The King’s Speech wasn’t the best film of 2010, if you ask me.
Category Archives: Movies & TV
Help Nathan Buy Firefly
Tegye fel a kezét, aki nem izgulna rá egy új Firefly-évadra azonnal.
2011 február 17-én Nathan Fillion interjút adott az Entertainment Weeklynek:
“If I got $300 million from the California Lottery, the first thing I would do is buy the rights to Firefly, make it on my own, and distribute it on the Internet.”
Vagyis ha nyerne a lottón, első dolga lenne megvenni a Firefly jogait, és megosztani az interneten. Menő.
A rajongók persze nem hazudtolták meg magukat, és rögtön összeraktak egy weboldalt a projektnek, Facebook csoportot indítottak, plakátokat terveztek, és már gyűjtésen gondolkodnak, hogy mégse kelljen a vak szerencsére bízni a folytatást.
Sixx úgy tudja, a sorozat írói közül Jane Espenson és Jose Molina reagáltak, hogy ők is szivesen folytatnák.
Kérdés Joss mit szólna a dolgok ilyen alakulásához.
Update: Sajnos ebben a cikkben azt írják, kb. nulla a valószínűsége annak, hogy a Fox bármennyiért is el akarná adni a Firefly jogait.
Il était une fois… la vie
Nem hiszem, hogy aki a kilencvenes évek elején volt gyerek ebből kimaradt volna. Szerintem mindenképp szerepe volt ennek a sorozatnak is abban, hogy tesóm ma orvostanhallgató.
Fehér rendőr-falósejtek, vörös punkhajú vírusok, “utálom a szén-dioxidot” vörösvértestek, szakállas apóka az agyadban. Egy generáció képzelte el így az emberi testet.
Persze az igazi, napjainkban beszerezhetetlen, változat az MTV szinkronjával és a francia főcímzenével leadott epizódok.
A Minimax újra adta azóta a teljes sorozatot, és még DVD kiadást is megért, csak sajnos teljesen újraszinkronizálva és angol dallal. Nekem úgy nem kéne. Még talán a címmel is buheráltak valamit, hiszen én úgy emlékszem Egyszer volt, hol nem volt… az élet címmel futott, és nem azzal, amit például a magyar wiki-oldal ír.
Igazából nekünk megvan videokazettán jónéhány epizód. Sajnos nem tudom, milyen állapotban, hiszen egyrészt rongyosra játszottuk őket, valamint a családi Akai video előszeretettel zabálta fel a szalagokat életének alkonyán.
Milyen menő lenne, ha valahogy tudnám digitalizálni, ami megvan.
Risoul 1850 – The Trailer
Probably most of the people who have seen an iMovie ’11 trailer find the whole idea boring and obnoxious. However, my brother and I had a lot of fun making this and I assume, at least for the eight of us who have lived through it, it means something. There might be an actual longer movie to come as well. As you can see, we had a very good time.
Consistency
Nem tudom, kinek mennyire tűnt fel, de január 27-e óta bizony minden napra volt új bejegyzés. Egy hónapon át. “There is no try.”
Ez a sorozat most meg fog szakadni, ugyanis síelni fogok Franciaországban, és nem akarok időzített írásokkal csalni. Persze majd a hálózat helyzetétől függően meg lehet találni a Twitter – Foursquare – Tumblr háromszögben.
It's Kind of a Funny Story
Craig átlagos srác átlagos problémákkal: az apja erőlteti a felvételijét egy elit suliba, a kiszemelt csaja a legjobb barátjával jár, és időnként idegességében sugárban hány egyet. Igazán komolyan senki sem veszi, így gyakorlatilag a Brooklyn hídról leugrás helyett veteti fel inkább magát egy kórházba.

A zártosztályt persze a szokásos alakok népesítik be: skizofrének, antiszociálisok, depressziósak. Meg egy szép és pont korban illő lányka, Noelle.
Engem kicsit zavart, hogy a készítők feltételezett szándéka ellenére minden fordulatot kilométerekre előre lehetett látni, a karakterek sem igazán hoztak újdonságot vagy meglepetést. Különösen igaz ez a drámaibbnak szánt részekre. Amúgy se számítson senki Száll a kakukk fészkére jellegű mélységekre: az It’s Kind of a Funny Story ízig vérig (fekete) komédia.
Ami viszont elgondolkodtató, az maga a depresszió, és a kezelése. Például, hogy hányan vallják be maguknak, vagy a környezetüknek. És hányan kérnek professzionális segítséget. Arról nem is szólva, hogy a film amerikai, ahol nagyobb divatja van a pszichiátriának, szóval el tudom képzelni nálunk mennyivel rosszabb a helyzet. Te be mernél menni ezzel egy kórházba?
A zene mindenképpen pozitívum. Nem csak beszélnek róla, de nagyon jó számokat is válogattak aláfestő zenének. Az Under Pressure is telitalálatos performansz, és Dylan Trainspotting-ekvivalens filozófiáját is jól hasznosítják. Valamint The xx is van, bár Craig double X-nek mondja.
Tesóm most vizsgázott pszichiátriából, úgyhogy a film alatt is mondogatta a felismert tüneteket: diszfunkcionális attitűd, logikai hibák, omnipotencia. Szerintem pont az a film, amiről isolde írhatna a filmbuzira kritikát. :]
Visszanézve, rohadt sokat ellőnek a trailerben, ne nézd meg.
How To Talk To Girls At Parties
Először egy interjúban derült ki, majd Neil is megerősítette: filmadaptáció készül a How To Talk To Girls At Parties novellájából. A rendező a fesztiválokon jelenleg a Rabbit Hole című alkotásával taroló John Cameron Mitchell lesz.
Az alaptörténetet adó novella a 2007-es Hugo-díj jeltöltje volt, és ingyen elolvasható Neil Gaiman honlapján. Nyomtatásban a Fragile Things novelláskötetben jelent meg. Az viszont még számomra is meglepetés volt, hogy maga az író interpretálásában hangoskönyv formájában is letölthető, szintén grátisz.
A novellát még anno Japánban az unalmasabb órák alatt elkezdtem lefordítani. Már nem emlékszem, hogy befejeztem-e, sőt, abban sem vagyok biztos, hogy megvan-e még. A Törékeny Holmik kötet viszont azóta megjelent magyarul is. Érdekes lenne megkeresni az én fordításom, és összevetni a hivatalossal.
Persze publikálnom már nem lehetne gondolom, hiszen hiába olvasható ingyen, a jogok a HarperCollinsnál vannak.
John Cameron Mitchell munkásságából pedig álljon itt ez a rövidfilm, amelyet a Dior számára készített. Marion Cotillard és Ian McKellen a főszereplők.
Bevallom, első megtekintésre fogalmam sem volt, miről akart szólni a kisfilm, csak nagyon szépnek találtam. A ladydior.com tanúsága szerint viszont ez egy tisztelgés a legendás Lady Dior táska előtt.
Once More, With Eeling
Just a few quests into the Cataclysm expansion I was greeted by this awesome Buffy reference:

Then few nautical miles away I bumped into no other than the Weighted Companion Cube:

Best expansion ever.
Jimmy Carr Making People Laugh
Jimmy Carr’s new DVD is out, hilarious as always, (if you like his kind of rude humour). You know, he is the one with the semi-gay Oxbridge face you’d probably want to punch after a while. He even talks about journals:
Obviously my first thought when they said do you want to write an autobiography was, well I wish I kept a journal. But I’ve never kept a journal, because I’m not a fat goth girl!
Even though I believe he meant the handwritten ones kept in the drawer of a nightstand, spot on.
Not having a TV prevents me from keeping up-to-date with current stand-up trends, nevertheless I saw a free performances here and there. Obviously there is a lot of stealing from the big names, they simply translate their jokes or adapt it to a Hungarian situation. Nevertheless I wonder if we’ll ever have an openly rude and politically very incorrect stand-up guy. Compared to Jimmy (or god forbid Louis C.K.) the Hungarians are quite prude and pretty much walking the line, aren’t they?
Scott Pilgrim vs. The World
A bemutató(k) után ez volt az egyik legjobban várt filmem, és valóban korán jött a karácsony idén.
Még el sem kezdődött, már felépíti a hangulatot a 8-bites Universal logo és zene. Nem vagyok egy retro videojáték fan, de ilyen kaliberű nagyszerűség mellett nehéz elmenni…

A sztori tekintetében a klasszikus videojáték-elv érvényesül: 7 ellenfelet kell legyőzni, és a végén ott a királylány. Jelen esetben a főhősnek az új barátnő hét gonosz exét kell legyakni a sikerhez. Innen mondjuk előre megmondható lenne, mi fog történni, viszont – spoilermentesen – mégsem lesz ennyire fordulat nélküli a “játékmenet”. (Érdemes figyelni a mindenütt felbukkanó X-eket, amelyek már akkor megjelennek, amikor még semmiről sem tudunk.)

Ti láttatok már ilyen filmes telefonszámot, hogy nincs benne 555?
A videojáték-elemek mellett (a legyőzött rosszfiúk pénzzé oszlanak, pontszámok repkednek és időnként még életerő-jelző csíkok is felbukkannak) sok effekt a képregényekből köszön vissza. Leginkább feltűnő a hangok vizuális megjelenítése feliratként, de például a visszatekintő részek is képregény panelekként pörögnek. A Scott Pligrim ugyanis eredetileg egy hat füzetből álló képregény-sorozat, nem elhanyagolható manga utánérzéssel. A film után azonnal akarni fogod persze.

Platformer (ugrálós ügyességi à la Super Mario) vagy verekedős (Mortal Kombat) játékok kedvelőinek és egyéb kockafajtáknak ennyi után már kötelező anyag. Emellett mi tesóval sírva röhögtünk egy-két beszóláson vagy vizuális poénon. (Annyira, hogy szüneteltetni kellett a nézést.) Ramona amolyan fanservice jellegűen szép (és lila haja van!), de ha valaki ázsiai lányokat szeretne látni, az is meg van oldva. Barátnővel megnézni csak akkor érdemes, ha a hölgy nem vágna falhoz egy Nintendót mondjuk.
Lehet, egyszer majd nálunk is bemutatják a mozik…

