Autózz!

Angelday autós élményeihez +1.

Kecskeméten történt, nagymamám lakótömbje mögötti parkolóból kellett nagyívben balra ráfordulni egy keresztező útra. Általában itt mindig hosszabb időt kell várni, mert mindkét irányból jönnek autók szinte folyamatosan, illetve valahogy mindig úgy alakul, hogy csak az egyik oldalról tiszta az út. Súlyosbította a helyzetet, hogy a hótakarítás teljes mellőzése miatt az egész kereszteződést tizenöt centis hó borította, így kilőni se nagyon lehetett egy-egy lyukban.

Mögém beállt egy középkorú férfi, napszemüveg, ha jól emlékszem BMW, de nem új darab. Jobbra akart kanyarodni, de annyira nem mentem előre, hogy elférjen mellettem. Tíz másodpercet bírta az állást, aztán rákönyökölt a kürtre, és a tükörből jól lehetett szájról olvasni, hogy nem szerenádot énekel épp nekem. Előreevickéltem, és beszuszakolta magát mellém, hogy elkanyarodjon, de azért még balra tekintve jól lehülyézett.

Nyilván jó, ha van annyi hely, hogy jobbra kisívben beférjenek az autók, ne kelljen kivárni a balra kanyarodókat, de például ebben az esetben nem mehettem be a kereszteződésbe teljesen, ugyanis a befelé jövők sem tudnak egy helyben 90 fokot fordulni.

Rólam sem fogják megmintázni a türelmes autóvezető szobrát, sőt, de mondjuk tülkölni és hangosan anyázni nem szoktam, még akkor sem, ha kirívóan béna a másik fél.