SeSam.hu

SeSam is Péter Szilágyi, Engineering Manager at Ustream, residing in Budapest, Hungary. This is his playground.

Szjt.

A nemrég bemutatott Piresian Beach okán kezdtem el gondolkodni, hogy ez tulajdonképpen jogszerű-e, mármint hogy letölthetővé teszi valaki a saját zenéit. Ugyanis élt emlékeimben egy beszélgetés a Creative Commons levelezőlistáról, mely szerint Magyarországon nem is olyan egyszerű például CC alatt publikálni. Nos, a rövid válasz: nem legális.

A helyzet ugyanis az, hogy Magyarországon a szerzői jogot számos esetben ún. közös jogkezelő érvényesíti. Így van ez a zenei műveknél is. Ezekre a közös jogkezelőkre számos paragrafus vonatkozik, a lényeg azonban az, hogy ez a rendszer mindenki számára kötelező. A jogalkotó szándéka feltételezem az lehetett, hogy egy nagy szervezet sokkal hatákonyabban tud fellépni a jogsértések ellen, mint számtalan egyéni jogtulajdonos.

27. § (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) felhasználása kivételével – a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval. (Szjt.)

A zeneművek esetén ez a közös jogkezelő az Artisjus. Az Artisjus állapítja meg a jogdíjakat, amiket például a rádiók és a DJ-k fizetnek (és mi mindannyian a matricás adathordozók vásárlásakor), majd ezt a pénzt (mínusz működési költség) egy sokat kritizált rendszer alapján szétosztja a jogtulajdonosok között.

Viszont mi a helyzet akkor, ha valaki nem igényli ezt a fajta védettséget, vagy mondjuk nem tervez pénzt keresni, csak szeretné sok emberhez eljuttatni a számait, mondjuk úgy, hogy felpakolja egy weboldalra. Nos, a letölthetővé tétel a Szjt. 26. § (8) bek. szerinti nyilvánossághoz közvetítés, ahol a felhasználók a mű felhasználását és idejét egyedileg választják meg.

26. § (8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét – másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon – a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. (Szjt.)

A Szjt. 91. § (2) bekezdése szerint ilyenkor írásban kell nyilatkozni az Artisjusnál minden érintett jogosultnak (zeneszerző, dalszövegíró, stb.), hogy tiltakoznak a művek közös jogkezelés keretében történő felhasználása ellen. Ez azonban csak a következő naptári évtől hatályos, és csak akkor, ha a nyilatkozat legalább három hónappal ezt megelőzi.

91. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a közös jogkezelést végző egyesület által végzett jogkezelés szempontjából érintett jogosult az egyesülethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy szomszédos jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő [19. § (1) bek., 20. § (7) bek., 21. § (7) bek., 23. § (6) bek., 27. § (1) bek., 28. § (3) bek., 70. § (5) bek., 73. § (3) bek., 77. § (3) bek., 78. § (2) bek.]. (Szjt.)

Ha ezt valaki elmulasztja, és a saját számait letölthetővé teszi, akkor – a törvény betűje szerint – jogsértést követ el. Nyilván ha ingyen van fent valami, akkor nagyon valószínűtlen, hogy bárkit is zavarna. Ha pénzért terjeszti a szerző a számokat, akkor is maximum egy levelet kap, hogy szedje le őket, tehát a kockázat kicsi. Elvben azonban lehet belőle nagyobb baj, büntetőügy is.

Az a helyzet ezzel a szerzői jogi törvénnyel, hogy hihetetlen mértékben megváltozott a készítése óta a világ, és a jognak ezt egyáltalán nem sikerült követnie. Már nem arról van szó, hogy drága lenne a sokszorosítás: egy újabb digitális másolat határköltsége közel nulla, miközben az eredeti anyag nem károsodik. A közös jogkezelésből való kilépés horrorisztikus, és a jelenlegi szabályozási környezet élhetetlen, hiszen a gyakorlatban bármilyen innovatív tevékenységet akadályoz. Például nehéz bármilyen más modellt követni, mint az avítt zenekiadón keresztül monetizálót.