Category Archives: Movies & TV

Millionen Lichter

Elmentem ma éjjel futni, muszáj volt. Egyrészt láttam, hogy @kovtomi elindult, és nehogy már utolérjen a Nike+ appban, másrészt meg már csak 10 nap, és Balatonfüreden maratont fogok futni a Maratonman tavaszi futamán.

Jó lenne mindhárom futamot teljesíteni, nameg nemrég szemet vetettem az októberi Košice Peace Marathonra is. Egyelőre persze a szokásos lébeckodást folytatom a rendszertelen edzésekkel. Füreden is az lesz a cél, hogy az eddigi 4 óránál alig valamivel jobb időimen valamennyit javítsak. Kicsivel is megelégszem, mindenesetre most a legfontosabb, hogy addigra összeálljon a dolog. Holnap folytatódik a reggeli Ustreames futással a Rómain.

Meg még az is volt, hogy futás közben eszembe jutott, hogy le kell írnom, milyen vicces látni, ahogy a szembejövők végigmérnek futás közben, majd megállapodik a tekintetük a cipőmön. Hiába, a piros. Szemérmetlen összegeket lennék képes elkölteni színes cipőkre.

Most pedig még van két rész Vikings, amit nem láttam. Már az első pár is tetszett, de tegnap a harmadik alatt fogott ez az a bizsergető érzés, hogy ez igen állat egy sorozat. Ez különösen abban nyilvánult meg, hogy erős késztetést éreztem, hogy újra aktiváljam a World of Warcraft előfizetésem, és aprítsak a warriorom félembernyi fejszéjével kicsit. Valamint csőben van a House M.D. harmadik évadának a 12. epizódja, természetesen Katheryn “Lagertha” Winnick miatt.

Ez most ilyen énblog lett egy irodalmi és egy munkahelyi referenciával valamint egy isoldeizumssal.

A futós playlistem második számát pedig csak úgy:

Shame

Ismét kaptam [origo] Filmklubos jegyet moziba, ezúttal a Shame-re.

Nagyon ügyesen meg van oldva, hogy felkavarjon. A jelenetek pont annyival hosszabbak, hogy már kényelmetlenül érezd magad. Ehhez még dialógus sem kell, a legjobb pillanatai a filmnek, amikor a szereplők csak nézegetik egymást. A színészi játék annyira erős, hogy ennyiből átjön a feszültség.

Az én kedvenc pillanatom az volt, amikor Brandon (Fassbender) az éjszaka közepén elmegy kifutni magából a feszültséget. Borzasztó egyszerű kép, oldalról követi a kamera utcákon át, talán még vágás sem nagyon van benne, kurvajó. Lehet, azért tetszett ennyire, mert már én is csináltam hasonlót.

Nem tudnám megmondani, miről szól a Shame. Inkább felvet egy csomó témát, aztán otthagy velük. A zárójelenet értelmezése is a nézőre van bízva.

Van rendes kritika is, itt. A képet is tőlük nyúltam.