sesam.hu

🏢 Engineering Manager ⛰ trail runner 🇭🇺 Budapest, Hungary

dawn

Jó reggelt! Ismét rám tört a kóma este kilenckor, el is aludtam rögtön – annak ellenére, hogy a szomszéd szoba lakója midnenféle precendens nélkül zenét hallgatott jó hangosan. Nem is lett volna baj, ha nem ugyanazt a számot preferálta volna többször egymás után. Miután korán lefeküdtem, egy órája sikerült fel is ébrednem, és azóta – nem találjátok ki – esszét írok. Igen, ez egy ilyen lassú munka, legalábbis nekem csak így megy, nem egyszerre, hanem darabonként. Valószínű nem ez lenne a megfeleő módszer, de bizonyos mennyiségű párhuzamos olvasás és írás után gyorsan agyhalottá válok, és a hatékonyságom zuhanni kezd. Ilyenkor fogok bele vanami másba pihenésképpen, például blogírásba ugye.

Habár nincs túl sok mesélnivaló, szokásos hétközi mókuskerék-folyamat, elkésett esszével. Kedden, miután semmi okosat nem tudtam kitalálni, elmentem a tanárhoz, hogy ez nekem nem megy. Egyrészt kegyetlen a szövegezése az ítéletnek többsoros mondatokkal, hivatalos nyelvezettel, másrészt összehasonlítani az ítéleteket elég lehetetlen feladatnak bizonyult. A tanár láthatóan jót mulatott rajtam és közölte, amnenyire tudom, írjam meg, és kész. Ezzel megint nem lettem sokkal okosabb, viszont ez alapján fogok neki írni valamit, aztán ha elégedetlen, az már az ő baja, ugyanis ‘ennyire tudtam’. Mellesleg olyan szívmelengető azt hallani, hogy ‘ez a japánoknak is nehéz olvasmány’. Néha pedig úgy érzem a környezetem japánja jelentősen problémamentesebb. (Nem a japánokra gondolok.) Nem mintha nem lenne még elég időm fejlődni.

Nem is mondtam, szombaton kaptam egy mini tortát is! Juditnál volt buli ugyanis, szokásos magyar társasággal, pont a születésnapom előtt egy nappal. A fényképezőgépemet sikerült Barnára testálni, így midnenki nagy örömére/bánatára (nem kívánt rész törlendő) rólam is vannak képek. Publikálásul folyamatban (legalábbis gondolatban folyamatosan foglalkozok vele) amúgy meg “when it’s done” jelleggel lesznek elérhetők. Marketing mindenek felett. :)