tudtam mozgatni amúgy mindenfelé.

Persze két nap után már alig bírom a rögzítést, minden rossz, és a legalapvetőbb tevékenységek tudnak gondot okozni, mint a cipőbekötés. Nyilván futásról szó sem lehet. Szerencsére nem fázom, aludni is rohadt jó a negyven fokos lakásban lekötött karral.

Tanulság van, de nem mondom meg.

Sennheiser PMX 685i

Ezen a héten lett végül alkalmam kirpóbálni az új fülhallgatóm. Az előző sajnos nem bírta a futással járó strapát, amit nem csodálok, a lehelletvékony vezetékével. A Sennheiser PMX 685i viszont kifejezetten sportolásra lett tervezve.

Sennheiser PMX 685i

Kicsit tartottam tőle, hogy a tartósság majd a hangminőség rovására megy, de nem: elképesztően jól szól. Azért a fület nem teljesen fedi, így nem teljesen besüketítve közlekedik az ember.

Sok beállításra nincs lehetőség, csak a nyakpánt dőlésszögén lehet változtatni, viszont nem is éreztem ilyesminek szükségét. Kiválóan illeszkedik a fülbe, súlya elhanyagolható, pár perc után el is felejtettem, hogy rajtam van. A hosszabb használat eddig a 10 kilométeres távot jelentette, ezalatt egy pillanatra sem vált kellemetlenné, hogy a fejemen van.

A nyakpánt lefelé dől, így a legtöbb sportoláshoz használt sisakkal is kompatibilis a füles, ha valaki inkább biciklizne vele. A menetszél elnyomását szintén jól oldották meg, nincs kellemetlen süvítés.

Az általában gyenge pontot jelentő vezetéket a Sennheiser állítólag megerősített anyagból készíti. Valóban tartósnak tűnik, de nyilván csak hosszabb használat után derül majd ki, mennyire.

A Gizmodo szerint ez a legjobb futós fülhallgató, amivel hajlamos vagyok egyetérteni. Ráadásul a cikkben tapasztalt fülfájást abszolút nem tapasztaltam.

CM Szeged

Szegeden sem kevesen tekernek:

Mondjuk egy napos délután a Margit híd bicikliútján is vannak ennyien, vagy a Duna-parton végighúzódó osztatlan pályás úton. Budáról Pestre ezért is választom inkább az úttestet; a Margitszigetre bekötő kereszteződés ilyenkor igazi gyalogos- és bringásdugó.

Margit híd, budai hídfő

Ez még a tegnapihoz tartozik, de akkor már megosztom a kedvenc kereszteződésem is a Margit híd budai hídfőjénél. Itt a legszélső sáv a híd alatt áthaladva az alsó rakpartra vezet le, emiatt nekik más ütemben zöld a lámpa. Természetesen a reggeli dugóban a kocsisor bőven a közös gyalogos és kerékpáros átjáróig ér, amit tízből kilencszer a képen látható módon oldanak meg:

Kerüljél ki!

Kerüljél ki!

A zebrát még csak-csak szabadon hagyják, de a kerékpárútra rendszeresen ráállnak. De volt már olyan is, hogy egy kamion simán keresztbeparkolt az egészen, és senki sem tudta megkerülni. Néha integetek nekik, ilyenkor időnként bocsánatot kérnek, de legalább ennyiszer dühösen mutogatnak, hogy kerüljem ki őket, vagy épp a vállukat vonogatják, hogy ők ugyan nem tehetnek semmiről.

Pedig csak némi intelligencia kellene hozzá, hogy addig nem indul el az átjárón keresztül, amíg nincs annyi hely a túloldalon a sorban, ahová befér. Szerintem.

Eurovelo 6

Mivel állítólag elkezdték a Tímár utcai felüljárón áttekerő bicikliseket büntetni, ma reggel arra tekertem, hogy megnézzem, hol a cikkben emlegetett másik átjáró. Elvégre minden nap ebbe az irányba járok dolgozni.

Abban téves amúgy az írásuk, hogy ezen a felüljárón már nagyon régóta kint van a kerékpárral behajtani tilos tábla, emlékeim szerint már évek óta. Most viszont humorból valakik megfordították a kerékpárút táblát, úgyhogy viccesen fest a rámpa:

Kerkékpárral behajtani tilos. Kerékpárút.

Kerkékpárral behajtani tilos. Kerékpárút.

Persze abszurdum ez a rendszer így, a szerencsétlen kerékpáros alól egyszer csak eltűnik az Eurovelo 6. Én a felüljáró előtt a kereszteződésben egyszerűen át szoktam váltani a Slachta Margit rakpartra, aztán tűz, Csucsu! Arra kíváncsi lennék, ezt a KRESZ hogyan értelmezi mondjuk. Elvileg ha van az úttal párhuzamos kerékpárút, akkor kötelező azt használni, ebben az esetben viszont a rakpart és a “párhuzamos” kerékpárút között van egy vasút és egy másik út is. Kerékpárral behajtani tilos tábla viszont nincs kint a rakparton, úgyhogy szerintem gond nélkül lehet ott biciklizni.

A cikkben említett átjárót is felfedeztem, kicsit visszább van. Ez simán átvezet a HÉV sínein és az Árpád fejedelem útján, de utána északkeleti irányba csak a gyalogosjárda van ugye, tehát ebben a formában nem sok haszna van itt átjönni. Illetve lehet váltani az Árpád fejeldelem útjára, aztán becsatlakozni a bicikliútra, amikor megjelenik.

Itt a cikkben emlegetett átjáró

Itt a cikkben emlegetett átjáró

Ettől persze még jönnek kihívások, például a térkőből épített szakasz az Aquincum Hotel előtt, illetve a nonszensz rávezetés a macskakőre Óbudán:

Üdvözlünk Óbudán, a járhatatlan bicikliutak városában

Üdvözlünk Óbudán, a járhatatlan bicikliutak városában

Ha mindezek ellenére a kerékpáros eljutott a legálfalig, vigasztalódhat Palvin Barbi portréjával:

Palvin Barbi meganfoxos szájjal

Palvin Barbi meganfoxos szájjal