Az amerikai család laptoppal az ölében ébred, és ez gyűrűzik át kis hazánkra is. A kommentek között felvetődött, hogy vajon mi a helyzet a japán családdal. Az általános sztereotípia szerint Japán az információtechnológia csúcsa, a japánok pedig ebben a futurisztikus high-tech környezetben élik mindennapjaikat. Az én tapasztalataim azonban kicsit mások.

Kezdjük az alapokkal: a lakosság 75%-a internet-felhasználó. Összehasonlításképpen Magyarországon ez a szám jelenleg 49%. Az internet-szolgáltatás minimum gyors ADSL, de rendkívül gyorsan terjed az optikai alapú elérés. Mobilfronton 3G alapon ugyan, de mindenféle technológiákkal próbálnak minél nagyobb adatforgalmat kipréselni. Engem is gyakran irigyelnek a szupergyors netemért, pedig a szomorú valóság az, hogy amint Japánon kívüli a tartalom, rögtön semmit nem ér az egész. A japánok elsősorban hazai tartalmat fogyasztanak, sokkal markánsabban, mint egy európai országban.

Japánban online szolgáltatás csak akkor lehet sikeres, ha japán nyelvű, és minden tekintetben a helyi igényekhez igazították. Adoptálás nélül talán csak a Twitter tudott megmaradni itt. Valamint jellemző még – meglepően – a Yahoo Japan sikere. A Yahoo uralja a japán keresőpiacot, övék a legnépszerűbb email és online képmegosztó szolgáltatás is. A Google csak a közelmúltban kezdett el felkapaszkodni elsősorban a mobilszolgáltatókkal kötött partnerkapcsolatai révén.

Szintén jó példa a belterjességre a Mixi. A Mixié a japán social networking torta 80%-a. Hasonlóan az iWiW-hez a Mixi is meghívó alapú, azaz csak úgy lehet belépni, ha valaki bentről a rendszerből küld egy meghívót. Tavaly viszont azt is meg tudták játszani, hogy a regisztráláshoz nem csak egy hagyományos emailcím, hanem egy mobiltelefonos is szükséges, méghozzá a három prominens helyi szolgáltató egyikétől. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag mindenkit kizártak, akinek nincs japán mobilja.

Kirívóan magas a mobiltelefonon internetezők aránya, viszont ez nem az iPhone értelemben vett “rendes” internet. A DoCoMo i-mode szolgáltatása például egy meglévő techológiákra fejlesztett zárt rendszer, kifejezetten a mobil tartalom kontrollálására: a mobilon azt érik el a felhasználók, amit a DoCoMo nekik összerak. Ugyanez pepitában az au KDDI WAP-alapú EZ Web rendszere. Más kérdés persze, hogy itt igenis van tartalom, nem is kevés, a Flash/Java játékoktól kezdve a híreken át a letölthető zenékig.

Valóban még nem láttam japánt telefon nélkül, és a fent emlegetett rendszereket nyúzzák is rendesen a vonatokon utazva. A készülékeket pedig igyekeznek megtömni hasznos és kevésbé hasznos funkciókkal. A fiatalok körében például igen népszerű a DoCoMo Deco-mail, ami gyakorlatilag HTML formázott email, mégis égész piac épült rá megvehető hátterekkel és dizájnokkal.

Vagy ott van a mobage town, ami egy játékokkal, bloggal, zenével megspékelt csak mobilon elérhető social network. A népszerűségét érzékelteti, hogy 11 millió előfizetővel csaknem eléri a World of Warcraft 11.5 milliós táborát. Mindezt Japánon belül sikerült megoldani.

Más országokhoz képest viszonylag gyorsan bevezették, és változatlan sikernek örvend a helymeghatározás, és az összes erre alapulú navigációs szolgáltatás. A japán utcanevek rendszere, ti. hogy nincsenek utcanevek, az abszolút ötletszerű házszámozás, és a jellemzően ázsiai dzsumbuj fényében ez nem meglepő.

A mobilos csomagok egyébként relatíve olcsóak, az adatkommunikációt is beleértve. Valamint tapasztalataim szerint a japánok kevesebb időt töltenek otthon, így ebből a szempontból érthető a mobiltelefonos internet elterjedtebb használata. Gyakran előforduló csendélet például ahogy egy-egy csapat vihogó egyenruhás lány a mekiben iskola és juku között shaket iszogatva lóg a mobilján.

Szintén mekis példa: sokszor látok öltönyös salarymaneket kisebb-nagyobb laptopokkal dolgozni. Laptopja sokaknak van (mint az anno a statisztikaórámon kiderült), viszont szerintem relatíve kevés WiFi hotspot. Az internet szolgáltatók fizetős – és meglehetősen drága – mobil csomagjait használja mindenki, aki mobiltelefonnál nagyobb eszközzel akar útközben is kapcsolatban maradni.

Visszatérve az eredeti kérdésre a család korán ébred, és nincs ideje laptoppal bohóckodni. Ha nem alszanak munkába/iskolába menet reggel a vonaton, akkor a mobiljukat nyúzzák. Tehnológiailag azt a fenenagy előnyt én nem látom (egy i-mode oldal például nem több, mint pixelgrafikás színes WAP), viszont ami tech van, annak láthatóan nagyobb a penetrációja. A főleg mobilos internet sikere pedig szerintem nem kizárólag abban rejlik, hogy a japánok sokat vannak úton, hanem inkább a zárt és biztonságosnak vélt rendszerben. A mobilokon kontrollált, a japán szájíznek megfelelő tartalmat találnak maguknak.