SeSam.hu

SeSam is Péter Szilágyi, Engineering Manager at Ustream, residing in Budapest, Hungary. This is his playground.

aikido

Nah vegre itt is bekoszontott a hetvege, nem kell orakra jarni, stb. Egyre brutalisabb szintre emeltek a tananyagot. Elkezdtunk kanjikat is tanulni, minden nap pontosan 13-at kell elsajatitani. Tulajdonkeppen eddig meg erdekes volt a dolog. Pl a het napjaihoz hasznalt kanjik valamilyen elemet (fold, viz, tuz, arany, stb.) is jelentenek, es ha egy kanjival megtoldjak oket, akkor pedig a bolygokat jelentik. Mindemelett persze tovabbra is szokincs- es nyelvtanfejlesztes folyik. Termeszetesen meg mindig nem ertek egy kanyi szot sem abbol, amit a japanok beszelnek. Idokozben rajottem, hogy a kazettas magno, amit a dialogusok hallgatasahoz kaptunk kolcsonbe, tartalmaz radiot is. Sajnos errefele a radiokban hajlamosak hosszu ideig mast sem csinalni csak karattyolni, es alig vannak zenek. Viszont talaltam egy adot reggelente angol hirekkel es idojarasjelentessel.

Egy ideje raszoktak arra, hogy hazit adnak, pl irni kell sokat es vannak feladatlapok is. A problema az, hogy meg ha tudom is a valaszokat, sokaig tart leirni, es ugye nem is mindig egyszeru. Pedig elozo oran masolni kellett es en voltam a masodik legygyorsabban iro a csoportbol, ennek fenyeben a tobbiek biztosan tovabb szorakoznak a hazival… Amugy most az a feladat, hogy a hetvegen velunk tortenteket naplo formajaban rogzitsuk egy direkt erre a celra kitalat negyzethalos lapon. A negyzethalo azert kell, hogy megtanuljunk szep egyenletesen hiraganaval irni, amire aztan persze semmi szukseg nem lesz, mert ugyis kanjikat hasznalunk… :)

Mar akartam korulnezni a sportteremben regebben is, de most kiderult, hogy vannak edzesek mindenfele harcmuveszetben, ahova be lehet menni, megnezni es kiprobalni. tehat elmentem aikidozni a tobbiekkel a szintrol (a marokkoi szomszedommal es Mariyaval (Bulgaria)). Az aikidoban az ellenfel lenduletet es erejet hasznaljak ki, hogy artalmatlanna tegyek – legalabbis en igy tudom/tapasztaltam. Poenos am, amikor 160 centis japan csajszik kennek foldhoz. Nagyon elveztem a dolgot, remelem lesz szabadidom elmenni az edzesekre, mert tetszik. Elegge elleptuk a csoportot, mert fele-fele aranyban vannak japanok es kulfoldiek. Utana kozosen kajaltunk – szerintem ez tipikus japan, csapatszellem-erosito tevekenyseg. Amugy kedves japanok vannak a csoportban, es eleg ugyesek is. Mas kerdes, hogy nagyon kell figyelni, hogy megertsuk, mit kell csinalni.

Most mar jo sokszor voltunk vasarolni, es azt hiszem nehez lesz visszaszokni a magyar modszerre. Ertem ezalatt, hogy itt semmi lopasvedelem nincs. Pl ha vasarolok valamit a hjakuen-ben (100-yen shop), akkor a szatyorral a kezemben nyugodtan besetalhatok egy masik boltba, nem neznek bele, a kijaratnal nem szivoznak, hogy akkor mutasd a szamlat, bizonyitsd be, hogy nem itt vetted, stb.

Az utcan setalva biztosan mindenkinek feltunik egy dolog, az pedig a jaras. Ez alapvetoen a japan nokre vonatkozik. A sikkes modszer a kovetkezo: orditoan csampasan (labfejek egymas fele neznek) jarnak es a karjaikat alsokarjukkal felfele konyokot a testhez szoritva szettarjak, es erre akasztjak a taskaikat, szatyraikat. Shoo elmondasa szerint ezt szexinek tartjak errefele. Szerintunk nevetseges, es nagyon furcsa. De tenyleg mind igy kozlekednek, meg az idosek is. Oltozni sem nagyon tudnak, es akkor meg finom voltam. A szinek teljes kavalkadjat viselik, es egymashoz nagyon nem illo ruhakat vesznek fel.