sesam.hu

Engineering Manager | Trail Runner | Stockholm, Sweden

A magyar zeneipar

Tuesday, 3 March, 2009 - sesam

Találtam linket egy Lovasi András interjúhoz, és hát ez a baj az otthoni zeneiparral:

Többen próbálkoznak alternatív kiadási módokkal: a Radiohead legutóbbi lemezéért mindenki annyit fizetett, amennyit akart, de vannak olyanok is, akik egyszerűen ingyen letölthetővé teszik lemezeiket, és a koncertbevételekből élnek. Ti mivel próbáljátok túlélni a lemezipar válságát?

A Kiscsillag lemeze letölthető lesz anélkül is, hogy megengedtük volna. Az ingyenességnek reklámértéke ugyan van, de nem gondolom, hogy bármilyen kulturális terméknek jót tesz. Szerintem ez egy rossz út. Adják azok ingyen, akik azt gondolják, hogy annyit ér. Persze egy kezdő zenekarnál érthető, ha felteszik a felvételeiket a netre ingyen, és ezáltal megismeri őket egy kisebb-nagyobb közönség. Van erre az egészre egy nagyon jó példa a 90-es évekből, amikor valamelyik hajápolási cikkeket áruló cég elindított egy roadshow-t, amin a háziasszonyok ingyen bebodoríthatták a hajukat az akkori divatnak megfelelően, de a kutya nem ment el rá. Egy év múlva megcsinálták ugyanezt úgy, hogy jelentős pénzt kellett fizetni a bejutásért, és sorban álltak a nők.

Az, hogy valamiért pénzt kérünk, valamilyen értelemben rangot jelent a piacon. Tehát amíg megvan a piac, pénzt kérünk érte, ha elsorvad, akkor már úgyse fogunk. Magyarországon szerintem a jövő a telefonszolgáltatókon keresztül, előfizetői csomagokban letölthető zene lesz, illetve maga a birtoklás válik lényegtelenné, ha bármikor, újra és újra lejátszhatod magadnak a dalt a neten keresztül. Csak állandó, olcsó kapcsolat kell, ami rövid időn belül a szolgáltatások része lesz.

Ha a zenének valóban az adja a rangot, hogy mennyiért adják a CD-t, akkor Britney Spears minőségibb zenét csinál, mint bárki más? Ekkora blődséget rég hallottam. A zene pont annyit ér, amennyiért letölthetem: magában semennyit. Az eszmei-kulturális értékét nem lehet kifejezni azzal az X ezer forinttal, amennyiért a boltban adják.

Ugye van ez az ismeretlen banda (illetve project), a Nine Inch Nails. Trent Reznor millió dollár fölötti bevételt csinált a Ghosts-al, úgy, hogy a letölthető négy CD-nyi anyag csupán öt dollárba került. Ez még a mai válságba került forinttal számolva is alig több, mint egy ezres. (Akkortájt ez maximum a fele volt ráadásul.) Négy CD-ért. Emellett az első CD-t mindenki leszedhette magának ingyen, és aki mélyebben a zsebébe tudott nyúlni, az dedikált extra ritka deluxe kiadást is vehetett.

Én adtam öt dollárt az Apple lossless formátumú NIN-ért. A fenti Lovasi-interjú után a Kiscsillagot tuti letöltöm inkább. Nesze neked kultúra.

Ez olyan, mintha egy világban ahol minden zárat fel lehet törni, az emberek még mindig ragaszkodnának ahhoz, hogy bezárják az ajtóikat. Tény, hogy a zeneletöltést nem fogják tudni megzabolázni. Az is tény, hogy az emberek nem fogják alább adni, mint amit a legújabb techológia megenged: ha letöltheteik ingyen, ha elég megvenni azt a két számot az iTunes boltban ami tetszik nekik, ha elkérhetik a haver gépéről, akkor azt választják.

A zenekaroknak sem feltétlen árt ez. Ki szeretné az Artis-"pendrivematrica"-jus zsebét tömni? A Ghosts letöltésemért fizetett öt dollár nekem azért is megérte, mert tudtam, hogy ez Trenté. Nem a Sony Music elnökének fizetem a shibuyai apartmant (ezt már egyszer említettem). Meg nem is a Fekete Pákó él a matricából, ami a CD-n volt.

Annyira jó lenne, ha egy magyar zenekar is rászánná magát hasonlóra: ingyen letölthető album. De nem félvállról, hanem komolyan. Rendes, minőségi zenét kéne csinálni. Nem 128 kilobites mp3-ban felnyomni a netre, hanem magas bitrátával, akár lossless verzióban. Szépen taggelve, albumborítóval, ne adj' isten PDF booklettel. Úgy ahogy a NIN, megadod az emailed, és már zúzhat is lefelé. (És milyen jó lesz majd az az email marketingre később.)

Kell hozzá tőke, persze. A stúdió nincs ingyen, munkát kell beleölni, enni sem árt azalatt, meg lehet hogy otthon sír a gyerek is. De van egy sanda gyanúm, hogy ha egy együttes ezt meglépné, akkor el lenne rendezve egy jó időre fellépésekkel. És ha utána kiad egy dedikált CD-t korlátozott számban, azt meg is vennék mindet.

De a magyar zenekarok inkább itt tartanak, mint ami ebben a Tankcsapda-interjúban olvasható ugyanazon siteon:

De az illegális zeneletöltések valószínűleg elérték már a ’csapdát is. Valamilyen véleményetek biztos van arról, mikor fizetés nélkül távozik a vevő.

Zenész vagyok, nem üzletember, nem az én dolgom erre megoldást találni, de véleményem persze van róla. Ha mondjuk egy pék megsüti a kenyerét, elszállítja hajnali négyre a boltokba és ötre, mire megy a boltos, mindet ellopják, az nem jó dolog. Persze aki ellopja, az ingyen eheti a kiflit, neki jó, de könyörgöm, azt a kiflit meg kellett sütni, lisztet kellett hozzá venni, és a kemencét sem ingyen gyújtja be a pék. De ebbe bele sem gondol az, aki ingyen jutott a reggelihez, mint ahogy azok sem gondolnak bele a zenészek munkájába, akik illegálisan töltik le a zenéiket.

Van azért egy másik vetülete az illegális letöltéseknek, hisz ezáltal eljuthat a zene olyan emberekhez is, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy CD-t vásároljanak. Ez pedig pozitív. Szerintem a zene a legfontosabb, az hogy eljusson sok emberhez. De a lopás az bűn.

Lukács úr tényleg nem üzletember. Különben tudná, hogy a kifli nem zeneszám. A kiflit nem tudom lemásolni úgy, hogy nekem is legyen egy kiflim, meg neki is. A Tankcsapdát annál inkább. (Arról ne is beszéljünk, hogy milyen rocker hozzáállás már: szex, drogok, rock 'n' roll de LOPNI BŰN. Most akkor melyik a képmutatás?)

Joss Whedon megcsinálta a Dr. Horrible-t, és ingyen megnézhette bárki egy hétig. Azóta a soundtrack volt az iTunes letöltések első helyén, a DVD meg az Amazon legtöbbet vásárolt listáját vezette. Mert volt lehetősége megnézni annak is, akit nem is érdekelt. Megtetszett az embereknek, és megvették, hogy hallgathassák otthon, nézhessék bármikor. És a rajongótábor is tudja, hogy ha akarnak még ilyet, akkor muszáj támogatni a készítőt. De mennyivel másabb - teszem azt - reális áron letölteni a három kedvenc számod, mintha az elejétől fogva csak kemény pénzért a CD/DVD-t tukmálnák rád.

Rá kéne döbbenni, hogy más szelek fújnak. Alkotni kell, szívvel-lélekkel, minőséget. És nem sírni, hogy lopják, hanem ingyen adni. Hadd tegye alá a nép a Youtube videóinak, hadd cserélgessék a középiskolások az mp3-at. És akkor lesz rajongótábor, aki majd fizet is, hogy lásson élőben. Meg vesz zenekaros pólót. A fanbase jelentős százalékát letolvajozni amúgy sem szerencsés.