sesam.hu

Engineering Manager / trail runner / Budapest, Hungary

Én szóltam

Mostanra kicsit felnyíltak a szemek, de az aláírást még szép csendben sunnyogva meg lehetett tenni: Magyarország január 26-án írta alá a hamisított termékek és kalózmásolatok visszaszorítását kitűző ACTA-t.

Rögtön beugrott, hogy bár főként haszontalanságok lepik el a journalt, erről én írtam még akkor, amikor csak a tervezet szivárgott ki az akkor még világhírnév (vagy hírhedtség) előtt álló Wikileaksen. Ennek már több, mint három éve.

Azóta biztosan csavartak a megállapodás szövegén, de még így is számtalan aggály merült fel – persze legtöbbje utólag – a törvénnyel kapcsolatban. Mindenesetre még nincs késő, például lehet hazánkban is menni tüntetni holnap a kalózkodást (és ezzel egy kalap alá véve rengeteg hasznos dolgot is) minden eddiginél szigorúbban szankcionáló nemzetközi egyezmény ellen.

Orwelli törvénytervezet a szellemi tulajdon védelmében

A Vancouver Sun weboldalán jelent meg ez az aggasztó tudósítás egy új nemzetközi egyezménytervezetről, amely a szellemi tulajdon védelmében drákói törvényeket foganatosítana.

A hír alapja egy négyoldalas dokumentum, amelyet a wikileaks.org weboldalon tettek közzé.

Az egyezmény illegálissá teheti az mp3 lejátszók és laptopok tartalmát, és roppantmód megnehezítené az ezekkel való utazást. Valamint jelentősen megkurtítaná az internet-előfizetők személyiségi jogait azzal, hogy a szolgáltatókat kötelezné előfizetői adatok kiadására bírósági rendelet nélkül is.

A terv jelenleg az Anti-Counterfeiting Trade Agreement néven ismert. (Hamisításellenes Kereskedelmi Egyezmény)

Az egyezményt a szabadkereskedelmi egyezményekhez hasonlóan szerkesztenék meg, ami azzal a külön előnnyel is jár, hogy sok országban – így például Kanadában – a nemzetközi egyezményeket nem kötik parlamenti elfogadáshoz.

A tervezet a határőrséget egyfajta szellemi tulajdon rendőrséggé léptetné elő. A határőröknek joguk lenne megvizsgálni minden zenelejátszót és laptopot jogsértő tartalmakért kutatva. Ők döntenék el, hogy mi a jogsértő tartalom, és mi nem az. Hogy hogyan az számomra érthetetlen, hiszen hogyan bizonyíthatná bárki is, hogy az iPodján lévő zene neki otthon megvan CDn is. Pont ez lenne a lényege az mp3 lejátszóknak, hogy ne kelljen kilószám cipelni az adathordozókat. Ugyanez áll a szoftverekre is: gondolom kevesen utaznak úgy, hogy minden vásárolt szoftverük számlája is be van pakolva a laptop mellé.

Jogsértő tartalom tulajdonlása esetén nem csak pénzbüntetéssel lehetne sújtani az utazót, hanem a határőröknek jogában állna elkobozni és megsemmisíteni az eszközöket is, mellyel a jogsértést elkövették.

Hivatalos személyeknek a fentihez hasonló esetben joguk lenne ex parte – ügyvéd jelenléte nélkül – kutakodni az illető készülékein.

Ami az internet szolgáltatókat illeti, nekik ki kellene adniuk azoknak az előfizetőknek az adatait is, akiket csak gyanúsítanak jogsértő tartalmak tulajdonlásával vagy megosztásával, mindezt csupán a szellemi tulajdont birtokló cég kérésére.

Az egyezményt Az Egyesült Államok, Japán, az Európai Unió és Svájc kezdeményezte, de a meghívott országok között van Kanada, Ausztrália, Új Zéland, Korea és Mexikó.

A tervezetből egyezményt a közelgő tokiói G8 találkozón szeretnének faragni júliusban. Ha sikerül megegyezniük, akkor tulajdonképpen zárt ajtók mögött, a közvélemény és nem állami szervezetek teljes mellőzésével tennék ezt.

Aggasztó mindemellett, hogy a javaslat egy külön szervezetet alakítana, amely az eddigi szellemi tulajdont védő egyezményeken, például a WTO-n vagy a WIPO-n kívül, függetlenül működne. Jogorvoslatért például a résztvevő országok küldötteiből álló bizottsághoz lehetne fordulni.

David Fewer szerint, aki az Ottawai Egyetem professzora: “Ha Hollywood szellemi tulajdont védő törvényeket kérhetne karácsonyra, azok körülbelül így néznének ki.” Márpedig azt hiszem ha a jogvédelemről van szó, akkor Hollywoodot nem lehet azzal vádolni, hogy elaprózná a dolgokat…